Elemzők: még egy évig maradhat a jegybanki lazaság
Még legalább egy évig maradnak Magyarországon a jelenlegi laza monetáris kondíciók az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik 2019 közepétől számítanak lassú, fokozatos változásra.
Még legalább egy évig maradnak Magyarországon a jelenlegi laza monetáris kondíciók az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik 2019 közepétől számítanak lassú, fokozatos változásra.
A monetáris tanács szerint végig, a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján a jelenlegi laza monetáris kondíciók már nem tudnak fennmaradni - kommentálta a Portfolio kérdésére a keddi kamatdöntést az MNB. Az újabb nyilatkozatra kezdték el venni a forintot.
Közel 1500 közvetítő (főleg többes ügynök) tűnt el tavaly a magyar biztosítási piacról, de összességében pozitív az etikus életbiztosítási szabályozás egyenlege - hangzott el a Magyar Nemzeti Bank mai sajtóeseményén. Bemutatták a felügyelet éves Biztosítási, pénztári és tőkepiaci kockázati jelentését, amelyből kiderült: a követeléskezelők jelentik ma a pénzügyi vállalkozási szektor motorját. Egyes pénztári szereplőknek a cafeteriaváltozások, a tőkepiacnak a MiFID 2 jelenti a legnagyobb kihívást.
Londoni pénzügyi elemzők szerint a piaci szereplők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntő ülése után elsősorban azt fogják figyelni, hogy a testület közleményének retorikája reagál-e a forint legutóbbi árfolyammozgásaira.
Rég látott izgalmak közepette tartja júniusi ülését a monetáris tanács: hat év után először merülhet fel komolyan, hogy véget ér az extrém monetáris lazaság időszaka. A fő kérdés az lesz, hogy a jegybank hogyan próbálja meg a hitelességét úgy fenntartani, hogy közben a nagyon alacsony kamatok tartására vonatkozó hosszú távú elköteleződésén sem változtat. A Portfolio által megkérdezett elemzők többsége úgy gondolja, hogy az MNB beleáll a feladatba, és az Inflációs jelentés kommunikációs munícióit is felhasználva kiáll a laza monetáris politika fenntartása mellett.
A helyes cél érdekében tett helyes lépés az MNB mai bejelentése az adósságfékszabályok módosításáról, amit már a piac is várt. Senkinek nem érdeke ma Magyarországon, hogy a kamatkörnyezet nagyobb emelkedése előtt talán csak egy-két évvel az egykori devizahitelekéhez fogható törlesztőrészlet-emelkedésnek tegye ki háztartások százezreit - és ezt jó, ha a már létező szabályok is lekövetik. A módosításnak azonban a "magyar családok megvédése" mellett érdemi mellékhatásai is lehetnek, amelyek már nem minden körülmények között lesznek pozitívak.
Makroadatokban nem fogunk dúskálni a héten, de a jegybankokra továbbra is érdemes lesz figyelni. Nekünk persze az MNB keddi döntése lesz a legfontosabb, de a héten jön az EKB szokásos éves nagy konferenciája, a brit jegybankárok pedig a kamatról döntenek.
Tovább tart a magyar bankszektor elmúlt két évben látható lendülete: 160 milliárd forintos adózott eredményt értek el a hitelintézetek az első negyedévben, ami valamivel alacsonyabb az egy évvel korábbinál, de még mindig 15%-os tőkearányos megtérülést (ROE) eredményezett egy év alatt. Még mindig sokat javítottak a képen a céltartalék-visszaírások.
Piaczárást követően tette közzé rendkívüli tájékoztatását a Waberer's arról, hogy a jegybanktól figyelmeztetést kapott, amiért nem tett eleget határidőben a rendszeres tájékoztatási kötelezettségének.
Az innovációk, köztük a pénzügyi innovációk kiteljesedésének korát éljük, de válság kopogtat a világban, napjainkban azonban az országnak jobbak az alapjai, mint tíz éve, erősebb a szövetségi háló, ami segítséget jelenthet a válság tüneteinek leküzdésében - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke csütörtökön Budapesten, a jegybank konferenciáján.
A jelenlegi laza monetáris politikai irányultság összhangban van az inflációs cél elérésével, ezért nincs ok visszavenni ebből a lazaságból - mondta csütörtökön a Reutersnek Pleschinger Gyula, a Monetáris Tanács tagja. A döntéshozó elismerte, hogy az EKB mai döntése fontos a kilátások szempontjából, illetve folyamatosan nyomon követik az olajár és a forintárfolyam alakulását.
A Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében létrejött 2800 Mrd forintnyi hitelből 1700 Mrd forint szolgálta beruházások finanszírozását, ami már önmagában jelentős reálgazdasági hatást jelent. Írásunkban körbejárjuk, hogy milyen csatornákon keresztül és milyen mértékben járult hozzá a hazai gazdasági növekedéshez a jegybank hitelösztönző eszköze. Azt feltételezve, hogy az NHP elindítása nélkül a hitelezés csak később állt volna növekvő pályára, a program a 2013-2017 közötti időszakban összesen mintegy 2-2,5 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. Ha azonban egy olyan alternatív pályát feltételezünk, amelyben a hitelezés tartósan csökkő pályán maradt volna, a programnak köszönhető növekedési hatás akár 6 százalékpontot is elérhetett az 5 éves időszak során.
Több tőke megképzésére szólította fel az ország bankjait a francia pénzügyi stabilitási tanács, hogy ellenállóbbak legyenek a jövőbeni válsággal és a növekvő piaci kockázatokkal szemben - írja a Financial Times. A magánszektor hitelállománya év végén átlépte Franciaországban a GDP 130%-át, Magyarországon ez csak 32%.
Amióta a Magyar Nemzeti Bank egy sor nem-konvencionális intézkedést vezetett be, fel-felröppen az a vélemény, hogy az élénkítő lépéseknek meglesz egyszer a böjtje. A leggyakrabban elhangzó állítás, hogy a jegybank mérlegébe került eszközökkel az MNB olyan kockázatokat vállalt fel, amelyek a jövőben hatalmas veszteségeket okozhatnak. Utánaszámoltunk, és bár valóban igaz, hogy vannak kockázatos eszközök, a nagy jegybanki veszteség kockázata meglepően alacsony. Az okokat a jegybank mérlegének méretében és struktúrájában kell keresni.
Egy és három hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank egy és három hónapos lejáratokon 25-25 milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el. A hétfői tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 1989 milliárd forint marad.
Megugrott az infláció Magyarországon, jórészt az olajárak emelkedése miatt, így a vártnál akár korábban is elérheti inflációs célját a jegybank.
Az utóbbi hetekben látott forintgyengülés és hozamemelkedés nehéz helyzet elé állíthatja a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) - hangzott el az Amundi Alapkezelő pénteki sajtóbeszélgetésén. A cég befektetési igazgatója szerint öt év után az első komolyabb kudarcba futhat bele a jelenlegi jegybanki vezetés, melynek hitelessége lehet a tét a következő időszakban. A szakember a legfontosabb globális kockázatokról is szót ejtett, melyek az utóbbi időszakban piaci turbulenciát okoztak.
Az MNB 45 millió forint bírsággal sújtotta a budapesti Excellent Partnership Hungary Kft.-t bejelentés nélkül folytatott függő ügynöki tevékenység miatt. A jegybank nyilvántartásában nem szereplő társaság határon átnyúló befektetéseket közvetített - többször agresszív értékesítéssel - magyar ügyfelek részére - írja az MNB közleményben.
Öt és tíz éves futamidejű, monetáris politikai célú IRS-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az öt éves lejáraton 10, a tíz éves lejáraton 40 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatokat - közölte a jegybank.
A korábbi öt helyett hat deviza portfólióban kezelte a devizatartalékot 2017-ben az MNB, új elemként megjelent az ausztrál dollár - derül ki a jegybank múlt héten közzétett éves jelentéséből. Az egzotikusnak számító devizában még lehet érdemi kamatot elérni, ennek ellenére a teljes tartalékon minimális veszteséget realizált az MNB köszönhetően a rekord alacsony nemzetközi kamatkörnyezetnek.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Sok minden változott 2011 óta.
Döntött a kormány az üzemanyagokról - Így reagált a Mol árfolyama
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Korábban egy darabot sem szállítottak belőle.
Csaknem 1900 milliárd forintnak megfelelő összeget bukott.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
