Várhatóan hat órán keresztül áll majd ma a termelés délelőtt 10 és délután 4 óra között a sopronkövesdi Autoliv-gyárban - írja a Nyugat.hu
A munkavállalók megtartása, illetve a toborzás terén minél vonzóbbá válás érdekében az amerikai vállalatok sorra gondolják át a szabadságok kiadásával kapcsolatos politikájukat. Ennek keretében egyre elterjedtebb a cégek körében, hogy különböző élethelyzetekre (hozzátartozó ápolása, halála vagy gyermek születése esetén) fizetett szabadnapokat biztosítanak dolgozóik számára. Egyben az ilyen megoldásokat már alkalmazó vállalatok egy része egyre több szabadnap kiadását is tervezi.
Az elmúlt évek folyamatosan újabbnál újabb kihívások elé állították a munkaerőpiac mind a két oldalát: az álláskeresőket és a munkaadókat is. A recruitment szakmában dolgozók nem unatkozhattak, és amelyik cég szeretné nyomonkövetni, sőt mi több sikeresen megugrani ezeket a nehézségeket, ott nyitottság és újfajta megoldások kellenek. Bába-Szabó Magda (Generali Biztosító - Chief HR Officer, Member of the Extended Board), Müllner Zoltán (Nestlé Hungária - Toborzási Csoportvezető), Steven Ehrlich (Radancy - Senior Vice President) és Csernák Barbara (recruiTECH - projekt manager) válaszait olvashatjuk a 2024-es év fókuszpontjairól és kihívásairól.
A munkavállalók 43%-a idén 5 és 10% közötti béremelésre számíthat. A Hays Hungary felmérése szerint a vállalatok idén kisebb emeléseket terveznek, mint tavaly. Ugyanakkor a legtöbben továbbra is érdemi munkaerőhiányról számolnak be, a nyitott pozíciókat egyre nehezebb betölteni.
A koronavírus-járvány és a home office térnyerése felforgatta az irodapiacot. A nemzetközi trendeknek megfelelően Magyarországon is átalakultak az irodahasználati szokások. Felértékelődött az élhetőség, egyre fontosabbak a dolgozók feltöltődését, a munkahelyi szünetek tartalmas eltöltését szolgáló megoldások, miközben a munkaadók egyre több trükköt vetnek be, hogy vonzóvá tegyék az irodai munkát.
A hazai vállalatok több mint fele nem számít árbevételének növekedésére, de a tavalyinál még így is valamivel optimistábbak az idei üzleti teljesítményükkel kapcsolatban - derül ki a Randstad munkaerő-közvetítő vállalat magyarországi HR-döntéshozók és felsővezetők körében végzett kutatásából.
A felnőttek (25-64 évesek) mintegy 8%-a vett részt valamilyen oktatásban, képzésben Magyarországon egy tavalyi felmérést megelőző négy hétben, ami elmarad a közel 12%-os uniós átlagtól – derül ki az Eurostat adataiból. Az országos mutató mellett egyik magyarországi régióban sem éri el az EU-átlagot az oktatásban, képzésben résztvevő 25-64 évesek aránya. Az EU 2030-ra vonatkozó célkitűzése szerint ezen korosztály legalább 60%-ának kellene évente felnőttképzési, -oktatási programban részt vennie. Ettől a céltól még a tavalyi adatok szerint legmagasabb uniós mutatóval bíró stockholmi régió (38,1%) is jócskán elmarad, igaz utóbbi ráta a felmérést megelőző négy hét adatait tükrözi, míg az uniós célkitűzés 12 hónapos időszakra vonatkozik.
A koronavírus-járványból való kilábalás során ismét növekszik a leggazdagabbak jövedelmének és vagyonának aránya a népességen belül, annak ellenére, hogy egyesek szerint a válság által előidézett szűkös munkaerőpiacnak és a jelentős béremelkedésnek csökkentenie kellett volna a szegények és a gazdagok közötti szakadékot.
A munkavállalók és a munkáltatók szerint is a bérezés a legfontosabb szempont a munkahelyválasztásnál - derült ki az 54. Műegyetemi Állásbörze szervezői által készített felmérésből, amit hétfőn juttattak el az MTI-nek.
Az alacsony bérű foglalkoztatás sokakat érint az európai munkaerőpiacokon, a hosszú távú karrier és bérmobilitás szempontjából pedig sokszor zsákutcának bizonyul. Két, Svédországra vonatkozó, adminisztratív adatokon alapuló kutatás alapján ebben az írásban amellett érvelek, hogy a munkatársi kapcsolathálózatok, illetve a helyi munkaerőpiacok foglalkozási szerkezetének sajátos diverzifikációja segítenek az alacsony bérű foglalkoztatásból való kiszabadulásban.
Jelentős időveszteséget okoz minden egyes nap, sokba kerül, az ember elfárad közben és olyan negatív hatások érik, mint a környezetszennyezés vagy a forgalmi dugók miatt érzett stressz, ha minden nap be kell járni a munkába. A legnagyobb feladvány a munkaadók számára az, hogy ma már egyre több dolgozó elvárása, hogy ne kelljen szembenéznie a napi bejárással.
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 48 százaléka elégedetlen a fizetésével; 62 százalékuk érzékel idén romlást anyagi helyzetében, illetve több mint felük érzik úgy, hogy tavalyhoz képest beszűkültek a munkaerőpiaci lehetőségeik – derült ki a Trenkwalder szeptember végén lefolytatott munkaerőpiaci kutatásából.
Magyarországon hetente átlagosan 39,6 órát dolgoznak a 20-64 év közötti foglalkoztatottak, ami a hatodik legtöbb heti munkaidőnek számít az EU-n belül – olvasható ki az Eurostat frissen megjelent, tavalyi évre vonatkozó adataiból. Nálunk a heti 40 órát vagy annál többet dolgozók aránya 95% körüli, aminél magasabb szint csak Bulgáriában és Romániában mutatható ki. A hazai foglalkoztatottakon belül – szinte minden EU-tagállamhoz hasonlóan – az alkalmazottakkal rendelkező önfoglalkoztatók dolgoznak a legtöbbet hetente (41,3 órát). Az alkalmazottak pedig heti 39,5 órát dolgoznak itthon, ami ebben a foglalkoztatási formában a hatodik legmagasabb óraszámnak számít az EU-n belül.
A fenti idézet a Bécsben megrendezett CEE Property Forum 2023 konferencia irodapiaci panelbeszélgetésében hangzott el és bár nem értett egyet vele mindenki, mégis jól mutatja, hogy mennyire központi kérdés még mindig a piac szereplői számára az otthoni munkavégzés. Természetesen nem véletlenül, ugyanis az irodai kihasználtság végső soron a bérleti díjakra, a hozamokra, a fejlesztői és befektetői döntésekre egyaránt hatással van. Vajon mit gondolnak erről a kelet-közép-európai régió szakértői? És hogy látják a Magyarországon dolgozó vezetők?
A Bank of America bejelentette, hogy októberben 23 dollárra (8315 forint) emeli a minimális órabért Amerikában, és egyben azt tűzte ki célul, hogy 2025-re elérje a 25 (9000 forint) dollárt - olvasható a bank szerdai sajtóközleményében.
A szakszervezeti tagság jelentősen csökkent az elmúlt időszakban. A fiatal munkavállalók azonban szervezkednek, és arra kényszerítik a vállalatokat, hogy felnőjenek a feladathoz, ami a jobb körülmények megteremtését illeti. A Z-generáció kreativitása, és az ennek nyomán születő a mémek pedig kifogják a szelet a félelemmel teli konfliktuskezelési kultúra hajójából.
Negatívba fordult az egyenleg.
Most a 787 Dreamlinernél.
Tartósan alacsonyan áll a félelem-index.
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
