Jóváhagyták a lengyel kormány keddi ülésén a munkáltatói és állami hozzájárulással megvalósítandó önkéntes nyugdíjprogram tervezetét, a feltehetőleg a jövő év közepén életbe lépő rendszer évente 2,8 milliárd eurónak megfelelő plusz eszközt hoz a lengyel tőkepiacra.
Nemet mondtak a svájciak a nyugdíjreformra a tegnap tartott népszavazáson, a helyiek nem akarják, hogy a nőknek is 65 év legyen a nyugdíjkorhatár, vagy, hogy emelkedjen az áfa - számol be a hírről Financial Times.
Jelenleg szinte szélcsend van a magyar nyugdíjpolitikában. A politikai pártok csak abban versengenek egymással, ki ígér többet a nyugdíjasoknak. Csak az önző befektetési szakemberek figyelmeztetnek a hazai nyugdíjrendszert fenyegető veszélyekre, de ők annyira eltúlozzák a veszélyeket, hogy nehéz őket komolyan venni. Az utóbbi időkben azonban megjelent két alapos tanulmány (Bajkó-Maknics-Tóth-Vékás, 2015 és Reiff, 2016), amelyek a közgazdaságtudomány nemzetközileg elfogadott normái szerint előrevetítik a magyar nyugdíjrendszer fokozatos hiányát. A két cikk szerzői csak korlátozottan tekintik feladatuknak egy újabb nyugdíjreform felvázolását. Ezt a hiányt próbálom betölteni ebben az írásomban.
Az írás hosszabb, számításokkal is kiegészített változata letölthető itt (pdf).
A hitelszerződés főbb kérdéseit már sikerült egyeztetnie Kijevnek és a Nemzetközi Valutalapnak (IMF), ha pedig sikerül végleges megállapodásra jutniuk, semmi akadálya annak, hogy július-augusztusban megkapja az ország a következő kölcsönrészletet - mondta David Lipton, az IMF igazgatóhelyettese az egyik ukrán televíziónak adott interjújában hétfő Kijevben.
Százezrek tüntettek csütörtökön Görögországban a kormány által tervezett nyugdíjreform és adóemelések elleni tiltakozásul. A fővárosban mintegy 50 ezer fő részvételével zajló megmozduláson összecsapások törtek ki randalírozó fiatalok és a rendőrség között.
Miután az alkotmánybíróság pénteken elvetette a nyugdíjak megadóztatásának lehetőségét, lemondott a kormány Portugáliában a gyors nyugdíjreformról.
Az elmúlt években viszonylagos nyugalom volt nyugdíjfronton, a májusban nyilvánosságra hozott gyerekvállalástól is függő nyugdíjjavaslat kapcsán viszont ismét elszabadultak az indulatok. Sokan hallani sem akarnak a koncepcióról, sőt a részletek ismerete nélkül dobálóznak számokkal, pedig a szerzők csak egy régóta a rendszerbe kódolt aránytalanságot akarnak megszüntetni. Ki kell mondani, hogy jelenleg a többgyermekesek nem kapnak vissza annyit a nyugdíjrendszerből, mint amekkora erőfeszítést ők megtettek a rendszer fenntartása érdekében. Ezt az egyensúlytalanságot sokféleképpen lehet korrigálni, a nyugdíjak pontos mértékéről addig nem is lehet beszélni, amíg a kormány áldását nem adja a javaslatra és a részleteket ki nem dolgozzák.
Nagyon oda kell figyelnie a biztosítási piacnak a nyugdíjcélú termékek költségszintjére, nehogy kiderüljön később, hogy ezek is túl drágák az ügyfeleknek - hívja fel a figyelmet Holtzer Péter. A nyugdíjszakértő szerint a következő évek élénkebb vitát hozhatnak a magyar nyugdíjrendszer jövőjéről, mint az elmúlt négy év.
Svédországban alapvetően átalakul az állami nyugdíjalapok rendszere, a nyugdíjkifizetésekre tartalékot képező alapok közül kettőt megszüntetnek, a vagyonukat pedig átadják a maradék 3 alapnak. Ennél is fontosabb, hogy az alapok többé nem lesznek egy személyben a vagyon tulajdonosai és kezelői. A központosítás után a főbb befektetési elveket egy ember fogja meghatározni, így sok esetben csak végrehajtói feladat hárulhat az alapokra. A jelenlegi struktúrát a szereplők sem tartották jónak, viszont a mostani átalakításokkal nem értenek teljesen egyet - írja az Investment & Pensions Europe.
Bő egy héttel ezelőtt adott ki a Világbank egy hosszabb tanulmányt a régiós nyugdíjrendszerekről, a több száz oldalas tanulmány bemutatja, hogy milyen főbb kihívások előtt állnak az országok. Az egyik legfőbb következtetése az elemzésnek, hogy az esetek többségében nem sikerült hosszabb távon is fenntartható állami nyugdíjpillért kialakítani, vagyis további intézkedésekre van szükség. A Világbank elemzői szerint az effektív nyugdíjkorhatárt 65 évre kellene emelni, ráadásul az utóbbi évtizedekben bőkezűvé váló nyugdíjellátásokat is vissza kellene vágni. A jövőben a lakosság két dologra készülhet fel, egyrészt sokkal többet kell dolgozni az állami nyugdíjért, másrészt az életszínvonal fenntartása érdekében nyugdíjcélú megtakarításokat kell felhalmozni. Bőven elképzelhető ugyanis, hogy az állam a későbbiekben csak alapnyugdíjat tud adni.
Bár nincs minden ország számára megfelelő sablon, és minden ország maga alakíthatja ki saját nyugdíjrendszerét, a demográfiai fejlemények miatt a végső megoldás az lehet, ha az állami alappillért magánmegtakarítások egészítik ki - válaszolta az MTI kérdésére Ana Revenga, a Világbank alelnöke, aki a pénzintézet nyugdíjrendszerekről szóló jelentését ismertette pénteken Brüsszelben.
A kötelező magányugdíjpénztári szektor visszaszorítása a magyar kezdeményezést követően nagyon népszerű lett a régióban, tavaly ősszel például a lengyel kormány is hasonló elhatározásra jutott. Sok helyen kritikus hangvétellel írtak a nyugdíjreformról, egy napokban megjelent elemzésben egy volt lengyel pénzügyminiszter és az IMF korábbi vezető közgazdásza azt írta, hogy helyes irányba tett lépést volt a kötvényportfólió államosítása. Mint fogalmaznak, túlságosan drága volt a kötelező nyugdíjpillér bevezetése, ráadásul az elérhető hozamok is kiábrándítóak voltak. A lényeg, hogy a lengyel kormány még viszonylag időben mert lépni, sok ország ugyanis ezzel még adós. A vesztüket azonban ők sem kerülhetik el - áll a Project Syndicate oldalon.
A lengyel kormány hamarosan elfogadja végső formában azt a tervezetet, amelyet várhatóan a parlament is elfogad, és alapvetően alakítja át a lengyel nyugdíjrendszert. Az intézkedések jövő februártól lesznek vélhetően hatályosak, a fő lépés, hogy a nyugdíjalapok kötvényportfólióját átveszi az állam, vagyis államosítják. A megmaradó vagyon kezelése korlátok között lehetséges, a tervek szerint 2014-2017 között a kötelező részvényarány 75%-ról 15%-ra csökken - írja a Reuters.
Az egyik lengyel minisztérium honlapján elérhetővé vált a kormány tervezett nyugdíjreformja, ebből számos olyan részlet derült ki, amit eddig nem lehetett tudni. Például kimondják, hogy a kötvények államosítását követően a megmaradó portfóliót legalább 75%-ban részvényekbe kell fektetni, ami a tagok számára túlságosan nagy kockázatot jelent. A következő években a diverzifikációs lehetőségek igaz bővülnek, mert 2016-ra a portfóliók 30%-a lehet külföldi papírokban, azonban államkötvényeket a nyugdíjalapok nem vásárolhatnak. További érdekesség, hogy nemcsak 2014-ben nyílik meg a tagok számára a visszalépés lehetősége, hanem 2016-ban is és azt követően 4 évente - írja a Bloomberg.
Kiugróak a tavaly decemberi értékek.
Percről percre tudósítunk.
A kiemelt beruházások ellen indulna népszavazás idehaza, de ezt a tárca nem szeretné.
Ha újra hatalomra kerülne az elnökjelölt.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
