A magyar lakosság 58 százaléka örülne, 62 százalékát pedig büszkeséggel töltené el, ha Budapest rendezné a 2024-es olimpiát és paralimpiát - derül ki az Ipsos legfrissebb, a riói olimpiát követő első közvélemény-kutatásából.
A római polgármestert adó Ötcsillag Mozgalom mai pártgyűlésének vezetői határozottan ellenezték, hogy a világváros megpályázza a 2024-es olimpia rendezési jogát, így ezzel már csak három város, Budapest, Párizs és Los Angeles maradna versenyben - számolt be szerda késő este a Reuters.
Még soha nem rendezett olyan kis ország olimpiát, mint Magyarország, így nincs igazán összehasonlítási alap azzal kapcsolatban, milyen gazdasági hatása lehetne annak, ha megnyernénk a 2024-es játékok jogát. A legjobb példa talán Görögország lehetne a mérete alapján, a baj csak az, hogy éppen Athén a negatív példa arra, hogyan nem szabad olimpiát rendezni. A projekt nem feltétlenül reménytelen, de nagyon sok függ attól, hogyan működik majd a gyakorlatban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által elképzelt új modell.
Az olimpiák ráfizetésesek, gazdasági és társadalmi károkat okoznak, korruptak és csak az ellenőrizhetetlen NOB tagjainak, funkcionáriusok érdekeit szolgálja. Az olimpiák "közgazdaságtanára" szakosodott professzor, Andrew Zimbalist nézetei eddig sem voltak ismeretlenek, ám most a bostoni Smith College tanára az Alapblognak adott interjújában a riói olimpia friss példáin látja igazolva a véleményét.
A napokban véget ért a riói olimpia, így lassan kezdhetünk készülni a négy év múlva esedékes tokiói játékokra. Minket azonban sokkal jobban érdekel, hogy alig egy év múlva dönt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a 2024-es esemény színhelyéről, melyre Budapest is pályázik. Ráadásul egyre inkább úgy néz ki, hogy eséllyel pályázhatunk, bár ez részben a vetélytársak meggyengülésének köszönhető. Ha viszont ez megvalósul és a magyar illetékesek jól lobbiznak, akkor akár az 1984-es olimpiához hasonló sikertörténet is lehet a budapesti rendezés.
Az elmúlt hetekben az egész világ olimpiai lázban égett, mivel Rio adott otthont a XXXI. nyári olimpiai játékoknak. Az esemény Magyarország számára a sportolók mellett azért is aktuális, mert más városok mellett Budapest is pályázott a 2024-es olimpia megrendezésére. Ennek kapcsán megnéztük, hogy ha esetlegesen Budapest nyerné meg a szervezés jogát, milyen új épületekre lenne szükség, hol lehetne ezeket felépíteni és mindez milyen hatással lenne Magyarország gazdaságára és a főváros lakáspiacára.
Előkelő hely az éremtáblázaton, de két hellyel való visszacsúszás London óta. Sok arany, kevesebb ezüst, bronz. Hogyan értékeljük az olimpiai szereplést? Szeretjük mondogatni, hogy népességarányosan és a gazdagságunkhoz viszonyítva nagyon jók vagyunk. Megnéztük, mennyire. A lényeg: bár nem vagyunk egyedül, de Magyarország tényleg erőn felül szállítja az olimpiai érmeket.
A riói olimpia előtti nyolc hónapban rendkívül jól teljesítettek a Latin-Amerikában befektető hazai részvényalapok és többnyire az ötkarikás játékok napjai alatt is hozamot tudtak generálni befektetőiknek, a legjobban teljesítő alap 36,7 százalékot keresett eddig idén.
Csökkentik a költségvetést, de a tervek szerint mind a 22 sportágban megrendezik a versenyeket a szeptemberi, riói paralimpián - jelentette be pénteken a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) elnöke. A büdzsé karcsúsítására azért kerül sor, mert a jegyeladásból származó bevételek messze elmaradnak a várakozásoktól, s a szervezők sem jutnak hozzá bizonyos, előre kalkulált forrásokhoz.
Az utóbbi hetekben a riói olimpia alatt sokan megdöbbentek azon, hogy gyakran látni több ezer üres széket a stadionokban. Pedig előzetesen azzal dicsekedtek a szervezők, hogy az összes belépő majdnem 90%-a gazdára talált. De akkor miért nem mennek ki az emberek?