„Ez az év ez nem lesz könnyű, ha megússzuk a recessziót, az már jó, de a következő évben már egy 4 százalékos növekedés az kinéz nekünk” – fogalmazott Varga Mihály pénzügyminiszter egy minapi pódiumbeszélgetésen. Ez gyökeresen eltér a még mindig érvényben lévő hivatalos kormányzati prognózistól, amely szerint idén éves átlagban 1,5%-os GDP-növekedés várható.
A július 1. után tett eseti díjbefizetések hozamára is kell szochót fizetni a megtakarítási célú életbiztosításoknál, akkor is, ha a szerződést már korábban aláírták – tisztázta a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) kérésére a Pénzügyminisztérium.
Júniusban 132,7 milliárd forintos hiánnyal zárt az államháztartás központi alrendeszere, ami szokatlanul és váratlanul kedvezőnek mondható. Érdekes lesz látni, hogy két hét múlva milyen részletes adatok jelennek meg, amelyek igazolják-e az elsőre kedvező deficitadatot.
Egy váratlan éjszakai kormányhatározatból derült ki, hogy a kormány az állami kiadások felülvizsgálatára készül, első körben az egészségügy, a gyógyszerkiadások, a lakás- és családtámogatások, valamint a családi szja-kedvezmény terén. A megjelent kormánydöntés - amiről elsőként a Portfolio számolt be - akkora visszhangot váltott ki, hogy a feladatra koordinálására kijelölt Pénzügyminisztérium is reagált.
Májusban 53,6 milliárd forintos deficittel zárt az államháztartás központi alrendszere - közölte a Pénzügyminisztérium az előzetes költségvetési adatot. Az éves hiánycél teljesülése azonban még így is 80% felett van és még mindig kétséges az, hogy a 2023-as hiánycél teljesíthető-e pótlólagos kiigazító intézkedések nélkül.
A jövő évi adótörvényekben számtalan a veszélyhelyzet ideje alatt bevezetett adóemelést emel törvényi erőre a kormány. Vagyis így hosszútávon is velünk maradnak a korábban ideiglenesnek mondott intézkedések. Jogtechnikailag viszont így az Európai Bizottság felé tett vállalások kiskapujára mehet rá a kabinet, hogy különadók helyett a meglévő terhek közé sorolják át ezeket a tételeket. Például velünk marad a megemelt tranzakciós illeték, de a chipsadó bővített termék listája is. Törvényi szintre emelkednek az ekho-s adózás ideiglenes szabályai, de új elemként osztalékadót vetnek ki a bizalmi vagyonkezelőknél, magánalapítványoknál is. A kormány viszont a családi kedvezmények összegeit nem írja át jövőre.
Nemcsak az extraprofitadók - eredeti ígéretekkel szemben történő - fenntartása és a jegybanki veszteségtérítés elmulasztása a legnagyobb érdekesség a kedden beterjesztett 2024-es költségvetésről szóló törvényjavaslatban. A 242 oldalas dokumentum egy eldugott szeletéből ugyanis kiderül: takarékossági intézkedésekről is döntött a kormány.
Áprilisban 214,6 milliárd forint volt a központi alrendszer nettó kamatkiadása az egy évvel korábbi 129,3 milliárd forinttal szemben – derül ki a kedden megjelent részletes államháztartási beszámolóból. Ezzel az év első négy hónapjában minden esetben meghaladta a kamatkiadás a tavalyit, összesen pedig több mint kétszer annyiba került az adósságszolgálat, mint 2022-ben.
Miközben a hivatalos közleményből kimaradt, zárt ajtók mögött arról beszélt tegnap Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter több mint két tucatnyi banki vezérigazgató körében, hogy jöhetnek még banki összeolvadások az Egyesült Államokban – tudta meg két forrásból a CNN. Ez lefordítva azt jelenti, hogy további bankmentésekre lehet még szükség, és az összeolvadások ezeket lennének hivatottak kezelni.
Áprilisban 620 milliárd forintos deficit alakult ki a költségvetésben, ami a valaha volt legmagasabb negyedik havi hiány a büdzsében. Ezzel az első négy hónap alatt 2700 milliárd forint felett alakult a kumulált deficit, ami már az éves terv 80%-ának felel meg.
Márciusban ismét jelentős, 564,6 milliárd forintos deficit keletkezett az államháztartás központi alrendszerében, így az első háromhavi együttes hiány 2090 milliárd forintra hízott, ami az egész éves hiánycél 61,5%-a. Egyik érték sem kiugró az elmúlt évekhez képest, és a Pénzügyminisztérium is hangsúlyozza a közleményében, hogy továbbra is tartani akarja az idénre kitűzött 3,9%-os GDP-arányos hiánycélt, de összességében az adatok rámutatnak arra, hogy az idei év is kihívásokkal teli a költségvetési politikában, főleg az egyre fájdalmasabban emelkedő kamatkiadások miatt, ami elszívja a költségvetési mozgásteret a többi tétel elől.
Az államháztartási belső kontrollrendszer működésének, valamint szabályozásának felülvizsgálatára és aktualizálására készül a kormány. A Pénzügyminisztérium friss rendelettervezete több új határidőt bevezet, valamint a szabályokat az uniós joggal is harmonizálja. A költségvetési szervek az állami gazdasági társaságok, önkormányzatok és alapítványok is érintettek.
Januárban 143,6 milliárd forintos deficittel zárt az államháztartás központi alrendszere, ami az elmúlt 4 év januári többlete után kellemetlen meglepetés.
Több mint 100 állami hivatalban együttesen 60%-kal kevesebb földgázt használtak fel a tavalyi év utolsó négy hónapjában, mint egy évvel azelőtt – jelentette be csütörtökön a Facebook-oldalán Varga Mihály pénzügyminiszter.
December 30-án töltötte fel a kormány hivatalos oldalára a Pénzügyminisztérium a szokásos, minden év végén megjelenő, következő évekre szóló makrogazdasági és költségvetési előrejelzését. Ezúttal nemcsak a dokumentum tartalma, hanem formátuma is érdekes: a megszokottnál ugyanis sokkal rövidebb, és már csak a táblázatokat tartalmazza. De ezekből is kiolvasható néhány fontos megállapítás.
Eddig kevésbé ismert információk hangzottak el az RSM mai adókonferenciáján a benzin jövedéki adója kapcsán.
A Pénzügyminisztérium csütörtöki gyorstájékoztatója szerint novemberben a költségvetés 876 milliárd forintos mínusszal zárt, ami jelentős elszaladásnak mondható. Jól látszik tehát, hogy az október végéig szóló állami kifizetési stop csak tovább tolta a későbbi hónapokra a problémákat.
Számos ponton módosítaná a kormány a jegybanktörvényt a Pénzügyminisztérium által egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint – írja a Bank360.hu-ra hivatkozva a hvg.hu. A tervezet szerint, amely a magyar kormány honlapján is elérhető, 1. a jegybanknak a nyeresége 50 százalékát kötelezően be kell fizetnie a költségvetésnek, viszont 2. nagy jegybanki vesztség esetén a költségvetés terhei időben látványosan szétterülnének, 3. az MNB elnöke pedig újabb adósságféket vezethet be a magánszemélyek hiteleire, 4. a jegybanki tisztségviselők fizetése pedig emelkedne.
A vártnál magasabb infláció miatt idén három lépcsőben 14%-kal emelte a kormány a nyugdíjakat, a jövő évi költségvetést újra kell tervezni a magasabb infláció és a gazdasági lassulás miatt, és az már most biztos, hogy a jövő év elején is lesz nyugdíjemelés, amelynek mértékéről decemberben tudok majd beszámolni – jelezte Varga Mihály pénzügyminiszter az Idősek Tanácsa mai ülésén.
„A kormány fegyelmezett, takarékos gazdálkodást rendelt el a költségvetési szerveknél” – jelezte egy szerda esti közleményben a Pénzügyminisztérium. Ezzel lényegében elismerte a napközben már kiszivárgott, kifizetési stoppal kapcsolatos, kormányhatározat tartalmát.
A profit kis részét helyezik csak eredménytartalékba.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Korrupciós ügybe keveredett az ukrán agrártárca vezetője.
Terjednek a palesztinpárti megmozdulások.
Több jó hírt is közölt negyedéves gyorsjelentésével.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
