Úgy tűnik, hogy valóban nem volt hosszú életű a választási rali annál a néhány részvénynél, amelyek hétfőn, a 2022-es országgyűlési választásokat követő első kereskedési napon jelentősebbet emelkedtek, az Opus és a 4iG árfolyama is a pénteki záróérték alatt áll. Közben romlott a nemzetközi befektetői hangulat és megindult a jogállamisági eljárás Magyarország ellen, ami általános esést eredményezett a magyar tőzsdén.
A Duna House kedden este tette közzé első negyedéves előzetes mérőszámait, amelyből többek között kiderült, hogy a cégcsoport kétszámjegyű növekedést tudott elérni két közvetítő szegmensében is, míg az olaszországi akvizíciónak köszönhetően a pénzügyi szegmensben 171 százalékkal bővült a cég éves szinten. A mérőszámok közlése után céláremelés érkezett a Duna House részvényére a Concorde-tól, emelkedik az árfolyam.
A tegnapi komoly esés után ma is rossz a hangulat a magyar tőzsdén, a BUX index már 1,2 százalékos mínuszban van. A hazai blue chipek közül a Molt és az OTP-t adják leginkább a befektetők.
2022 első negyedévének végére több mint a kilencszeresére, 823 millió forintra nőtt a nyitott rendelésállomány a tavalyi év hasonló időszakához képest. A nyitott rendelések döntő része szolgáltatás vagy licenc, ezért a vonatkozó sajtóközlemény szerint a szektort sújtó chiphiány ellenére is képes lesz ezeket határidőre teljesíteni a társaság. A növekedés oka az IT szolgáltatások és IT biztonsági megoldások iránti növekvő kereslet és az elmúlt két évben végrehajtott hat sikeres akvizíció.
Alapos átalakuláson megy keresztül az autóipar, ez nem újdonság, a gyártók egyre inkább a modellpalettájuk elektromosítására fókuszálnak, ráadásul a nyersanyagok ára is elszállt, és a chiphiány is nehezíti működésüket, ezek miatt pedig költségeket kell csökkenteni. Hogy ezt hogyan lehet megtenni? Például a modellpaletta szűkítésével. Erre az útra lép a Volkswagen is, amely az évtized végéig több tucat belsőégésű motoros modell gyártását fogja megszüntetni, és összességében kevesebb autót fog eladni, hogy a jövedelmezőbb, prémium kategóriás járművek gyártására koncentrálhasson.
A jogállamisági eljárás megindításáról szóló hír után a magyar tőzsde végül jelentős, 3,55 százalékos mínuszban zárta a mai napot. A hazai blue chipek közül az OTP 4,8 százalékot esett, a Mol részvénye 3,1 százalékkal került lejjebb, a Richter papírja 2,6 százalékos mínuszban zárta a napot, a Magyar Telekom pedig 1,7 százalékkal került lejjebb a kereskedésben.
A Mol normál nyomású kútoszlopainál kétféle limit van, tudta meg a 24.hu a Moltól.
Aaz EU elindította a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben, a hírre nagyot esett a forint, illetve komoly esésbe kapcsolt a magyar tőzsde is, elsősorban az OTP-t adják a befektetők.
Részvényenként 2,3 forint osztalék kifizetéséről határoztak a részvényesek, az osztalékfizetés kezdő időpontja április 22, a Budapesti Értéktőzsdén a 2021 után járó osztalékra jogosító részvényekkel utoljára április 11-én, hétfőn lehet kereskedni.
A sokat említett veszélyek, így az energiaválság, az infláció, a kamatemelési ciklus, és a háború mind negatív következményként hatottak a részvénypiac egészére az elmúlt hónapokban. A piaci indikátorok már tavaly ősszel jelezték előre a belső gyengülést, amelyre több részletes cikkben is felhívtuk a figyelmet. Most azonban éppen az a feltűnő, hogy a hangulatot, a szélességet vizsgáló mutatók közel sem tűnnek olyan vészjóslónak, mint amennyire azt a szalagcímekből, vagy akár egyes részvénypiacok, szektorok korábbi zuhanásából gondolhatnánk.
Sikeresen lezárta a szlovén Avto Aktiv tevékenységének átvételét és ingatlanjainak felvásárlását az AutoWallis csoport, így mostantól kizárólag a piac fejlesztésére és a további növekedésre koncentrálhat a magyar tőzsde autós vállalata. Az AutoWallis eddig két sikeres akvizíciót hajtott végre Szlovéniában, így az ország kiskereskedelmi autópiacán jelentős szereplővé vált: 5 városban 4 autómárkát értékesít, és további márkák bevonásának, valamint újabb akvizíciók lehetőségét vizsgálja.
Több szempontból is érdekes interjút adott a Mol lengyel szektor- és versenytársának, a PKN-nek az első embere, Daniel Obajtek a Parkietnek. Obajtek az interjúban beszélt arról, hogy milyen gyorsan sikerül leválniuk az orosz olajról, hogy már a legkevésbé optimalizált és hatékony finomítójukba sem rendelnek orosz olajat, de beszélt egy olyan, uniós szintű adó bevezetésének lehetőségéről is, amelyet az orosz olajra vetnének ki azért, hogy meglegyen a piaci egyensúly és a tisztességes verseny, egy ilyen lépés a Molt is érzékenyen érintené, a magyar olajcég ugyanis jelenleg igencsak jól jár az olcsó orosz olajjal. Az interjúban a PKN-vezér a Molt is megemlíti, arra a felvetésre, hogy nem rossz döntés-e az, hogy a Molnak adnak el benzinkutakat, mert így azok sokak szerint végső soron az oroszok kezébe kerülhetnek, Obajtek kijelentette, hogy a Mol nem orosz vállalat.
A hazai blue chipek közül továbbra is az OTP teljesít a legrosszabbul.
A 2018-as választás tapasztalatai alapján arra számíthattunk, hogy nem tart ki sokáig a lendület a részvénypiacokon a magyar államhoz szorosabban kötődő cégeknél és hosszabb távon a nemzetközi hangulat lesz a meghatározó. Ezt alá is támasztják a mai árfolyammozgások, az Opus és a 4iG ma már nagyot esett.
Saját terveit jelentősen meghaladó nyereséggel és 7,8 milliárd forintos EBITDA-val zárta a 2021-es évet az AutoWallis csoport az elhúzódó koronavírus-járvány és a chiphiányból eredő gyártói nehézségek ellenére. A magyar tőzsde autós vállalatának árbevétele újabb rekordot döntött: több mint a duplájára, közel 200 milliárd forintra ugrott, miközben a fedezettermelése, működési hatékonysága jelentősen nőtt. A vonatkozó közlemény szerint az AutoWallis bővülését a korábban végrehajtott akvizíciók mellett a hazai és régiós piaci átlagot meghaladó organikus növekedés hajtotta.
A hazai blue chipek közül az OTP teljesít a legrosszabban.
Hanno Bergert, a 71 éves, évek óta szökésben lévő volt adóellenőrt is megvádolták a cum-ex adócsalási ügy kapcsán Németországban, a vád szerint 279 millió eurós adócsalásban vehetett részt – számol be a hírről a Financial Times.
A múlt hétvégén tartott, magabiztos Fidesz-KDNP győzelemmel zárult országgyűlési választást követően forró téma, hogy a kormány hogyan fogja kezelni az előtte álló kihívásokat, az ehhez használt eszközök, illetve a megvalósítás milyen hatással lehet a magyar vállalatokra, azon belül is a tőzsdei cégekre. Talán az egyik legégetőbb kérdés a költségvetés helyzetének kezelése, mely több csatornán keresztül is hathat a magyar cégekre. Egyrészt hamar felsejlenek a 2010-es emlékek, amikor a kormány válságadókat vetett ki az egyes szektorokra, másrészt azonban ezt a forgatókönyvet az EU-s pénzek érkezése könnyen átírhatja.
A hazai blue chipek közül a Mol teljesített a legjobban.
A korábbinál jóval kevesebb olajat vásárolnak nyugati cégek Oroszországtól, részben emiatt az orosz, Ural típusú olaj ára alaposan elmaradt a Brent típusúétól. Hogy mit okoz ez a Molnál? Az olajcég finomítói marzsa első ránézésre értelmezhetetlenül magasra emelkedett, márciusban az elmúlt években látott érték nyolcszorosára. Amíg ez így van, addig a Mol nagyon szépen keres ezen a csatornán keresztül, önmagában ez kompenzálhatja a több országban bevezetett üzemanyagár-szabályozás negatív hatásaiért. Azt azonban senki nem tudja, meddig jut még olcsó orosz olajhoz a Mol.
Az ivóvízszolgáltatás a tét.
Máris lépnek a befektetők.
Nem feltétlenül katonai célpontot ért támadás.
Biztonsági kockázatokra hivatkoznak.
Lezárás vagy eszkalálódás jön?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
