Alig több mint egy hete volt a legutóbbi nagy megmozdulás Budapesten, ahol be is jelentették, hogy október 23-án újabb tüntetést szerveznek. A diákok és a tanárok az oktatás állapota és a rendkívül alacsony pedagógusbérek miatt tüntetnek. A tüntető tömeg ma a Kálvin téren kezdte meg a gyülekezést délután 4-kor, innen indultak tovább a Műegyetem felé, ahol többek között az ADOM Diákmozgalom, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a SZÁD és az EVDSZ képviselője tartott beszédet, az esemény koncertekkel ért véget.
A Tanárok a Tanárokért Csoport közleménye szerint mintegy 200 pedagógus határozta el, hogy ezentúl azonnali munkabeszüntetéssel válaszolnak bármilyen, a kollégáikat érő súlyos retorzióra. Az egységes fellépés egész tankerületeket béníthat meg.
A következő napokban már a bíróságon lesz a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból rendkívüli felmondással elbocsátott pedagógusok ügye, akik nem egyenként, hanem pertársaságot alakítva indítanak munkaügyi pert – tudta meg a Népszava az egyik érintettől, Törley Katalintól. A Kölcsey volt francia szakos tanára elmondta, beadványuk hamarosan elkészül, a további részletekről október 23-a után tájékoztatják a nyilvánosságot.
Nem megfelelő a kormány számítása, mert a diplomás átlagkereset is emelkedni fog 2025-ig, tehát a mostani viszonyokhoz kalkulált 80 százalékra történő felzárkóztatás nem fog stimmelni három év múlva – fejtette ki meglátását a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke az Inforádióban. Totyik Tamás szerint a versenyszférában komolyabb béremelések lesznek, így újra le fog maradni a pedagógusok bére.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a szeptember 29-i Kormányinfón jelentette be, hogy módosítják a 2022/2023-as tanév rendjét. A 2022/2023-as tanév őszi és téli szünetét módosító rendelet még aznap este megjelent. Összeszedtük, hány napos lesz és mikor lesz a téli szünet, illetve a tavaszi szünet, valamint összeszedtük az országos mérések és a középiskolai érettségik legfontosabb dátumait. Cikkünkben elolvashatod emellett, mikor lesznek hétköznapokra eső pirosbetűs ünnepnapok, a különféle témahetek, és mikor kerül sor a következő tanévre való beiratkozásokra. Továbbá olvashatsz a magyar oktatással kapcsolatos legfontosabb aktualitásokról, így a tanárhiányról, a tanártüntetésről, illetve a pedagógus-szakszervezetek sztrájkjáról is.
A magyar kormány által korábban közölt 2028 helyett már 2026-ban elérhetik a magyar pedagógusbérek a hazai diplomásátlagbér nyolcvan százalékát – értesült több, egymástól független forrásból a Szabad Európa.
Országszerte sztrájkolnak ma a tanárok az alacsony bérek és a megfélemlítés ellen. A munkabeszüntetés mellett élőláncok és tüntetések szerveződnek, a tiltakozáshoz csatlakoztak szülők és diákok is, miután több tanárt kirúgtak a Kölcseyből. Legalább 250 intézményben vannak munkabeszüntetések.
Magyarországon drasztikus a tanárok bérlemaradása az OECD friss elemzése szerint. Ez annak tudható be, hogy a kormányzat befagyasztotta a tanárbéreket, így a hasonló képzettségű dolgozókhoz képest sokkal kevesebbet keresnek.
Havi 8 ezer forintot kér a szülőktől a budapesti Madách Imre Gimnázium, hogy ezzel állítsa meg a megélhetési nehézségek miatt megindult szellemi amortizációt az iskolában. Az összeg csökkenhet, ha a következő 3 hónapban 50%-ot meghaladó béremelést kapnak tanárok, és megszűnhet, ha elérik a diplomás átlagbér 80%-át.
Bő egy héten belül becsengetnek az iskolákban, a nyár utolsó fesztiválozásai és balatoni kiruccanásai után lassan át kell állítani az agyakat a témazárók és a zárthelyik áradatára, ez pedig nyilvánvalóan lefelé görbíti a mosolyokat a fiatalok arcain. Mindez viszont egyáltalán nem a legnagyobb probléma a szeptemberi iskolakezdéssel kapcsolatban, egy egyre nehezebb és nyilvánvalóbb alapkérdéssel szembesülnek ugyanis a társadalmak a világ számos pontján: mégis ki fog az iskolapad másik oldalán állni, ki fogja tanítani a fiatalokat? A tanárhiány egy Európa és USA-szerte fejtörést okozó jelenség, amire egyelőre nem találják a megoldást a döntéshozók. De akkor mi lesz a diákokkal ebben a nem igazán fenntartható rendszerben, mondjuk három év múlva? Akadnak a helyzetre logikus kisegítő megoldások, a körülmények ismeretében pedig a szemfüles befektetők akár „hasznot is húzhatnak” a pedagógushiányból.
A tanévkezdés közeledtével feloldották a pedagógusok oltási kötelezettségét, szeptember elsejétől visszatérhetnek az osztálytermekbe a mostanáig oltás nélküli tanárok - közölte a római oktatási minisztérium rendelkezését a Corriere della Sera című napilap vasárnap.
„Az elmúlt években megvalósított béremelések ellenére Magyarország egyike annak a négy országnak, ahol jelenleg a legalacsonyabb a jogszabály szerint meghatározott pedagógusbér és a tényleges átlagbér is”, ezért „növelni szükséges a köznevelésben dolgozó pedagógusok munkájának szakmai és társadalmi elismertségét” – ilyen, és ehhez hasonló megállapítások vannak abban az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) nevű anyagban, amelyet a minap hozott nyilvánosságra a magyar kormány és küldött ki jóváhagyásra az Európai Bizottságnak a 2021-2027-es uniós pénzek egy részének tervezett felhasználásáról. Amint arra a Népszava rámutat: 978,7 millió eurónyi forrást szán a kormány a pedagógus életpályamodell keretében a bérrendezésre, amit a Portfolio információi szerint 373,9-es EURHUF technikai árfolyamon kell átszámolni és ebből adódik az, hogy a kormány 366 milliárdos béremelést tervez a következő években azért, hogy a diplomás átlagbér 80%-ához minél inkább közelítsen a tanárok tényleges átlagbére. Emellett konkrét cél az is, hogy a tanári pályára jelentkezők és a tanárként ténylegesen elhelyezkedők száma is növekedjen az anyagilag vonzóbbá tett életpálya hatására.
A felvi.hu adatai alapján idén 73 805 jelentkezőt vettek fel egyetemre, mintegy kétezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban – írja a Népszava. Különösen nehéz helyzetben van a pedagógusképzés, amelyre 12 ezer jelentkezőből csak 6449-et vettek fel, míg négy-öt éve még 10-11 ezer körül mozgott a bejutók száma.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) tájékoztatása szerint az oktatási államtitkár háromszor 10 százalékos ajánlatott tett a tanárok béremelésére a sztréjktárgyalásokon, amiről utólag kiderült, hogy az első 10 százalékot már a januári pótlékemelésnek be is tudta a kormány - hangzik el az RTL ripotjában.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által január 31-én szervezett kétórás figyelmeztető sztrájk nem sértette meg a sztrájktörvényt, tehát az jogszerű volt - állapította meg a Kúria, amely így helyt adott a PDSZ ügyvédje által benyújtott felülvizsgálati kérelemnek, írja a Népszava, amely cikke szerint nem a szakszervezeti vezetők, hanem a kormány tévesztette meg a pedagógusokat és a közvéleményt.
Egyre több tanár mond fel az iskolákban, az elmúlt hetekben 171 bejelentés érkezett a PDSZ-hez letétbe helyezett felmondólevelekről - számolt be a Népszava.
Jelenleg már mintegy 16 ezer pedagógus hiányzik a köznevelésből, köztük mintegy tízezer tanár, és 12 év múlva a pedagógusok 50%-a fog nyugdíjba menni, így ez nagy bajokat vetít előre. Eközben nálunk a legmagasabb a tanítással lekötött munkaidő, így nem véletlen, hogy minden ötödik intézményben van olyan tanár, aki felsőfokú végzettség nélkül, egy érettségi birtokában tart órát – többek között ezekre hívták fel a figyelmet az oktatásban-köznevelésben dolgozók a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) tanévzáró eseményén, amelyről az Index tudósított.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a sztrájkjog érvényesüléséért minden jogi lépést megtesz, beleértve azt is, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul - közölte az érdekképviselet szombaton az MTI-vel.
A Portfolio híreinek, elemzéseinek többségét előfizetés nélkül olvashatod. Ez azért van így, mert a hirdetések jelentik szerkesztőségünk legfontosabb bevételi forrását. A célunk az, hogy ez hosszú távon is így maradjon.
Kérünk, ne használj adblockert, és olvasd tovább a Portfolio-t!
