Az amerikai jegybank egyre több döntéshozója kezdi elismerni, hogy hamarosan el kell indítani a vitát a válságeszközök fokozatos kivezetéséről, miközben a munkanélküliségi célok és a gazdasági kilábalás miatt még szükség lenne rájuk.
A milánói székhelyű Aigis Bancát is utolérték a Greensill Capitalhöz kötődő problémák, a kkv-k finanszírozásával foglalkozó bank ugyanis nagy kitettséggel bírt a csődbe ment vállalat felé, ez pedig a pénzintézet vesztét hozta.
A német alkotmánybíróság kedden elutasította az Európai Központi Bank eszközvásárlási programjával (Public Sector Purchase Programme, PSPP) szembeni kereseteket, mivel az EKB érvelése meggyőző volt.
A 6,5%-ról 7,5%-ra emelt idei GDP-arányos államháztartási hiánycélt két forrásból tervezzük finanszírozni: egyrészt olyan pénzekből, amelyekkel eddig nem számoltunk (uniós helyreállítási keret), másrészt a diszkontkincstárjegyek megnövelt kibocsátásával – mondta az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a Reutersnek csütörtökön délután. Kurali Zoltán hangsúlyozta, hogy az ÁKK-nak nincs szándéka a hosszabb futamidejű kötvények megemelkedő kibocsátásával finanszírozni a magasabb hiányt, és továbbra sem terveznek idénre devizakötvény-kibocsátást, de egy jüankötvény kibocsátást nem zár ki, azonban jelenleg ezen sem dolgoznak.
A Magyar Nemzeti Bank hosszútávú nemzetstratégiai céljait követve aranytartalékát 31,5 tonnáról 94,5 tonnára emelte, mellyel az ország a régió élmezőnyébe került. Az arany hitelkockázatmentes és értékálló eszközként hatékonyan egészíti ki a devizatartalékot, míg potenciális menedékeszközként a nemzetközi gazdasági, pénzügyi és geopolitikai bizonytalanság fokozódásakor, illetve esetleges válságok idején is erősíti az országgal szembeni bizalmat, támogatja a pénzügyi stabilitást. Emellett az elmúlt időszakban tovább erősödtek azok a hosszútávú gazdasági folyamatok, amelyek hozzájárultak az arany szerepének felértékelődéséhez. Ennek megfelelően az elmúlt években az arany nemzetközi tartalékon belüli szerepe számos jegybank esetében erősödött, a jegybankok nettó vásárlókká léptek elő az aranypiacon.
Rekord szintre ugrott az olasz és francia bankok saját országuk felé fennálló állampapír-kitettsége a pandémia kezdete óta, ami a Financial Times cikke szerint ismét felfűtheti a bankszektor túlzottan egyoldalú kitettségével kapcsolatos aggodalmakat.
Emmanuel Macron francia elnök pártjának képviselői ellenzik a francia pénzügyminiszter ötletét, amellyel adót vetne ki a koronavírus miatt megnövekedett állami költekezés ürügyén - írja a Reuters.
Az Európai Központi Bank nem tart az infláció emelkedésétől, miután az eurózónában még a koronavírus-válság miatti gyenge növekedési kilátások vannak a középpontban. Ugyanakkor az Egyesült Államokban egyre többen a pénzromlás érdemi növekedéséről beszélnek. Az inflációs várakozások növekedése turbulenciákat okoz a nemzetközi piacokon, amelynek a hatásai a magyar kötvénypiacon is érzékelhetők.
Izgalmas és tanulságos vita alakult ki a szakirodalomban az államadósság fenntarthatóságáról. A kiváltó ok, hogy az államadósságok a fejlett gazdaságok többségében a II. világháború óta nem látott szintekre emelkedtek a Nagy Pénzügyi Válságra és a Covid-19 válságra adott expanzív költségvetési politikák eredményeként.
A gazdasági fellendülés továbbra sem egyenletes és még korántsem teljes; a kamatlábak a nullához közeli szinten maradnak, és a Fed addig folytatja eszközvásárlásait a jelenlegi árfolyamon, amíg "jelentős további előrelépés" nem történik a maximális foglalkoztatás és az árstabilitás elérése érdekében - mondta Jerome Powell az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) elnöke kedden.
A héten több figyelem irányult a kötvénypiac felé, mint a részvénypiac felé és nem véletlenül, hiszen a kötvényhozamok elkezdtek emelkedni részben az újabb körös amerikai gazdaságélénkítő csomaggal kapcsolatos fejlemények és a vakcinákkal kapcsolatos optimizmus miatt.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által rendszeresen közölt adatok mögött milyen lakossági állampapír-folyamatok húzódnak meg? Miért nem érdemes csak az értékesítés számait vizsgálni? Hogyan befolyásolják a lejáró lakossági állampapírok vagy éppen a visszavásárlások az államadósság alakulását? Hogyan értelmezzük a számokat? Az alábbiakban az ÁKK szakembere könnyen érthetővé teszi az állampapír-folyamatokat az adósságkezelés iránt érdeklődőknek.
A 2008-2009-es és a 2020-as gazdasági válságokra adott monetáris politikai válaszok sok értelmezés szerint kikezdték a jegybankok autonómiáját és hitelességét. Különböző ütemben ugyan, de a monetáris hatóságok az Atlanti-óceán mindkét partján eljutottak oda, ahová a Bank of Japan már az 1990-es években megérkezett: praktikusan korlátlan finanszírozást biztosítanak a kormányoknak, a költségvetéseknek annak érdekében, hogy azok a fiskális expanzió eszközeivel fel tudják venni a harcot a gazdasági aktivitás összeomlásával szemben. A mérlegfőösszeg drasztikus növelésének terhére végzett eszközvásárlási programok a hozamgörbe akár teljes hosszán képesek szabályozni az állampapírok hozamát, elvileg fenntarthatóbbá téve ezzel a korábban megszokottnál sokkal nagyobb GDP-arányos államadósság mellett is az adósságpálya menedzselését. A gyakorlatban azonban ez utóbbi jelentősége csak látszólagos, hiszen teljesen egyértelmű, hogy szükség esetén sor kerülne az államadósságok technikai monetizálására is. A jegybanki függetlenség mibenléte minden válsággal egyre több, és egyre homályosabb magyarázatra szorul.
A japán jegybank volt az első, amelyik extrém laza monetáris politikával próbálta ösztönözni a gazdaságot, és most ők lehetnek az elsők, amelyek jelentős lépéseket tesznek a laza monetáris politikai kondíciók leépítésében. A 8 éve tartó irányvonal ugyanis messze nem érte el a célját, a hátrányai viszont egyre erőteljesebbek voltak. Ha a japán jegybank valóban szemléletváltáson esik át, az iránymutató lehet a Fed és az EKB számára is, akik időközben szinte egy az egyben átvették a japán modellt.
A koronavírus ellen hozott korlátozások nem tűnnek el idén teljes mértékben Philip Lane, az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja szerint. Az ír jegybank egykori elnöke szerint viszont az intézkedések nagy részét nyáron visszavonják, vagyis a gazdasági aktivitás akkor kezdhet helyreállni. Lane egyben azt is elmondta, hogy az eszközvásárlási program vélhetően a járvány után is velünk marad, de annak mértéke nem lesz akkora, mint a járvány idején.
Majdnem az összes nagy jegybank jelentős pénznyomtatásba fogott 2020-ban, és arra számíthatunk, hogy ez idén is így lesz. De melyik jegybankok torzították legnagyobb mértékben a piacokat, és melyiken van még tere a jegybankoknak?
Európai és amerikai társintézményeinek példáját követve a japán jegybank azt tervezi, hogy hatékonyabb utat keres 2 százalékos inflációs célszámának elérésére, miközben a koronavírus-járvány újabb hulláma a törékeny gazdasági növekedés megtörésével fenyeget.
Közel ötszörös kereslet mellett összesen 2,5 milliárd euró értékben bocsátott ki 10 és 30 éves futamidejű devizakötvényeket a Magyar Állam nevében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) - írja a Pénzügyminisztérium közleményben.