A brit versenyjogi hatóság szerint 5 nagybank is megsértette a brit versenyjogot azzal, hogy egy-egy online chatelés során érzékeny információkat cseréltek egymással a brit államkötvényekről – számol be a Hírről a Reuters.
Két héten belül eljöhet az a pont, amikor az amerikai kormány képtelen lesz kifizetni a számláit és beüt az államcsőd, ez a szakértők egybehangzó véleménye szerint beláthatatlan következményekkel járna. A fizetésképtelenséget minden erővel igyekeznek elkerülni a legmagasabb szinteken, egyre inkább közelednek az álláspontok az adósságplafon megemeléséről a demokraták és a republikánusok között - de van itt egy komoly bökkenő, legalábbis Ray Dalio szerint. A világ legnagyobb hedge fundját menedzselő veterán guru szerint rövid távon meg fogják oldani a krízist a döntéshozók, az adósságplafon újabb megemelése viszont azt fogja jelenteni, hogy az adósságnak nem lesz értelmes korlátja, ez pedig végül katasztrofális pénzügyi összeomláshoz fog vezetni.
Az Egyesült Államoknak csak napjai vannak hátra, hogy elkerülje az államcsődöt a republikánusok és demokraták kiegyezésével az adósságplafon megemeléséről. Ha nincs alku, a kormány heteken belül képtelen lenne finanszírozni kötelezettségeit. Sajnos a politikai álláspontok túlságosan merevek, és a kormányzat leállásának, valamint egy rendkívül káros fizetésképtelenségnek a veszélye nagyon is valós – hívja fel a figyelmet az ING Bank, akik megvizsgálták a lehetséges kimeneteleket.
Szigorít a kormány a befektetési alapoknál: 2023. július 1-től kezdődően a kötvényalapok, részvényalapok és vegyes alapok portfóliójában legalább 60%-nak kell lennie az értékpapírok súlyának - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium április végi közleményében. A GFM mai háttérbeszélgetésén kiderült, hogy a szabályozás elsősorban a kötvényalapokra fókuszál, azokon belül is a rövid kötvényalapokra. A GFM azzal kalkulál, hogy az előírás mintegy 400-450 milliárd forintot mozdíthat meg, és ennek nagy része a magyar állampapírpiacon fog lecsapódni.
A Bank of Japan változatlanul hagyta a kamatokat Kazuo Ueda újonnan kinevezett kormányzó első kamatdöntő ülésén. A piac azt várta, hogy az új jegybankelnök a normalizálódás irányába tolhatja el a jegybankot.
Az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megszűnése miatt, 2024. január 1-től az USA-ból származó forrásadós jövedelmek – így például az osztalék vagy a kamat – után az USA a saját belső szabályai szerinti mértékű forrásadót vonhat le. Az idei év végéig keletkezett jövedelmek adójogi kezelésében tehát még nincs változás, azonban a mostani ismeretek szerint jövőre már a jelenleginél mintegy háromszor nagyobb adót kell majd fizetniük a hazai befektetőknek az amerikai értékpapírokból származó osztalék vagy kamat után. Ennek ellenére sem kell lemondaniuk a magyaroknak a dolláros befektetésekről, ugyanis a dollárban denominált, de nem amerikai kibocsátású értékpapírokba történő befektetés esetén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény hatálya után sem emelkednek a hazai ügyfelek adóterhei - hívja fel a figyelmet közleményében az SPB Befektetési Zrt., amely szerint több, nem amerikai kibocsátású vállalati és szuverén kötvény is vonzó befektetés lehet manapság.
A Die Welt német lap úgy értesült, hogy az Európai Unió nem találta jogszerűnek, hogy az orosz jegybank lefoglalt vagyonát Ukrajnának adja – a hírt az Infostart szúrta ki.
A japán jen az év végére 120-as szintig erősödhet a dollárral szemben a jegybank politikájának megváltoztatása miatt – vélekedik a Nomura. Tavaly októberben még 150 felett volt a jegyzés.
Az utóbbi egy-két évben jelentősen ugrottak a lakosság számára is elérhető intézményi állampapírok lejáratig számított hozamai, már az egy éves DKJ-val is 14% feletti hozamot lehet zsebre tenni. Mindeközben az infláció is csúcsokat döntöget, ez pedig az inflációkövető lakossági állampapírok malmára hajtja a vizet. Nem csoda, ha nehéz ezek után eldönteni, vajon az intézményi vagy a lakossági állampapír a jobb választás. Alábbi cikkünkben különböző időtávokon hasonlítottuk össze az állampapírok hozamait.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2023. évre vonatkozó elsődleges kibocsátási terve 42 százalékban teljesült 2023. március 31-i értéknappal, az első negyedévben végrehajtott adósságkezelési műveletek eredményeként - közölte az ÁKK közleményében.
A bankszektorban tapasztalható feszültséget egyaránt szorosan figyelemmel kísérik az Egyesült Államok és az eurózóna monetáris politikai döntéshozói. A helyzet nem csak pénzügyi stabilitási szempontból érdekes, hanem azért is, mert a bizonytalan helyzetre a bankszektor a hitelezés szűkítésével reagálhat, ez pedig egy váratlanul új tényező lehet az infláció elleni harcban.
A Moody's Investors Service szerint az európai nagybankok helyzete stabil, így nem várható, hogy olyan helyzetbe kerülnének, amikor veszteséggel kénytelenek túladni kötvényállományukon – számol be a hírről a Reuters.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Diófa Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a KBC Asset Management írását olvashatják:
A bankok váltak az eurózóna tagállamok kötvényeinek legfőbb vásárlóivá, mivel az Európai Központi Bank kötvényállományának csökkentésével mérsékli jelenlétét a kötvénypiacon – írja a Reuters. A banki vásárlásokat jórészt az emelkedő hozamszintek motiválják.
A tavalyi évi és az idei év eleji derűlátó hangulat szertefoszlott, az inflációval kapcsolatos kilátások az utóbbi hetekben bizonytalanná váltak. Ezzel együtt a Fed kamatpályájával kapcsolatos várakozás is nőtt, amelynek újabb állomása, hogy a piaci kamatvárakozásban már nem szerepel az idei év végi kamatvágás. Eszerint tehát a Fed a korábban vártnál magasabbra emelheti az irányadó kamatát, és tovább tarthatja magasan, vagyis a piaci várakozások szigorúbb monetáris politikát vetítenek előre.
A jelenlegi környezetben egy kifejezetten nehéz kérdés lehet a befektetők számára, hogy az amerikai jegybank által közel egy éve vívott inflációs harc közepette bölcs dolog-e részvényeket vásárolni, vagy a biztonságos menedéknek számító, gyakorlatilag készpénznek megfeleltethető kincstárjegyen érdemes-e biztos, 5 százalékos hozamot keresni.
Tavaly 14,5% volt az éves átlagos infláció, a januárt pedig 25,7%-kal kezdtük. Ilyen inflációs környezetben jogosan vetődik fel a kérdés: mit keres még mindig a magyarok pénze a 4,95%-os kamatú szuperállampapírban? A „szuperállampapír” jelzőt (tudomásunk szerint) épp a Portfolio szerkesztősége aggatta a Magyar Állampapír Pluszra még 2019-ben, de ami egykor még szuper volt, most már nagyon nem az. A magas infláció és magas kamatok miatt az átrendeződés már elkezdődött a MÁP+ állományában, de még mindig több ezermilliárdnyi megtakarítás hever itt.
A világ legnagyobb nyugdíjalapjának számító japán nyugdíjalap már a negyedik egymást követő negyedévet zárta veszteséggel – számol be a hírről a Bloomberg.
A magyar gazdasági folyamatok romlása miatt a Standard & Poor's hitelminősítő egy fokozattal rontotta péntek éjjel az ország adósságának besorolását. A magas infláció és a növekedési problémák mellett a hitelminősítő szerint a különféle indokokkal fenntartott rendkívüli jogrendben gyengék az intézményi fékek és ellensúlyok, és emiatt a döntéshozatal kiszámíthatatlan. Az S&P-nél már csak egyetlen fokozattal haladja meg az adósbesorolásunk a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriát. Mit kell tenni ahhoz, hogy ne kapjunk újabb leminősítést?