Megszólalt az MNB szuperfegyveréről: nem állunk le!
Nem zárta le eszközvásárlási programját az MNB – válaszolta a jegybank a Reuters kérdésére azt követően, hogy kedden nem vesz államkötvényeket.
Nem zárta le eszközvásárlási programját az MNB – válaszolta a jegybank a Reuters kérdésére azt követően, hogy kedden nem vesz államkötvényeket.
A jelenlegi súlyos gazdasági, társadalmi és szociális válsághelyzet kezelésével, valamint a gazdasági károk mérséklésével kapcsolatosan számos konstruktív javaslat látott napvilágot a közelmúltban. A javaslatok közül e cikk kizárólag az úgynevezett friedmani helikopterpénz (ingyen pénz) ötletével és hozzá kapcsolódóan az államadósság néhány makrogazdasági kérdésével foglalkozik. Teszi ezt részben azért, mert ezt a Portfolio hasábjain többen is felvetették, másrészt pedig azért, mert a gazdasági mentőcsomagnak a fiskális politikát érintő méretére, annak finanszírozási formájára (különadók kivetése, önkormányzatok bevételeinek részbeni elvonása) alapvetően rányomja bélyegét a deficitről és az államadósságról alkotott gondolkodás.
Összesen 10 milliárd forint értékben vásárolt államkötvényeket a keddi aukción az MNB, így a jegybank teljes 1000 milliárd forintosra tervezett programja 160 milliárd forint közelében jár. A vásárlásokat fokozatosan lassítja az MNB, ami nem is véletlen, mivel néhány sorozat esetében vészesen közeleg a 33%-os határ.
Néhány európai központi banknak fel kell készülnie arra, hogy több kötvényt vásároljon, másoknak viszont kevesebbet kell majd, hogy így biztosítsák az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjának hatékony lezajlását – mondta Francois Villeroy de Galhau, az EKB döntéshozója a Reuters tudósítása szerint.
Ahogy a befektetők igyekeznek elnavigálni a koronavírus okozta recesszió tengerén, a pénzügyi válság emlékei sokak memóriájában még élénken ott vannak. A pesszimisták amellett érvelnek, hogy az egy évtizeddel ezelőtti medvepiac esetében 18 hónapig tartott, amíg a piac elérte a mélypontot, az optimisták viszont úgy látják, hogy a Fed és az amerikai kongresszus gyors és határozott fellépésével a mostani válságban sikerül elkerülni azt, ami 2008-2009-ben történt. A Morgan Stanley stratégája szerint a mostani helyzet nagyon hasonlít 2009 márciusára, amikor az idén év elejéig tartó, évtizedes rali indult.
Nagy ütést kaptak a tőkepiaci turbulenciában a magyarok alapok is: márciusban 427 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapok vagyona Magyarországon, ennek nagyobb része, 261 milliárd forint lakossági vagyonkiáramlás volt. A vagyon csökkenését javarészt a tőkekivonások okozták, de a koronavírus miatti piaci pánik a hozamoknak sem kedvezett. Nem nagyon akad olyan alapkezelő itthon, akit ne érintett volna negatívan a koronavírus miatti vagyonvesztés, de úgy tűnik, egyik szolgáltatónál sem ért el ez kritikus szintet. A koronavírus okozta piaci felfordulás hatása még sokáig velünk maradhat, így a Portfolio három alapkezelős vezért szólaltatott meg a jövőbeni tervekről és befektetési stratégiákról.
Nagy visszhangot váltott ki a Soros György által támogatott, valójában először a spanyol kormány által felvetett ötlet egy új típusú uniós adósságpapírról. A felvetés egy olyan nagyösszegű (1500 Mrd eurós) örökjáradék kötvény kibocsátásáról szól, amely forrását képezné az uniós költségvetést 2021-től kiegészítő helyreállítási alapnak. A Portfolio cikke szerint az ötlet kezd érdemi megfontolás tárgyává válni a Bizottságban. Az örökjáradék kötvény nem annyira szokatlan adósságeszköz, mint ahogy elsőre tűnik, de nem is csodaszer, amely megoldaná egy csapásra az EU költségvetésének megemelni kívánt forrásigényét. S főleg nem hidalja át azokat az alapvető véleménykülönbségeket, melyek az EU közös adósság finanszírozása kapcsán feszülnek egyes déli, illetve északi tagállamok között. Nézzük a problémákat, köztük olyanokat, amelyek a vitában részben még egyáltalán nem merültek fel.
Korlátlan államkötvény-vásárlási programot hirdetett a japán jegybank, hogy támogassa az állam finanszírozását és a vállalatok stabilitásának megőrzését.
A meghirdetett mennyiségnél 12 milliárd forinttal nagyobb összegben, 57 milliárd forintért értékesített 3, 5 és 10 éves lejáratú államkötvényeket csütörtöki aukcióján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).
Rekord mértékű, 10,5 milliárd dollárt öntöttek a befektetők bóvli kötvényeket tartó befektetési alapokba a szerdával záruló egy hétben, ebben nagy szerepe volt a Fed kijelentésének is, ami megoldotta a piacon pár hete még komoly problémát jelentő likviditáshiányt.
Ausztria elutasítja azt a javaslatot, hogy a koronavírus-járvány által okozott károkat enyhítő intézkedéseket kötvénykibocsátással finanszírozzák, mivel véleménye szerint az csak egy újabb szuverén adósságválsághoz vezetne, ráadásul az Európai Stabilitási Mechanizmus elég forrással rendelkezik.
Nem módosított az irányadó kamaton a Bank of England, rekordalacsony szinten tartva azt. Az eszközvásárlási program összegét egyelőre szintén nem növelték, kilátásba helyezték azonban a kiterjesztését, ha az szükséges lesz.
Az egy dolog, mit műveltek a részvénypiacok az utóbbi napokban, a kötvénypiacok viszont gyakorlatilag befagytak a koronavírus miatti pánikhangulatban. Múlt héten a vevők, most pedig az eladók hiányoznak a piacról, a kötvénypiaci árjegyzők pedig pont azt nem csinálják nagyon, ami a dolguk lenne: árat jegyezni. Mostani cikkünkben árjegyzőket és alapkezelőket kérdeztünk meg arról, mit látnak a kötvénypiacokon és hogyan élik meg a mostani eseményeket.
A koronavírus terjedése okozta volatilis piaci időszakban rekord összegű pénzek távoztak a befektetési alapokból világszerte. A kötvényalapok, illetve azok az ETF-ek, amelyek kötvényekbe fektetnek, 109 milliárd dolláros tőkekivonást szenvedtek el a szerdával záruló egy hétben. Különösen sok pénzt vesztettek a bóvli kötvényekbe és vállalati kötvényekbe fektető alapok – írja a Financial Times.
A drámai szerdai eurózónás kötvényhozam emelkedés láttán éjjel egy 750 milliárd eurós kötvényvásárlási programot jelentett be az Európai Központi Bank, amelynek hatására csütörtök délelőtt hatalmasat estek az eurózónás periféria államok kötvényhozamai, különösen az olasz papírok hozamai.
Szerda éjjel jelentette be a Fed, hogy az amerikai pénzügyi piacok további stabilizálása érdekében a pénzpiaci alapoknak is segítséget nyújt – számol be a hírről a Bloomberg és a MarketWatch.
Annyira alacsonyra csökkent az eurózóna kötvénypiacain a likviditás, hogy nehéz egyszerűen árakat kapni az üzletkötéshez, ez pedig tovább fokozza az egyébként is rendkívüli mozgásokat: az olasz, spanyol, portugál, görög 10 éves hozamok hatalmas mértékben emelkednek ma is az eladási hullámban.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a gyenge kereslet és a megugró hozamok miatt nem értékesített 10 és 20 éves lejáratú államkötvényeket a mai aukciókon, 5 éves államkövényeket pedig a meghirdetett mennyiségnél 3 milliárd forinttal kisebb összegben, 17 milliárd forintért adott el. Ezzel párhuzamosan az ÁKK bejelentette, hogy a jövő hétre meghirdetett kötvénycsere aukcióit lefújja a piaci volatilitásra hivatkozva.
Argentínának államadósság-megújítási problémákkal kell szembenéznie, miután hamarosan lejárnak a kötvényei, és a nemzetközi tartalékokból sem tudja finanszírozni a lejáró összeget. A gazdasági miniszter szerint jelentős engedményeket kell kapnia az országnak – a kamatfizetést például pár évig nem tudják teljesíteni, a fiskális szigort viszont nem fogadják el.
A múlt pénteki, eleve történelmi mélypontot jelentő 0,76%-hoz képest ma reggelre 0,39%-ra, azaz csaknem felére zuhant a 10 éves amerikai államkötvény hozama, a 30 éves pedig 1,2%-ról 0,7%-ra, ami jól mutatja, hogy milyen pánikszerű tőkemenekítés zajlik ezekben az órákban a biztonságosnak hitt eszközökbe. Az olajár a szaúdiak árháborúja miatt gyakorlatilag összeomlott ma reggelre (-30%), a részvényindexek pedig szabadesésben járnak.
Rövidesen érkezhet a társaság fennállásának a legnagyobb befektetése.
Továbbra is az óvatosságot hangsúlyozza az MNB.
Tévhit, hogy az átlagnál jobban melegszenek és sötétek?
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
