A korábban tervezettnél nagyobb mértékben növekedhet idén az egészségügyben dolgozók jövedelme; az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Egészségügyért Felelős Államtitkársága a Magyar Idők értesülései szerint már elkészítette az erre vonatkozó előterjesztést.
Vasárnap volt a magyar ápolók napja, így a kormány kommunikációjában ismét felbukkant a tavaly elindult egészségügyi béremelési program. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta: a tavaly szeptemberi 26 százalékos emelés után idén novemberben 12 százalékkal nő tovább az ápolók fizetése. Négy év alatt, 2019-ig összességében 65 százalékos fizetésemelést ígér a szakdolgozóknak a kormány.
Érdekes megközelítésből vizsgálja a magyar egészségügy problémáit az októberben indult "57" blog. Az író egy "kommunikációs nagyvizit" keretében 50 hetet töltött az egészségügyben, az itt szerzett tapasztalatait, dolgozóktól szerzett információit mutatja be. Megtudhatjuk például, hogy nem mindig az alacsony fizetés a szakdolgozói hiány legfőbb oka, és azt is, hogy tényleg nincsenek fiatal ápolók.
A betegbiztonság megteremtése az egészségügy kiemelt célja, a meglévő források lakossági igények szerinti elosztásával - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyért felelős államtitkára szerdán Balatonfüreden.
Majdnem 20 ezer orvost és 80 ezer ápolót érint az ősszel induló bérrendezés az egészségügyben, amire összességében 100 milliárd forintot fordít két év alatt a kormány. Az emelkedő bérek érintik az ápolókat, a szakorvosokat, a szakgyógyszerészeket, a kórházi gyógyszerészeket, a szakorvosjelölteket, a mentősöket, és ha minden jól megy, a szociális ágazat mintegy 93 ezer dolgozóját is - írja a Magyar Idők, amely megtudta, pontosan mennyivel is növekszik az ágazati dolgozók bére.
Megállapodott az egészségügyben dolgozók béremeléséről az érdekvédőkkel a szerdán késő este zajló egyeztetésen a kormányzati tárgyalódelegációt vezető Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár - tudta meg a Népszabadság. Balog Zoltán emberi erőforrások miniszter csütörtökön be is jelentette a hírt.
Szerdán elutasították a kormányzat első bérajánlatát az érdekvédők és csak abban állapodtak meg, hogy jövő héten szerdán folytatják - értesült a Népszabadság. A lap tudomása szerint a Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter, által csütörtökön bejelentett 100 milliárdos jövő évi egészségügyi plusz keretből csak 30-40 milliárd mehetne tényleges béremelésre.
Az egészségügyi intézmények egymástól csábítgatják el a szakembereket, így van az a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházban is - mondta el a Népszabadságnak Rácz Jenő, az intézmény főigazgató főorvosa. A volt egészségügyi miniszter arról is beszélt, hogy az általa vezetett intézményben a kötelezően túl évente 600 millió forinttal ösztönzik a szakszemélyzet maradását, valamint támogatják azt a vállalkozási formát is, amelynek keretében a doktor egy hetet külföldön tölt, míg hármat itthon gyógyít. Rácz szerint 20 ezer ápoló hiányzik ma Magyarországról.
Az idei első félévben is folytatódott az egészségügyi dolgozók elvándorlása, június végégig több mint 900 szakember - köztük 400 orvos - kért ki szakképesítése külföldön való elismertetése céljából hatósági bizonyítványt. Feltűnő változás, hogy a 30 és 44 év közötti egészségügyi szakemberek kivándorlása felgyorsult a korábbi évekhez képest, így már nem a legfiatalabbak hagyják el legtöbben az országot.
A jövő évi költségvetésben 15,8 milliárd forint áll rendelkezésre az egészségügyben dolgozók béremelésére - jelentette be az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten.
Nehéz munkakörülmények, alacsony létszám és alacsony bérek - ezekkel néznek szembe a magyar ápolók Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke szerint. Jó hír azonban, hogy legalább tavaly már nem nőtt az elvándorlók száma - mondta el az Inforádiónak.
Az októberben bejelentett, már a 2020-as keretprogramba tartozó 9 pályázat közül ma további három kapcsán nyílik meg a beadási lehetőség összesen 61,7 milliárd forint keret mellett. A legnagyobb, 50 milliárd forintos ezek közül a szennyvíz-elvezetéssel, tisztítással és kezeléssel összefüggő keret, míg a legkisebb egy olyan kiírás, amelyre csak az EMMI háttérintézménye pályázhat. Az alábbiakban összegyűjtöttük a ma élessé vált kiírások legfontosabb jellemzőit.
Európa legnagyobb része ma ki sem nyitott.
Második olvasatban is elfogadták a "külföldiügynök-törvényt".
Reagált a magas inflációra a jegybank.
Már Luhanszknál is csapatokat építenek ki az oroszok.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
