Elemzés

Egyszerűen nem igaz, hogy nincs hitel (Interjú)

A CIB Bank már két éve megtette azokat a lépéseket a vállalati hitelportfóliójában, amelyet a konkurencia csak most kezdett el megtenni - nyilatkozta a Portfolio.hu-nak Csont Dávid, a társaság nagyvállalati üzletágát irányító ügyvezető igazgatója. A szakember nem osztja azokat a véleményeket, amelyek szerint a bankok hitelezési hajlandósága vagy képessége drámaian csökkent volna, azonban olyan mértékű bizalomvesztést tapasztal a cégek körében, hogy a válság előttihez hasonló volumenben egyszerűen nem jelentkezik kielégíthető hiteligény.

Mi vár a Facebookra? - Ezt üzeni a múlt

Már csak napok kérdése és megindul a kereskedés a tőzsdén a Facebook részvényeivel, ha minden a tervek szerint halad. A Facebook tőzsdére lépése lesz az év részvénykibocsátása, a papírokat hatalmas érdeklődés övezi és különleges abból a szempontból is, hogy ez lehet minden idők legnagyobb IPO-ja az internetes cégek között. Az utóbbi egy évben felpörögtek az elsődleges részvénykibocsátások az internetes szektorban, sorra léptek tőzsdére a fiatal, gyakran még nyereséget sem termelő cégek. A különböző közösségépítő cégek látványosan siettek a tőzsdére az elmúlt hónapokban, egyrészt azért, hogy kivegyék a részüket a Facebook kapcsán felfokozott befektetői érdeklődésből, másrészt hogy megelőzzék a nagy szektortársat, mivel így a figyelem középpontjába kerülhettek. Volt olyan cég, amelynek árfolyama azóta több mint a duplájára emelkedett, de találunk példát az árfolyam letizedelődésére is.

Új pályára állítják az MKB Bankot (Interjú)

A szelektíven hitelező bankok táborához szeretne csatlakozni az MKB Bank - mondja a Portfolio.hu-nak adott interjújában Simák Pál, aki a társaságnál március óta tölti be az elnök-vezérigazgatói pozíciót. A bank jelentős átalakítást hajt végre szervezetében és hitelportfóliójában egyaránt, és célja, hogy az elmúlt két év több mint kétszázmilliárd forintos vesztesége után növekedési pályára álljon. A bankvezér reméli, hogy a kormány hajlandó lesz egyeztetni a bankokkal a tranzakciós adó bevezetése előtt.

Simák Pál a Portfolio.hu jövő csütörtökön megrendezésre kerülő Hitelezés Magyarországon 2012 című konferenciáján is részt vesz panelbeszélgetőként. Regisztráljon Ön is az eseményre!

Richter: profitrobbanás két mérföldkő miatt

A várakozásoknál sokkal magasabb profit számokat tett közzé ma hajnali gyorsjelentésében a Richter, melynek üzemi eredménye 25, nettó profitja pedig 65%kal haladta meg a Portfolio.hu által összeállított konszenzusban szereplő értékeket. A felülteljesítésben azonban két egyszeri tételnek jelentős szerepe volt.

A gyorsjelentés legfontosabb pontjai az alábbiak:

- mind a Watsontól, mind a Foresttől kapott mérföldkő fizetést a társaság, ezek mértéke azonban nem ismert;
- a hazai piacon 8%-kal csökkent a bevétel;
- az orosz és az ukrán piac pazarul teljesített, amiben azonban előszállítások is szerepet játszottak;
- a lengyel piacon a szabályozó változások miatti készlet feltöltések generálták a növekedést;
- az USA forgalom tovább csökkent;
- a 12 havi gördülő üzemi- és nettó profit tovább emelkedett;
- a cash és értékpapír állomány részvényenként 5000 Ft-ra, az árfolyam 23%-ára nőtt.

A gyorsjelentés következtében a mai kereskedés során véleményünk szerint árfolyam emelkedés lesz tapasztalható, bár az egyszeri tételek nélkül számított profit számok nem láthatóak, s a menedzsment kilátások is változtathatnak az összképen. A Richter papírok jelenlegi árazása azonban alacsonynak tűnik az originális fejlesztések tükrében, a fő kockázatot azonban a hazai szabályozói változások (Széll Kálmán terv 2.0 gyógyszerkassza megszorításra vonatkozó kérdéses pontjai), illetve az április elején életbe lépett újabb árcsökkentések jelentik.

2008 eleje óta nem történt ilyen a Magyar Telekomnál

A Magyar Telekom árbevétel és EBITDA soron a vártnál jobb, üzemi és nettó profit soron azonban a konszenzustól elmaradó számokat tett közzé mai gyorsjelentésében. A negyedév során folytatódott a hangalapú szolgáltatásokból származó bevételek csökkenése, az energia kiskereskedelem, a TV, a mobil internet és rendszer Integrációs/IT bevételek azonban emelkedtek, így a cégcsoport árbevétele már második negyedéve növekedést mutat, utoljára 2008 elején volt erre példa. Ha csak az operációt néznénk, befektetői szempontból akár még vonzónak is tűnhetne a Magyar Telekom, a vállalat azonban a távközlési különadó után újabb terhet, a telefonadót is a nyakába kapja, a negyedik, állami mobilszolgáltató megjelenése pedig az árazás és a piaci részesedések tekintetében is kiszámíthatatlan helyzetet teremt. A társaság részvényei osztalékhozam alapján nem drágák, EV/EBITDA alapon pedig kifejezetten vonzók, kérdés, hogy az alacsony árazás kárpótolja-e a befektetőket a jelentős kockázatokért.

A gyorsjelentés főbb pontjai a következők:

• a vezetékes ügyfelek lemorzsolódása folytatódott, a mobil ügyfelek száma stagnál, a mobil szélessávú előfizetések száma dinamikusan nő
• csoportszinten második negyedéve emelkedő árbevétel, utoljára 2008 elején volt ilyen
• a hangalapú szolgáltatásokból származó bevételek tovább csökkennek, az energia kiskereskedelem, a TV, a mobil internet és rendszer Integrációs/IT bevételek azonban emelkedtek
• a montenegrói leányvállalat jól teljesít, a macedón leány gyenge eredményt ért el
• a beruházások szintje a duplájára nőtt, ez a 900MHz-es frekvenciasávért kifizetett 10,9 milliárd forintos licenszdíjnak tudható be
• tovább csökkent az alkalmazotti létszám és a személyi jellegű ráfordítások szintje
• a nettó adósság a célsávban maradt
• a menedzsment szinten maradó, vagy maximum 2 százalékkal visszaeső árbevételt, 4-6 százalék között csökkenő EBITDA-t és szinten maradó beruházási költéseket vár 2012-re

Ma eldőlhet, ki fizeti a telefonadót

Megszakadtak a Nemzetgazdasági Minisztérium és a távközlési szolgáltatók közötti egyeztetések a telefonadóról, amelyről a kormány akár már ma döntést hozhat. A szolgáltatók úgy vélik, a kormány által preferált percalapú adóztatás bevezetése esetén az informatikai rendszerek átalakítása legalább fél évet vesz igénybe, így alternatív javaslattal álltak elő. Úgy tudjuk, részletes, konszenzusos koncepciót alakított ki a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone, az általuk preferált ügyfélalapú adó biztosíthatná a kormány által elvárt adóbevételeket, és kisebb kárt okozna mind az előfizetőknek, mind pedig a szolgáltatóknak. A telekom cégek szívesen visszaülnének a tárgyalóasztalhoz, erre azonban a mai kormánydöntés után valószínűleg már nem lesz lehetőségük, és az is előfordulhat, hogy idén dupla terhelést kapnak, a távközlési különadón felül a telefonadót is nekik kell kifizetniük, amennyiben az adót nem tudják továbbhárítani ügyfeleikre.

Jót jelentett az OMV

A várakozásokat érdemben meghaladó első negyedéves profitszámokat közölt az OMV. Az upstream és a gáz szegmensek pozitív, míg a downstream negatív meglepetéssel szolgált az elemzői várakozásokhoz képest. A papír továbbra is olcsó (ami hosszabb távra tekintve vonzóvá teszi azokat), azonban rövidtávon számos tényező szabhat gátat a papírok áremelkedésének.

A gyorsjelentés főbb pontjai:

- a 12 havi gördülő EBITDA a 2008-as csúcsszintek közelében;
- a kitermelés összességében csökkent a bázisról, azonban a líbiai kitermelés már 85%-os szinten;
- az olajár emelkedése ellensúlyozta a kedvezőtlen volumenhatásokat, így az upstream szegmens szépen növekedett;
- a gázszegmensben kedvező volumenhatások érvényesültek és a marzsok is segítettek;
- gyenge finomítói és vegyipari környezet, de a kereskedelem is szenvedi a magas üzemanyagárak negatív hatásait;
- az eladósodottsági mutatók szépen csökkennek.

Mi lesz a bedőlt hitelekkel?

A nagy kereskedelmi bankoknál lévő lakossági bedőlt fedezetlen hitelek a jövőben is "természetes" alapot jelenthetnek a további növekedésre a követelésvásárlók számára. Az igazi kitörési pontot azonban a jelzáloghitelek megvásárlása jelentené számukra, ezt azonban egyelőre több tényező is hátráltatja - véli Kiss Ádám, a Díjbeszedő Faktorház vezérigazgatója, aki részt vesz a Portfolio.hu jövő heti Hitelezés Magyarországon c. konferenciájának egyik panelbeszélgetésében is.

Hatalmas a félelem az arany piacán - Itt a jó alkalom?

Hároméves mélypont körül mozog az utóbbi hetekben az arany piacán a spekulatív szereplők körében a nettó vételi kontraktusok száma és eközben ténylegesen három éve a leginkább negatív a rövid távú aranypiaci befektetők között a nemesfém teljesítményével kapcsolatos várakozás; mindemellett pedig most pénteken már sorozatban ötödik hete zárt az 50 hetes mozgóátlag alatt az árfolyam. Ezek a technikai tényezők egyértelműen mutatják, hogy a tavaly nyáron elért történelmi csúcs óta jelentősen veszített vonzerejéből az arany és igen nagy a félelem a befektetők körében arra, hogy a 12. éve tartó trendszerű emelkedés megtörhet. Vannak azonban olyan szakértők, akik éppen ezen, ritkán látható erősségű félelmek miatt számítanak arra, hogy intenzíven emelkedni fog az arany árfolyama. Ezt egyébként számos fundamentális tényező is alátámaszthatja.

Cégértékesítés: egy újabb szűk esztendő vár ránk

A globális M&A piac az átmeneti fellángolás után újra ereszkedő pályára állt, Európa meglepő módon még tartja magát, viszont a tartós fordulathoz az is kellene, hogy a közepes méretű tranzakciók is beinduljanak, ezt viszont hátráltatja a recessziós környezet. A közép-kelet-európai régió és Magyarország is erősen kötődik az eurózónához, a Portfolio.hu M&A felmérését éppen azért készítettük el most, hogy a piac általános tendenciáiról, kilátásairól képet kaphassunk. Az áprilisi felmérés alapján stagnáló piacra van kilátás ebben az évben, a magyar piacon a leginkább népszerű szektor a TMT, az ipar és az energia lehet. A tranzakciók mozgatórugója a szektoron belüli konszolidáció, valamint a kedvező értékeltség lesz, nagyobb volument viszont csak a kisebb tranzakcióknál láthatunk, azt is a kockázati tőkealapok térnyerésének köszönhetően. A befektetői érdeklődés a tanácsadók szerint a BRIC országok felől egyértelműen emelkedik az ország iránt, ami beleillik a globális tendenciába.

Orbán mondatai fenyegetik az OTP-t és a bankokat

Hiába felezi meg jövőre a kormány a bankok által fizetett különadót, a miniszterelnök szavai alapján egy ennél még nagyobb terhet kaphatnak a nyakukba. Bár a Széll Kálmán Terv 2.0 még nem erről beszélt, most mégis úgy tűnik, hogy velük fizettetnék meg a banki tranzakciós adót. Ugyan az elképzelések még képlékenyek, kiszámítottuk: ha így lenne, az az OTP eredményét akár harmadával is rontaná jövőre az elemzők által várthoz képest, a külföldi tulajdonú bankok jó részének pedig akár ismét anyabanki tőkeemelésért kellene folyamodnia. Kérdés, utóbbiak türelme mindezek után ehhez megmaradna-e.

Tőzsdén a Facebook: venni vagy nem venni?

Tegnap este nyilvánosságra kerültek az utolsó információk is a Facebook várva várt tőzsdére lépésével kapcsolatban, a társaság ugyanis közölte azt a sávot, amelyen belül a kibocsátási árat szeretné meghatározni. A Facebook részvényeivel május 18-án indulhat meg a kereskedés a Nasdaq-on, ha minden a terv szerint halad, ettől kezdve pedig bárki kiveheti a részét a Facebook-sztoriból. A cég rövid idő alatt a világ legnagyobb közösségépítő vállalatává nőtte ki magát és dinamikusan emelkednek bevételei, miközben évek óta nyereségesen működik. A részvények magas árazása azonban aggodalommal töltheti el a befektetőket és a legutóbbi negyedéves eredmények sem hordoztak maradéktalanul pozitív üzenetet.

Mi lehetünk Európa szegényháza

Alaposan megbolygatta az európai uniós országok közötti fejlettségi sorrendet a válság. A PIIGS országok lassan a 2004-től csatlakozott kelet-közép-európai országok szintjére csúsznak vissza. Ezt a folyamatot az is segíti, hogy a térség konvergenciája összességében nem torpant meg. A fájdalmas kivételt Magyarország jelenti: az Európai Unióban már csak három olyan ország van, amelyik egy főre jutó GDP-ben elmarad tőlünk.

Szeretik a profik az OTP-t

Áprilisban a nemzetközi piacokhoz hasonlóan a BUX index is lefelé vette az irányt, a hazai részvénypiaci kilátásokat illetően azonban továbbra is optimisták a magyar alapkezelők, sőt, a derűlátás az egy hónappal ezelőtti felméréshez képest javult, rövid és hosszú távon egyaránt. A növekvő optimizmus a részvények saját benchmarkhoz képest súlyozásában is megmutatkozik, az eszközosztály esetében a felülsúlyozók aránya nőtt, az alulsúlyozóké pedig csökkent a megelőző hónaphoz viszonyítva. A blue chipek között továbbra is az OTP a kedvenc.

Évtizedekig fizethetjük a telefonadót?

Fix összegű adó a mobilhálózat használata után? Luxusadó a mobilkészülékekre? Netán adófizetés a SIM-kártyák regisztrálásakor? Vagy "csak" extra sarc a telefonálás és az SMS-küldés után? A politikusok a világ több országában igencsak leleményesek, amikor a telekommunikációs szolgáltatások megadóztatásáról van szó. A szektor népszerű célpont, hiszen a fejlett országokban gyakorlatilag a teljes lakosság használ mobil- vagy vezetékes telefont, de már a fejlődő országokban is népes az előfizetői tábor, így széles az adóalap, a sok kicsi sokra megy elv alapján kis befizetésekből jelentős költségvetési bevétel keletkezik.

Magyarországon idén júliustól vetnének ki telefonadót, amely egyelőre ideiglenesnek tűnik, az amerikai példa alapján azonban akár évtizedekig velünk maradhat az extra teher. A tengerentúlon ugyanis az első alkalommal 1898-ban kivetett telekom adó hatályát 1932-től 2006-ig különféle indokokkal 29-szer (!) hosszabbították meg, így az adó folyamatosan több mint 7 évtizeden keresztül gyarapította az államkasszát.

Devizahiteles lavina? - Sok tízmilliárdos játszma a bankokkal

Látszólag egyedi esetről van szó, de ha a hógolyó lavinává duzzad, a teljes magyar bankszektor üzleti terveit maga alá temetheti a Szegedi Ítélőtábla csütörtökön nyilvánosságra hozott jogerős ítélete. A döntés lényege, hogy a devizahitel folyósított forintösszegét és törlesztőrészletét ugyanazon a típusú árfolyamon kell számítani. Az ítélet ráadásul visszamenőleges hatályú, így ha azt a teljes magyar bankszektorra érvényesnek nyilvánítanák, a Portfolio.hu becslései szerint (csak lakossági devizahitelek esetében, késedelmi kamatok nélkül) hirtelen 70 milliárd forintjába kerülne a bankszektornak, majd pedig évi több mint tízmilliárd forinttal csökkentené bevételét a következő években.

Magyar bankok: ez a motor lefulladt

Március volt az első "végtörlesztés-mentes" hónap idén a hazai bankszektorban. A Magyar Nemzeti Bank hitel- és betét-statisztikáin ez meg is látszik: az előző hónapok pörgése után a lakossági hitelezés ismét lefulladt, sőt a statisztikáinkban nem is szerepel olyan hónap, amikor a mostaninál kevesebb jelzáloghitelt helyeztek volna ki. A betétállomány azonban a végtörlesztés elmúltával márciusban már ismét nőtt, köszönhetően a rövid lejáratra lekötött betétek kamatemelkedésének is. A hitelezésben idén nem várható fellendülés, a kereslet alacsony, a bankok pedig egyre inkább az új árfolyamrögzítésre koncentrálnak.

Mit veszítünk a Nabuccóval?

Megkérdőjeleződött a Nabucco sorsa, legalábbis az tisztán látszik, hogy az eredeti elképzelések szerint nem fog megvalósulni a projekt. A héten a MOL jelezte, hogy kiszállna a kezdeményezésből, de korábban más konzorciumi tag is beszélt arról, hogy elégedetlen a jelenlegi projekttervvel. Mit veszítünk a Nabuccóval? Milyen változást hozhatott volna eredeti formájában a vezeték az európai gázpiacon?

Így fest a magyar bankszektor a végtörlesztés után

Hála a magyar bankok tőkeerejének és az anyabankok tőkepótlásának, túlélték a szektor szereplői a végtörlesztés több százmilliárdos sokkját. A Magyar Nemzeti Bank csütörtökön közzétett pénzügyi stabilitási jelentése szerint a bankszektor tőkehelyzetével most sincs különösebb gond, annál nagyobbak azonban a likviditási feszültségek. Nagy Mártont, az MNB igazgatóját kérdeztük a bankszektor aktuális állapotáról, a hitelpiac várható alakulásáról.

Akkor most mit akar az IMF?

A hét elején még úgy tűnt, hogy végre sikerül leülni a tárgyalóasztalhoz a nemzetközi szervezetekkel, miután a vitás ügyek egy részét elrendeztük, a másik részét pedig a tárgyalóasztalra toltuk. Aztán tegnap késő délután jött az IMF, és mintha újra visszaléptünk volna ebben a reménytelenül nyúló sagában néhány epizódnyit. De vajon hogy is állunk most?