Meglehetősen gyenge teljesítményt mutatott a forint az elmúlt egy hónap során, a kilátásokat illetően azonban a hazai alapkezelők némileg optimistábbá váltak, ez elsősorban a hosszú távú várakozások esetében figyelhető meg, itt tavaly december óta nem volt ilyen mértékű derűlátás. A kötvényekhez is jobban vonzódnak a profik, mint egy hónappal korábban, ez pedig az eszközosztály saját benchmarkhoz képesti súlyozásában is megmutatkozik, jelenleg 10%-os nettó felülsúlyozás figyelhető meg.
Az alacsonyabb minimálbér javíthat a pályakezdők elhelyezkedési esélyein, és azt sem lehet mondani, hogy zéróösszegű játszma lenne a vége, vagyis, hogy a munkáltatók az olcsóbb munkaerő reményében egyszerűen lecserélnék régebbi dolgozóikat - mondta Váradi Balázs, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója, akit a pályakezdő minimálbér várható hatásairól kérdeztünk.
A görög adósságválság újabb felvonása, az esetleges spanyol államcsőd, a kínai lassulástól való félelmek felerősödése, de még a besült Facebook részvénykibocsátás is lefelé húzta májusban a tőkepiacokat. Az amerikai, a nyugat-európai és a kínai makroadatok többsége a vártnál rosszabban alakult, tényleg kevés jó hír látott napvilágot az elmúlt egy hónapban. Nem csak a részvények, de a nyersanyagok is lejtőre kerültek májusban, a befektetők kockázatkerülését jól mutatja, hogy több fejlett ország állampapírjainak hozama a nullához konvergál, a német kötvényhozam pedig már negatív. Utólag visszanézve jól működött a régi tőzsdei igazság: Sell in may, and go away!
Az elmúlt egy hónapban a kedvezőtlen nemzetközi hangulat közepette több mint 10%-ot esett a BUX index, rövid távon pedig a hazai alapkezelők többsége nem vár jelentős, 5%-nál nagyobb elmozdulást a május végi szintekhez képest. Hosszabb távon viszont nőtt az optimizmus a profik körében, itt 2009 augusztusa óta nem látott szintű derűlátás tükröződik. A részvények, mint eszközosztály saját benchmarkhoz képest súlyozásában azonban növekvő óvatosság tükröződik, a megkérdezettek mindössze 8%-a súlyozza felül a részvényeket. Az egyes papírok közül az OTP, a Richer és az Egis a leginkább kedvelt.
Utoljára idén január közepén érzékelte akkorának a piac a magyar állam esetleges csődjének kockázatát, mint pénteken. Ez annak ellenére alakult így, hogy az állam rendkívül nagy likvid pénzügyi tartalékokon "ül", ráadásul emiatt egyelőre nem sürgős a kormánynak az EU/IMF-megállapodás sem. Ha a következő bő egy évben továbbra is pénzhez jut az állam, akkor akár az is lehetővé válna, hogy a 2014 tavaszi választásokig az EU/IMF-megállapodás nélkül is finanszírozható az államadósság. Az elméleti lehetőségtől azonban a valóság akár nagyban is különbözhet. Ha netán beüt a krach, akkor a rendkívül magas pénzügyi tartalékok is elfogynak néhány hónap alatt.
Fél év eltelte után még mindig nagyon távolinak tűnik az IMF-megállapodás. A kormány jelenleg is arról tárgyal (már november óta), hogy tárgyalhasson a megállapodásról, mert még mindig nem teljesítette a legfontosabb előfeltételt, az idén életbe lépett jegybanktörvény módosítását a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének helyreállítása érdekében. Ebből a szempontból kiemelten fontos lesz a hétfői nap, amikor a parlamenti képviselők szavazni fognak az eddig ismert módosításokról, ám ez várhatóan nem fogja elnyerni a nemzetközi szervezetek tetszését. Miért van ekkora jelentősége az MNB-törvénynek és mi várható ezek után? Alábbi cikkünkben erre kerestük a választ.
A Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet 17 ezer betétese mellett takarékszövetkezeti ügyfelek százezrei kaphatták fel a fejüket a pénteki hírre, miszerint a PSZÁF visszavonta a takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét, és elrendelte az intézmény végelszámolását. Az esemény elszigeteltnek tekinthető, de felveti a kérdést: mennyire erős a magyar takarékszövetkezeti szektor, és előfordulhat-e hasonló eset más takarékokkal is?
Fő megállapításaink az alábbiak:
- A takarékszövetkezeti szektor szerepe és mérete eltörpül Magyarországon a bankszektoré mellett, és a szereplők egymásra utaltsága is alacsonyabb. - A takarékszövetkezeti szektor egésze egészséges pénzügyi mutatókkal rendelkezik, de heterogén a szektor, és van néhány gyengébb szereplő. - Hiányzik a takarékoknál egy tőkepótlást végző intézmény, amilyen a kereskedelmi bankok többségénél az anyabank. Mindez rávilágít a jelenleginél erősebb intézményvédelmi rendszer szükségességére. - A Soltvadkert és Vidéke a legagresszívabb hitelező volt, szélsőséges esetről van szó.
A külföldi befektetők körében több százmilliárd forintot kitevő forintpiaci pozíciót mozgatott meg az az április végi pozitív brüsszeli fordulat, amikor bejelentették, hogy megkezdődhetnek a hivatalos EU/IMF-hiteltárgyalások Magyarországgal. A Magyar Nemzeti Bank által a napokban közzétett friss ábrakészletből azonban nemcsak ez az érdekes információ derül ki, hanem az is, hogy a forintárfolyamot jelentősen befolyásoló külföldi befektetők nagyjából két hét múlva már "el is felejtették" a kedvező hírt és újra a forint ellen kezdtek "fogadni", azaz annak a gyengülésére számító pozíciókat vettek fel. Amint azt menetközben jól láthattuk, ez oda vezetett, hogy május második felére újra a 300 közeli "kiinduló" szintre gyengült vissza a forint az euróval szemben.
A lakáshiteleknél 11 éve, a fogyasztási hitelek esetében pedig 8 éve nem látott mélypontra esett idén áprilisban (nominálisan!) a hazai bankszektor lakossági hitel-kihelyezése. A lakáshitelek tovább drágultak: áprilisban 12,4% volt az átlagos hitelköltségük. A lakosság betétállománya enyhén csökkent, de így is 3%-kal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. A lakossági hitelezést illetően bizakodásra adhat okot az állami kamattámogatás várható gyakorlati elindulása és egy mai hír, miszerint a bankok a hitelkereslet növekedésére és a kondíciók enyhülésére számítanak.
Az ügyfelek lehetnek az új biztosítási adó legnagyobb vesztesei Magyarországon - figyelmeztet Ladislav Bartonicek, a Generali PPF Holding vezérigazgatója, aki bízik azonban a kormánnyal kötendő kompromisszumban. A Portfolio.hu-nak adott exkluzív interjújából kiderül: a legnagyobb lehetőségeket ma ők is az orosz és a lengyel piacon látják. A biztosítási díjak emelkedése sok területen elkerülhetetlen, az adósságválság pedig nagy probléma, de ennél még nagyobb baj származhat a társadalmi elégedetlenségből - véli a biztosítóvezér.
Az Európai Bizottság ma megjelent döntésével Magyarország karnyújtásnyira került ahhoz, hogy nyolc év után végre lekerüljön az Európai Unió szégyenpadjáról, vagyis megszűnjön a 2004 óta folyó túlzott deficit eljárás. Az ugyanis borítékolható, hogy a friss bizottsági ajánlás tükrében az Ecofin a június 22-i ülésén eltörli a márciusban elfogadott példátlan uniós szankciót, vagyis hatályon kívül helyezi a kohéziós források átmeneti befagyasztásáról szóló márciusi döntést. Alapesetben jövő tavasszal szűnhet meg végleg az EDP-eljárás (erre utalt Olli Rehn is szerdán), jogilag azonban arra is lenne lehetőség, hogy már júniusban vagy novemberben végleg pont kerüljön az ügy végére. Ezt a korai megszüntetést azonban ezúttal nem javasolta az Európai Bizottság, mert jelentősek a kockázatok és a múltbeli tapasztalatok sem indokolják a túlzott derűlátást (hazánk hét éven keresztül nem tudta teljesíteni az EU elvárásait). Emellett Brüsszel keményen kritizálja a magyar gazdaságpolitika néhány alapvető elemét, és egy másik friss jelentésében a gazdaság makrokockázataira mutat rá, 12 kockázatos uniós ország közé sorolva minket.
Azt már sokan tudják, hogy Finta Sándor, az új budapesti főépítész egy fiatal, progresszív, a szakmában évek óta elismert építész, aki amellett, hogy cégével két 4-es metró megállót is tervezett, a Duna-part városszerkezetbe való integrálását tekinti az egyik legfontosabb városépítészeti feladatnak. De azt talán már kevesebben tudják, hogy mit is gondol a 39 éves főépítész a belváros középébe épített plázákról, a 2000-es évek új építésű lakásairól, a Zeppelin projektről, a Városháza köztérré varázsolásáról, vagy akár arról, hogy melyik a kedvenc irodaháza és bevásárlóközpontja. Finta Sándorral, Budapest frissen kinevezett főépítészével beszélgettünk, aki bár meglepő lehet, de tudomása szerint nem áll rokonságban a szintén híres Finta József Kossuth-díjas építésszel.
Az új nemzeti konzultáció szinte mindenkinek ígér valami szépet, csak éppen a versenyképességükért aggódó, a hitelezés helyreállásában reménykedő vállalkozások ráncolhatják a homlokukat. Erős, elosztó állam, támogatások az adóváltozások veszteseinek, luxusáfa-fixáció - megnéztük, mit mutat a kérdőív.
A júniusi görög választásokig a piaci volatilitás emelkedésére lehet számítani, a kedvező részvénypiaci árazással szemben ugyanis egy esetleges görög csőd, és az eurózóna elhagyásának beláthatatlan következményei állnak. Az elmúlt hónap részvény- és árupiaci zuhanása után a hazai alapkezelők összességében a részvények enyhe felülsúlyozását ajánlották, ám a helyzet és a kockázatok megítélése erősen megosztotta a szakembereket. Viszonylagos egyetértés mutatkozott viszont az alapkezelők között abban, hogy a hazai eszközök (részvények, kötvények) vonzóbbá váltak, miközben az alternatív befektetések (nyersanyagok, abszolút hozamú eszközök) kilátásai romlottak.
Méretéhez képest jelentős szélenergetikai akvizíciót jelentett be a mai napon az Alteo energetikai csoport, amely nemrég a működési nehézségekkel bíró kapcsolt, gázmotoros erőműtársaságok számára is a működés fenntartásának lehetőségét biztosító szolgáltatást indított. A társaság ugyancsak jó lehetőséget lát a bankokon maradt termelői eszközök hasznosításában is - mondta el a Portfolio.hu-nak ifj. Chikán Attila, a társaság vezérigazgatója.
A múlt héten lezajlott az év részvénykibocsátása: bár nem zökkenőmentesen, de pénteken megkezdődött a kereskedés a Facebook papírjaival. A következő két napon hatalmas esést mutatott az árfolyam, ezzel pedig bőven a kibocsátási ár alá kerültek a részvények. Viszont a Facebook-sztorinak köszönhetően sokan milliomosok, sőt milliárdosok lettek, a részvénykibocsátással jól járhattak az IPO-t levezénylő bankok és a Nasdaq is, de még Kalifornia államot is megsegítheti adómilliárdokkal a Facebook tőzsdére lépése.
Az elmúlt évtized leggyengébb első negyedéves eredményét érte el idén a magyar bankszektor. A részvénytársasági hitelintézetek adózott nyeresége mindössze 31,3 milliárd forint lett annak ellenére, hogy a végtörlesztés negatív hatásainak döntő részét már tavaly elszámolták a bankok. A szektor szintű nyereség eloszlása nagyon egyenlőtlen: a szereplők 40%-a veszteséges, a nyereséges bankok nyereségének négyötöde pedig két banknál képződött. A nem teljesítő hitelek aránya az egy évvel korábbi 8,7%-ról 12,4%-ra emelkedett, a háztartási hitelállomány egy év alatt 8,2%-kal csökkent, a betétállomány viszont 3,2%-kal bővült.
A válság kirobbanása óta nem sok jó hírt tudtak közölni a régiós távközlési cégek a részvényeseikkel, hiszen a társaságok főként a vezetékes szegmensben rengeteg ügyfelet veszítettek, az árbevétel csökkenésével párhuzamosan a telekom cégek profitabilitása is visszaesett. Mindeközben a szabályozói környezet is szigorodott, Magyarországon pedig ágazati különadó is sújtotta a cégeket. Az idei első negyedéves számok alapján azonban több pozitív folyamat is kirajzolódik, és a társaságok menedzsmentjei sem annyira pesszimisták, mint néhány negyedévvel ezelőtt.
Példátlan eset következhet be a júniusi görög parlamenti választások után. Annak ellenére, hogy mind jogi, mind technikai értelemben erős korlátai vannak, ráadásul hivatalosan egyetlen párt sem támogatja az ötletet, előfordulhat, hogy Görögország elhagyja az eurózónát. Számos részlet igen bizonytalan, ahogy az is, hogy végzik-e már erre Görögországban az előkészületeket, de az bizonyos, hogy ha a pénzcsere bekövetkezik, akkor az nagyon hirtelen fog megtörténni. A tegnapi kocsmai példánkban alkalmazott új fizetőeszköz kibocsátás számos igen komoly kérdést vet fel, de mielőtt cikksorozatunkban ezekkel foglalkoznánk, érdemes végiggondolni a pénzcsere technikai megvalósításának lehetőségeit, a görög hatóságok előtt álló lépések irányait.
Főbb pontok, érdekességek:
- a június 17-i választások után néhány hétre elegendő pénzük van a görögöknek - ha "kilépnek", akkor az nagyon hirtelen következik be a káros folyamatok (pl. betétkivonás) mérséklése miatt - ha jogilag kilépnek, akkor sem biztos, hogy ez a gyakorlatban is megtörténik (és fordítva), duális pénzrendszer jöhet - a drachmára annyira gyorsan szükség lehet, hogy nem lesz idő létrehozni - szükségmegoldások és jogi-pénzügyi zavarok elé néz az ország - a drachma (ha az jön) akár 80-90%-kal is leértékelődhet kezdetben - ez hatalmas vagyonvesztést okozna a betéteseknek és egyúttal nagy könnyebbséget a hiteladósoknak - a fentiek közül majdnem minden azok múlik, hogy milyen tartalmú törvény születik a "kilépésről", és a drachma fizetési rendszerbeli szerepéről.
Mindig bajban vagyunk, amikor az euróövezetből való kilépés lehetséges előnyeit, vagy akár csak (köz)gazdasági jelentőségét akarjuk leírni. Az alábbiakban egy egyszerű példával próbáljuk megvilágítani az önálló pénz (mondjuk drachma) értelmét, aztán kitérünk arra is, hogy példánk miért értelmezhető csak korlátozottan. Helyszínünk a kocsma. Pontosabban több kocsma.
