A hét elején még úgy tűnt, hogy végre sikerül leülni a tárgyalóasztalhoz a nemzetközi szervezetekkel, miután a vitás ügyek egy részét elrendeztük, a másik részét pedig a tárgyalóasztalra toltuk. Aztán tegnap késő délután jött az IMF, és mintha újra visszaléptünk volna ebben a reménytelenül nyúló sagában néhány epizódnyit. De vajon hogy is állunk most?
Május második felében indulhatnak és a harmadik negyedév során zárulhatnak le a magyar kormány, illetve a nemzetközi szervezetek közötti hitelkeretről szóló tárgyalások, a hitelkeret pedig mintegy 10-15 milliárd eurót tehet majd ki - ez derül ki abból a felmérésből, amelyet a Portfolio.hu csütörtökön napközben végzett a keddi-szerdai fejlemények nyomán. A piaci szereplők anonim válaszai alapján tehát ha nem is villámgyors, de legalábbis belátható ideig tartó hiteltárgyalások várhatók, igaz többen is megjegyezték, hogy lehetnek még váratlan fordulatok, illetve konfliktusok az EU/IMF párosával. A szakértők válaszainak konszenzusa szerint a megállapodással párhuzamosan a harmadik negyedévben várható az első kamatcsökkentés a Magyar Nemzeti Banktól. Részben ezzel függ össze az, hogy a szakértők többsége szerint lehet még "tartalék" az elmúlt napok hatalmas állampapírpiaci hozamesési folyamatában: a 10 éves kötvényhozam év végi szintjét ugyanis a legtöbben 7-7,5% közé várják a mostani 8% körüli szintről.
Tényleg rosszabb a magyar gazdaság megítélése mint azt fundamentumaink indokolnák? Mivel lehetne Magyarországra vonzani a jelenlegi helyzetben a nemzetközi befektetőket? Kinek kellene adni az EU-s forrásokat? Dr. Futó Péterrel, a Futureal tulajdonosával, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökével, a Business Europe alelnökével beszélgettünk Európa jövőjéről, a magyar gazdaság állapotáról, adózásról, ingatlanpiacról, befektetési lehetőségekről. Interjú.
Kibontottuk a kormány legújabb, a befektetők és Brüsszel által is nagyon várt költségvetési csomagját. Ebből kiderül, hogy a kormány pontosan a nemzetközi elvárásoknak megfelelő méretű pótlólagos költségvetési kiigazítást vállalt, de közben több méretes biztonsági tartalékot is elrejtett. A mostani intézkedéssorozat a korábban meghirdetett csomagokkal együtt példátlan méretűvé hizlalja a 2012-re tervezett kiigazítást, és jövőre is fiskális szigorra készülhetünk. Ezek fényében jó esély mutatkozik arra, hogy júniusban kedvező döntés születik Magyarország számára az uniós pénzügyminiszterek ülésén. Az is valószínű, hogy nem a költségvetést övező általános kérdések miatt lesznek bonyolultak a hivatalos tárgyalások az IMF-fel, hanem sokkal inkább egy konkrét adóintézkedés miatt: ez pedig az egykulcsos adó.
A magyar kormányfő egy brüsszeli konferencián olyan kijelentést tett, hogy a MOL elhagyja a Nabuccót, a magyar olajtársaságot a kijelentés láthatóan meglepően érte, míg a nemzetközi Nabucco konzorcium még nem értesült a magyar fél kiválási szándékáról. Mit nyerhetünk, veszíthetünk a MOL kilépésével, miért tehetett ilyen nyilatkozatot a magyar miniszterelnök?
A casco biztosítások árát 15%-kal, a lakás- és más vagyonbiztosításokét pedig 10%-kal növelheti az egységes biztosítási adó, melytől "papíron" 15, mindent összeszámolva viszont 50 milliárd forint körüli adóbevételt remél a kormány. Az adó nem csak az ügyfeleket, hanem a biztosítók nem-életbiztosítási üzletágát is sújtja, hisz várható, hogy sokan biztosításuk felmondásával vagy átkötésével reagálnak az új teherre. Úgy tűnik, ez a biztosítók közül a Generali-Providencia, az Allianz és az Union díjbevételét viselheti meg leginkább.
A Széll Kálmán Terv 2.0 alapján már idén júliusban egy új adó bevezetésére kerül sor Magyarországon. A távközlési szolgáltatási adó fogyasztási típusú adó lesz, amelyet minden mobil- és vezetékes hangszolgáltatást és SMS/MMS szolgáltatást igénybe vevő ügyfélnek meg kell fizetnie. Az adóból a kormány idén 30, jövőre pedig már 52 milliárd forintos bevételre számít. Az alábbiakban kiszámoltuk, hogyan áll össze az éves szinten több mint 50 milliárdos adó, és a Magyar Telekom statisztikái alapján megbecsültük, mekkora teherre számítson egy-egy ügyfél az új adó miatt.
10 százalék feletti osztalékhozam euróban? Nem hangzik rosszul. Az agyonütött európai telekom vállalatok közül nem egy kínál kiugróan magas hozamot, árazásuk kifejezetten olcsónak mondható, első ránézésre butaságnak tűnik kihagyni a ziccert. A befektetőknek azonban érdemes a kockázatokkal is tisztában lenniük, hiszen van olyan szolgáltató, amelyik a romló működési környezetre, a megugró frekvencia költésekre és a devizaárfolyamok hektikus kilengéseire hivatkozva a közelmúltban lefelezte osztalékát.
Az energiapiacok megnyitásából a lakossági fogyasztók eddig nem sokat érzékelhettek, legalábbis az energiakereskedők eddig nem igazán tudtak versenyképes termékeket kínálni a jogszabályok által igencsak körbebástyázott lakossági energiaszolgáltatásban. Az elmúlt hetekben egy telekommunikációs cég tette országosan elérhetővé kedvezményes energiaszolgáltatását ügyfelei részére, így a lakossági fogyasztók részére is megvalósult a szolgáltatóváltás gyakorlati lehetősége. Miért olyan nehéz ma versenyezni a lakossági fogyasztókért? Követik-e más társaságok a Magyar Telekom példáját?
A magyar gazdaság ma egyike a pénzügyileg legsebezhetőbb gazdaságoknak. Külső adóssága magas, az államadósság pályája nem fenntartható. Ha a kormány el kívánja kerülni az államcsődöt, akkor nem az a kérdés, hogy megállapodik-e az IMF-fel és az Európai Bizottsággal, hanem az, hogy mikor és milyen áron. Minél később látja be a megállapodás elkerülhetetlenségét, annál többe fog kerülni. És a politikai költségek sem nagyon csökkenthetők.
Viszonylag ritkán fordul elő a portfolio.hu életében, hogy egy minden problémája ellenére számottevő üzemi eredményt termelő cég esetében finanszírozási kérdésekről írjunk nagyelemzést. Ma ez is megtörtént. Tanulságos, hogy egy jó piacon tevékenykedő régiós társaságnak, az E-Starnak (a múltban elkövetett minden hiba ellenére) igazából a meglévő adósság (2014-es) megújítása, a kamatterhek fizetése és az állami szektor (önkormányzatok) fizetési hajlandósága jelenti a legnagyobb kihívást. Nem tudjuk, hogy a menedzsment (Soós Csaba a társaság vezetője tavaly az év üzletembere lett) idejének mekkora részét teszi a fenti problémák miatti aggódás, s mennyi idejük marad arra, ami voltaképpen a dolguk, új projektek felkutatására, meglévők minél hatékonyabb menedzselésére és a technológiai fejlődés követésére. Ugyanakkor érezzük, valami nincs rendben Magyarországon.
Argentína, Bolívia, Dominikai Köztársaság, Kolumbia, Mexikó, Peru, Pakisztán és Srí Lanka. E nyolc országhoz csatlakozhat Magyarország, amennyiben a híreknek megfelelően jövőre nálunk is bevezetik a banki tranzakciókat terhelő adót. Mivel a kormány elképzelései még képlékenyek, Európa pedig valójában teljesen más utat jár, a felsorolt országok tapasztalatai még értékes tanulságokkal szolgálhatnak hazánk számára. Ezek többnyire elrettentőek:
- Az adót általában az ügyfelek fizetik meg, de a pénzügyi közvetítő szerep károsodása miatt a bankszektor profitabilitását is komolyan rontja.
- Jellemzően szorult pénzügyi helyzetben, kizárólag bevételteremtő szándékkal vezették be ezt az adónemet latin-amerikai és ázsiai országok.
- Az adó az állam finanszírozási költségeinek emelkedését okozhatja, így magasabb kamatkiadásokat is jelenthet, mint amennyi bevételt hoz.
- Minél tovább marad fenn az adó, jellemzően annál kisebb a bevételtermelő képessége, így az adóbevétel szinten tartásához egyre magasabb adókulcsra lenne szükség.
- Olyan torzulásokat okoz a pénzügyi és gazdasági életben, amelyek aligha egyeztethetők össze egy EU-tagország gazdasági célkitűzéseivel.
- Kolumbia példája sokakat elrettentett attól, hogy az adót a bankközi piacon is alkalmazzák.
-Az adó negatív hatásai mindazonáltal mérsékeltebbek fejlettebb pénzügyi közvetítőrendszerek esetében és minél kisebb adókulcs mellett.
Cikkünkben elhelyezzük a banki tranzakciós adót a földrajzi és az "adótérképen", és röviden összefoglaljuk a nemzetközi tapasztalatokat.
Szakadatlan esés mutatkozik az E-Star piacán tavaly szeptember óta, melynek következtében az árfolyam a 2009-es tőzsdei kibocsátáskori árfolyamszintekre érkezett. A banki finanszírozási források elmaradásával a vállalat nem tudta időben megkezdeni román beruházási programját, így a korábban lendületes növekedés megakadt, a menedzsment terveitől pedig elmaradtak a tényleges számok. A jelentős hitelállomány miatt idén év elején likviditási gondok léptek fel, melynek következtében a társaság egy menedzsmentváltáson is átesett.
Bár a jelentős létszámleépítés és költségracionalizálás mellett a meglévő projektek eredménytermelés tekintetében történő átvilágítása is megkezdődött, az árfolyam csökkenő trendjében egyelőre ez sem tudott tartós fordulatot generálni. A papírokat körüllengő kockázatok ugyanis jelentősek, miközben egyre közelebb kerülünk a következő félévben esedékes kötvénylejáratokhoz és ismételt kamatfizetésekhez.
Ha minden jól megy, az E-Star képes lesz a működési eredményéből törleszteni idei és jövő évi kötelezettségeit, azonban az önkormányzati fizetési fegyelem romlása, vagy a határidős pozíciók esetleges újabb veszteségei akár külső források bevonását is szükségessé tehetik. Ahhoz, hogy a papírokat körüllengő félelmek elmúljanak, a társaságnak meg kell oldania a kötvénytartozások refinanszírozását, vagy bizonyítania kell, hogy a szigorú költséggazdálkodással (esetlegesen veszteséges projektek leválasztásával) képes lényeges javulást elérni az eredmények szintjén.
Görögország márciusban megkapta az újabb mentőcsomagot, az eurozóna kilátásaival kapcsolatos aggodalmak azonban nem enyhültek. A figyelem középpontjába Spanyolország került, a kedvezőtlen növekedési kilátások, a drámaian magas, és töretlenül emelkedő, a fiatalok körében már az 50 százalékot is elérő munkanélküliség, és a tavalyi költségvetési hiánycél elmulasztása miatt. Megússza-e Spanyolország külső segítség nélkül?
Lerántjuk a leplet az outletekbe gyártott termékekről. Kiderült, hogy több érdekes részlet mellett, valóban léteznek olyan divatáruk, amelyeket kifejezetten az outletek árukészletébe állítanak elő a legnagyobb cégek. A hazai outletpiacról, a forgalomról és árazásáról, a polgárjogi szerződések értékéről, a fejlődő országokba áramló ruhabálákról, valamint a bérlők és tulajdonosok közötti feszültségekről beszélgettünk Szebenyi Miklóssal és Imre Csabával, akik a Jones Lang LaSalle társigazgatóiként, az M3 Outlet Center Polgár, valamint a Premier Outlets Center center menedzserei.
Ha már január eleje óta rendelkezésünkre állna az EU/IMF-védőháló, akkor hitellehívás nélkül is közel 100 milliárd forinttal kisebb kamatkiadással szembesülne az állam, mint akkor, ha a védőhálót csak ősszel szerezzük meg - derül ki a Portfolio.hu elemzéséből. Havi bő tízmilliárd forintba kerül tehát az államnak a kormány csatározása a nemzetközi szervezetekkel, azaz a hitelkeretről szóló hivatalos tárgyalások elhúzódó előkészítése. Alábbi elemzésünkben nemcsak ennek a késlekedésnek az állami kamatterhekre gyakorolt káros hatásait szemléltetjük, hanem azt is, hogy különböző forgatókönyvek mellett 2014 tavaszáig milyen óriási, több száz milliárd forintos különbségek mutatkozhatnak a kamatterhekben. Mintegy 375 milliárddal több lehet a kamatkiadás akkor, ha egyáltalán nem lesz hitelmegállapodás ahhoz képest, mint ha gyorsan megkötnénk, de egy centet sem hívnánk le belőle.
A sok esetben akár pár év alatt megtérülő fenntarthatósági beruházások nem csak a környezetre gyakorolnak kedvező hatást, hanem segítenek fenntarthatóvá tenni a városok finanszírozását is. A világban zajló fenntarthatósági trendekről, elérhető technológiai megoldásokról, hazai kezdeményezésekről Dr. Ludvig Lászlót, a Siemens Zrt. Infrastruktúra és Városok szektorának igazgatóját kérdeztük.
A 2000-es évek közepén indították el Magyarországon a Nav N Go-t (mai nevén NNG-t), amely garázscégből mára globálisan is jegyzett névvé vált. A cég indulása után röviddel itthon piacvezetővé vált a kézi navigációs eszközök piacán, hiszen a felhasználói élményt tette zászlóshajójának, miközben olyan radikális költségcsökkentést tudott elérni, amelyre a riválisok képtelenek voltak. A recept külföldön is működött, azonban a válság több partnerüket is bedöntötte, ekkor döntöttek úgy a tulajdonosok, hogy új stratégiával állnak elő, és az autóiparra fókuszálnak. Balogh Péter, a cég megbízott vezérigazgatója irányította a stratégiaváltást, aki a Portfolio.hu-nak elmondta, hogy már jóval a riválisok előtt látták, hogy az autókba beépített navigációé a jövő, amelyért nem kell majd csillagászati összegeket fizetni. Saját és Európai Uniós forrásokból sikerült a szükséges beruházásokat végrehajtani, amelyek most fordulnak termőre. Több autóipari világmárka új modellje már NNG-s szoftverrel fut, a következő években a sor pedig egyre hosszabb lesz.
Az egyelőre csak értesülés szintjén mozgó információk meglehetősen furcsa kormányzati adótervekről árulkodnak. A bankautomatás készpénzfelvétel, a munkabér bankszámlára utalása, csoportos beszedési megbízás, a rezsi sárga csekken történő befizetése után kellene fizetni a kormány terveiben szereplő pénzügyi tranzakciós adót. Ebben a formában ez valójában nem (csak) a pénzügyi intézményeket sújtó teher, hanem praktikusan egy új áfa. Vagy szja.
Az adósságválság közepette mindennél fontosabb célkitűzéssé vált a kormányok számára a költségvetési hiány és államadósság csökkentése. Az országok pedig az ilyen kiélezett időszakokban előszeretettel nyúlnak a költségvetési trükkökhöz, kreatív megoldásokhoz, és javítják a büdzsé egyenlegét látszólag, a későbbi évek kedvezőtlen hatásait viszont nem veszik figyelembe. Vagyis fiskális illúzióba ringatják magukat. Ezeknek a fiskális trükköknek és cseleknek a tárházát mutatja be az IMF nemrégiben megjelent tanulmánya, amely Magyarország számára is nagyon aktuális üzeneteket hordoz.
2025 áprilisában az amerikai részvény-visszavásárlások összege elérte a 233,8 milliárd dollárt, ami 1984 óta...
A bankszektor hagyományosan a magas kamatkörnyezet egyik legnagyobb nyertese. Bár a kamatszintek tetőzése már mögöttünk...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthonfelújítás: Ezek a támogatások elérhetőek most - gyermektől függetlenül...
"Fight or flight" - ez lett a jelenkor egyik legnagyobb dilemmája. Küzdjünk tovább (magyarul: éljünk tovább),... 
A 2024. évi LXIX. törvény 2025. május 31-én hatályba lépett módosításai fontos változásokat hoztak, NIS2... 
Miközben a világ egyre égetőbb kihívásokkal néz szembe a klímaváltozás terén, egy jól ismert, de erősen megosztó...
Lezárás vagy eszkalálódás jön?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
