Bank

A világ túloldaláról vette új adóötletét a kormány

Palkó István
Argentína, Bolívia, Dominikai Köztársaság, Kolumbia, Mexikó, Peru, Pakisztán és Srí Lanka. E nyolc országhoz csatlakozhat Magyarország, amennyiben a híreknek megfelelően jövőre nálunk is bevezetik a banki tranzakciókat terhelő adót. Mivel a kormány elképzelései még képlékenyek, Európa pedig valójában teljesen más utat jár, a felsorolt országok tapasztalatai még értékes tanulságokkal szolgálhatnak hazánk számára. Ezek többnyire elrettentőek:

- Az adót általában az ügyfelek fizetik meg, de a pénzügyi közvetítő szerep károsodása miatt a bankszektor profitabilitását is komolyan rontja.
- Jellemzően szorult pénzügyi helyzetben, kizárólag bevételteremtő szándékkal vezették be ezt az adónemet latin-amerikai és ázsiai országok.
- Az adó az állam finanszírozási költségeinek emelkedését okozhatja, így magasabb kamatkiadásokat is jelenthet, mint amennyi bevételt hoz.
- Minél tovább marad fenn az adó, jellemzően annál kisebb a bevételtermelő képessége, így az adóbevétel szinten tartásához egyre magasabb adókulcsra lenne szükség.
- Olyan torzulásokat okoz a pénzügyi és gazdasági életben, amelyek aligha egyeztethetők össze egy EU-tagország gazdasági célkitűzéseivel.
- Kolumbia példája sokakat elrettentett attól, hogy az adót a bankközi piacon is alkalmazzák.
-Az adó negatív hatásai mindazonáltal mérsékeltebbek fejlettebb pénzügyi közvetítőrendszerek esetében és minél kisebb adókulcs mellett.

Cikkünkben elhelyezzük a banki tranzakciós adót a földrajzi és az "adótérképen", és röviden összefoglaljuk a nemzetközi tapasztalatokat.

1 2

Mit mutat a térkép?.
Latin-Amerikában szeretik a leginkább

Sajtóértesülések és elejtett mondatok alapján valószínűsíthető, hogy Magyarországon is arról az adóról lenne szó, amelyet a szakirodalom általában banki tranzakciós adónak (bank transaction tax) hív. Az adónemnek számos őse (pl. bélyegilleték vagy stamp duty) és rokona (pl. áfa, Tobin-adó, Robin Hood-adó) ismeretes, sajátos, modern formájában azonban egy-két kivételtől eltekintve csak a kilencvenes évektől kezdve, mindössze néhány országban terjedt el. Beszedését ugyanis az informatikai forradalom könnyítette meg igazán, és tette a korábbinál jóval hatékonyabbá. Ezért míg 1996-ban egyedül Ausztráliában volt hatályban banki tranzakciókat terhelő adó, 2005-ben már a világ 15 országában alkalmazták. A rossz tapasztalatok miatt 2009-re azonban ismét visszaszorult, és 8-ra csökkent az adót használó országok száma. A rendelkezésre álló információk alapján ma is alkalmazzák az alábbi országokban: Argentína, Bolívia, Dominikai Köztársaság, Kolumbia, Mexikó, Peru, Pakisztán és Srí Lanka.

A világ túloldaláról vette új adóötletét a kormány
Eltérő adóalap, eltérő kulcsok

A modern időkben először 1957-ben a mai Srí Lanka vezette be az adónemet Isaias Coelho (2009) tanulmánya szerint. Alapja a bankoknál elhelyezett látra szóló betétek összege volt, kulcsa pedig a magyar miniszterelnök által is felső határként említett 0,1%, és ma is ennyi. 1982-től Ausztráliában szintén a likvid megtakarítások, a csekkszámlák esetében alkalmazták sávos adókulccsal, egészen 2005-ig. Latin-Amerikában Argentína vezette be először 1976-ban 0,1%-os kulccsal, maximuma később 1,2% lett, jelenleg pedig standard 0,6% a kulcs. Itt kezdetben csak a bankbetétek esetében alkalmazták, ma azonban már a hitel-tranzakciók esetében is fizetni kell. A többi latin-amerikai országhoz hasonlóan Brazília is sokat kísérletezett az adóval (hol bevezették, hol megszüntették), alapja pedig a betéti tranzakciók összege volt. 2007-ben végül 0,38%-os kulccsal szűnt meg annak ellenére, hogy a legkevésbé sikertelen példának tekinthető. A kulcsok szempontjából Perué a legszélsőségesebb eset: kezdetben magas (1, majd 2%-os) kulcsot alkalmaztak, 2010 óta viszont csak 0,05% ennek mértéke, alapja (bizonyos mentességek mellett) a betéti és hitel-tranzakciók összege. Venezuelában 2008-ban szűnt meg a vállalati hitel- és betétszámlák tranzakcióját terhelő 0,5%-os (más forrás szerint 1,5%-os) adó. A Kolumbiában 1998 óta folyamatosan létező adó minden betéti és hitel-tranzakciót érint, kulcsa 0,4%, igaz, számos mentesség létezik ez alól. Pakisztánban és Mexikóban csak a lekötetlen betétek tranzakcióit érinti az adó, ezért hatása Srí Lankához hasonlóan kisebb, mint a dél-amerikai országok többségében. A betéteket sújtó tranzakciós adó alatt gyakorlatilag az összes betéti tranzakciót (ATM-es készpénzfelvételtől a bankkártyás vásárlásig) terhelő adóra kell gondolni az országok többségében, ugyanakkor több országban is mentesítenek egyes adóalanyokat (pl. közintézmények, jótékonysági szervezetek) a megfizetése alól.

A világ túloldaláról vette új adóötletét a kormány
Nem összekeverendő

Nem kamatadóról van szó, hisz nem az elért kamat- (és nem is árfolyam)nyereség, hanem egy tranzakció nagysága képezi az alapját. De nem is Tobin-adó, hisz nem a pénzügyi piacok szereplőit, hanem az állampolgárokat terheli. Igaz, forgalmi típusú adó, ezen belül is a pénzügyi tranzakciós adók (financial transaction tax) közé sorolható, de nem tévesztendő össze a többi tranzakciós adóval. Részben Thornton Matheson (2011) tanulmányát felhasználva a hasonló adók hét csoportba sorolhatók:

1. értékpapír-tranzakciós adók (részvények, kötvények, derivatívok adásvételének adója),
2. deviza-tranzakciós adók (elterjedt nevén Tobin-adó),
3. forrásbevonást terhelő adók (pl. tőkeemelést, kötvénykibocsátást terhelő adók),
4. banki tranzakciós adók (a cikkünkben kiemelten tárgyalt adók),
5. biztosítási díjbevétel-adók (pl. a Magyarországon tavaly bevezetett baleseti adó),
6. ingatlan-tranzakciós, vagyon-átruházási adók, illetékek
7. pénzügyi szolgáltatások áfája.

A fentiek közül a banki tranzakciós adó tekinthető a legkevésbé elterjedt megoldásnak. Az Európai Unió országai nem alkalmazzák, és bár demokrata képviselők javaslatot tettek rá, az USA-ban is azonnal elvetették az ötletét. Mivel nem hozzáadott-érték típusú és nem is visszaigényelhető az adó, nem áfáról beszélünk, az EU áfa-szabályai (legalábbis a pénzügyi szolgáltatások áfa-terhelését tiltók) sem vonatkoznak rá. Magyar adószakértők megosztottak a tekintetben, pusztán konzultációs kötelezettség hárulna Magyarországra a bevezetésével kapcsolatban, vagy egyenesen ellentmondana az uniós jognak. Az EU szabályozása mindenesetre nem ebbe az irányba halad, a banki tranzakciós adó ötlete a jelek szerint Európában komolyan fel sem merült. Az EU-ban ehelyett egy gyakran Tobin-adóként emlegetett, de valójában James Tobin Nobel-díjas közgazdász eredeti javaslatával ellentétben nem az azonnali devizaműveleteket, hanem értékpapír-tranzakciókat terhelő adó bevezetését tervezik. Az elképzelések szerint 0,1 százalékos adóval terhelnék a részvény- és kötvénypiaci műveleteket, a derivatívokra pedig 0,01 százalékos adót vetnének ki. Az EU 2013-tól 57 milliárd eurós bevételt remél az új adótól, ám több tagállam (leginkább a londoni pénzügyi központ érdekeit képviselő Nagy-Britannia) ellenkezése miatt kicsi a valószínűsége, hogy az EU minden tagállamában bevezetik. Ettől még az alábbi táblázatnak megfelelően több országban is létezik érékpapír-tranzakciós adó, Franciaországban pedig még idén a szélesebb körű bevezetését tervezik. Ez azonban ugyancsak nem a mindennapi banki tranzakciókat érintené. A legismertebb értékpapír-tranzakciós adó egyébként az 1984-ben bevezetett 0,5%-os, majd 1986-tól 1%-os svéd részvénytranzakciós, majd 1989-től alacsonyabb kulccsal működő kötvénytranzakciós adó volt. Az adó drámai hatásokkal járt: az opciós piac eltűnt, a piaci forgalom töredékére esett, illetve Londonba vándorolt. Az adó jóval kevesebb bevételt hozott a reméltnél, így 1991-ben teljesen el is törölték.

A világ túloldaláról vette új adóötletét a kormány
E tranzakciós adókhoz képest a banki tranzakciós adó leginkább abban tér el, hogy nem a lakosság és a vállalatok által csak kis arányban végzett értékpapír-műveleteket, hanem a mindennapi tevékenység részét képező pénzügyi szolgáltatásokat adóztatja meg, szintén forgalomarányosan. Egyelőre nem világos, pontosan mely pénzügyi szolgáltatások esnének Magyarországon ebbe a körbe, a betéti és hiteltranzakciók azonban (csakúgy, mint Argentínában) valószínűleg ide tartoznának.
Ez a cikk folytatódik
1 2
út autó kabrió
gitár színpad koncert zene
napelem családi ház
tőzsde
2022. november 30.
Agrárszektor Konferencia 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Könyvelő munkatárs

Könyvelő munkatárs
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
credit suisse getty stock