A világ túloldaláról vette új adóötletét a kormány
- Az adót általában az ügyfelek fizetik meg, de a pénzügyi közvetítő szerep károsodása miatt a bankszektor profitabilitását is komolyan rontja.
- Jellemzően szorult pénzügyi helyzetben, kizárólag bevételteremtő szándékkal vezették be ezt az adónemet latin-amerikai és ázsiai országok.
- Az adó az állam finanszírozási költségeinek emelkedését okozhatja, így magasabb kamatkiadásokat is jelenthet, mint amennyi bevételt hoz.
- Minél tovább marad fenn az adó, jellemzően annál kisebb a bevételtermelő képessége, így az adóbevétel szinten tartásához egyre magasabb adókulcsra lenne szükség.
- Olyan torzulásokat okoz a pénzügyi és gazdasági életben, amelyek aligha egyeztethetők össze egy EU-tagország gazdasági célkitűzéseivel.
- Kolumbia példája sokakat elrettentett attól, hogy az adót a bankközi piacon is alkalmazzák.
-Az adó negatív hatásai mindazonáltal mérsékeltebbek fejlettebb pénzügyi közvetítőrendszerek esetében és minél kisebb adókulcs mellett.
Cikkünkben elhelyezzük a banki tranzakciós adót a földrajzi és az "adótérképen", és röviden összefoglaljuk a nemzetközi tapasztalatokat.
Sajtóértesülések és elejtett mondatok alapján valószínűsíthető, hogy Magyarországon is arról az adóról lenne szó, amelyet a szakirodalom általában banki tranzakciós adónak (bank transaction tax) hív. Az adónemnek számos őse (pl. bélyegilleték vagy stamp duty) és rokona (pl. áfa, Tobin-adó, Robin Hood-adó) ismeretes, sajátos, modern formájában azonban egy-két kivételtől eltekintve csak a kilencvenes évektől kezdve, mindössze néhány országban terjedt el. Beszedését ugyanis az informatikai forradalom könnyítette meg igazán, és tette a korábbinál jóval hatékonyabbá. Ezért míg 1996-ban egyedül Ausztráliában volt hatályban banki tranzakciókat terhelő adó, 2005-ben már a világ 15 országában alkalmazták. A rossz tapasztalatok miatt 2009-re azonban ismét visszaszorult, és 8-ra csökkent az adót használó országok száma. A rendelkezésre álló információk alapján ma is alkalmazzák az alábbi országokban: Argentína, Bolívia, Dominikai Köztársaság, Kolumbia, Mexikó, Peru, Pakisztán és Srí Lanka.

A modern időkben először 1957-ben a mai Srí Lanka vezette be az adónemet Isaias Coelho (2009) tanulmánya szerint. Alapja a bankoknál elhelyezett látra szóló betétek összege volt, kulcsa pedig a magyar miniszterelnök által is felső határként említett 0,1%, és ma is ennyi. 1982-től Ausztráliában szintén a likvid megtakarítások, a csekkszámlák esetében alkalmazták sávos adókulccsal, egészen 2005-ig. Latin-Amerikában Argentína vezette be először 1976-ban 0,1%-os kulccsal, maximuma később 1,2% lett, jelenleg pedig standard 0,6% a kulcs. Itt kezdetben csak a bankbetétek esetében alkalmazták, ma azonban már a hitel-tranzakciók esetében is fizetni kell. A többi latin-amerikai országhoz hasonlóan Brazília is sokat kísérletezett az adóval (hol bevezették, hol megszüntették), alapja pedig a betéti tranzakciók összege volt. 2007-ben végül 0,38%-os kulccsal szűnt meg annak ellenére, hogy a legkevésbé sikertelen példának tekinthető. A kulcsok szempontjából Perué a legszélsőségesebb eset: kezdetben magas (1, majd 2%-os) kulcsot alkalmaztak, 2010 óta viszont csak 0,05% ennek mértéke, alapja (bizonyos mentességek mellett) a betéti és hitel-tranzakciók összege. Venezuelában 2008-ban szűnt meg a vállalati hitel- és betétszámlák tranzakcióját terhelő 0,5%-os (más forrás szerint 1,5%-os) adó. A Kolumbiában 1998 óta folyamatosan létező adó minden betéti és hitel-tranzakciót érint, kulcsa 0,4%, igaz, számos mentesség létezik ez alól. Pakisztánban és Mexikóban csak a lekötetlen betétek tranzakcióit érinti az adó, ezért hatása Srí Lankához hasonlóan kisebb, mint a dél-amerikai országok többségében. A betéteket sújtó tranzakciós adó alatt gyakorlatilag az összes betéti tranzakciót (ATM-es készpénzfelvételtől a bankkártyás vásárlásig) terhelő adóra kell gondolni az országok többségében, ugyanakkor több országban is mentesítenek egyes adóalanyokat (pl. közintézmények, jótékonysági szervezetek) a megfizetése alól.

Nem kamatadóról van szó, hisz nem az elért kamat- (és nem is árfolyam)nyereség, hanem egy tranzakció nagysága képezi az alapját. De nem is Tobin-adó, hisz nem a pénzügyi piacok szereplőit, hanem az állampolgárokat terheli. Igaz, forgalmi típusú adó, ezen belül is a pénzügyi tranzakciós adók (financial transaction tax) közé sorolható, de nem tévesztendő össze a többi tranzakciós adóval. Részben Thornton Matheson (2011) tanulmányát felhasználva a hasonló adók hét csoportba sorolhatók:
1. értékpapír-tranzakciós adók (részvények, kötvények, derivatívok adásvételének adója),
2. deviza-tranzakciós adók (elterjedt nevén Tobin-adó),
3. forrásbevonást terhelő adók (pl. tőkeemelést, kötvénykibocsátást terhelő adók),
4. banki tranzakciós adók (a cikkünkben kiemelten tárgyalt adók),
5. biztosítási díjbevétel-adók (pl. a Magyarországon tavaly bevezetett baleseti adó),
6. ingatlan-tranzakciós, vagyon-átruházási adók, illetékek
7. pénzügyi szolgáltatások áfája.
A fentiek közül a banki tranzakciós adó tekinthető a legkevésbé elterjedt megoldásnak. Az Európai Unió országai nem alkalmazzák, és bár demokrata képviselők javaslatot tettek rá, az USA-ban is azonnal elvetették az ötletét. Mivel nem hozzáadott-érték típusú és nem is visszaigényelhető az adó, nem áfáról beszélünk, az EU áfa-szabályai (legalábbis a pénzügyi szolgáltatások áfa-terhelését tiltók) sem vonatkoznak rá. Magyar adószakértők megosztottak a tekintetben, pusztán konzultációs kötelezettség hárulna Magyarországra a bevezetésével kapcsolatban, vagy egyenesen ellentmondana az uniós jognak. Az EU szabályozása mindenesetre nem ebbe az irányba halad, a banki tranzakciós adó ötlete a jelek szerint Európában komolyan fel sem merült. Az EU-ban ehelyett egy gyakran Tobin-adóként emlegetett, de valójában James Tobin Nobel-díjas közgazdász eredeti javaslatával ellentétben nem az azonnali devizaműveleteket, hanem értékpapír-tranzakciókat terhelő adó bevezetését tervezik. Az elképzelések szerint 0,1 százalékos adóval terhelnék a részvény- és kötvénypiaci műveleteket, a derivatívokra pedig 0,01 százalékos adót vetnének ki. Az EU 2013-tól 57 milliárd eurós bevételt remél az új adótól, ám több tagállam (leginkább a londoni pénzügyi központ érdekeit képviselő Nagy-Britannia) ellenkezése miatt kicsi a valószínűsége, hogy az EU minden tagállamában bevezetik. Ettől még az alábbi táblázatnak megfelelően több országban is létezik érékpapír-tranzakciós adó, Franciaországban pedig még idén a szélesebb körű bevezetését tervezik. Ez azonban ugyancsak nem a mindennapi banki tranzakciókat érintené. A legismertebb értékpapír-tranzakciós adó egyébként az 1984-ben bevezetett 0,5%-os, majd 1986-tól 1%-os svéd részvénytranzakciós, majd 1989-től alacsonyabb kulccsal működő kötvénytranzakciós adó volt. Az adó drámai hatásokkal járt: az opciós piac eltűnt, a piaci forgalom töredékére esett, illetve Londonba vándorolt. Az adó jóval kevesebb bevételt hozott a reméltnél, így 1991-ben teljesen el is törölték.

Putyin egyik legfontosabb embere megnevezte az ukrajnai háború hadműveleteinek nagy célpontját
Valami másra is rávilágított ezzel a beszéddel.
Megvalósulhat Ukrajna rémálma: Kijevben komolyan aggódnak a nagy találkozó miatt
Még nem tudni, mikor kerülhet erre sor.
Furcsa, feudális, kockázatos - Ledobja a kormány az atombombát az ingatlanpiacra?
Így látják a szakértők az új javaslatot.
Itt a fordulat: ez lehet az első jel arra, hogy megmenekülhet a föld
Egyelőre azért érdemes óvatosnak lenni.
Követett részvények - 2025. május
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat nézem, 4-5 gyertya születik egy hónap alatt, ennyit már érdemes újra kiért
Napelemekkel lefedett csatornák kínálhatnak megoldást a víz- és energiahiányra
A Dél-kaliforniai Egyetem új kezdeményezése Kalifornia állam közel 6,5 kilométernyi csatornarendszerét tiszta energiaforrássá alakíthatja amellett, hogy hozzájárulhat a
Kevesebb gyerekkel is, többel is élni fog az emberiség
A mai fiúk tényleg cukik (they are so cute!), minden érdekli őket, de valójában semmi se. Legkevésbé, hogy feleségük és családjuk legyen. Félszegek, rettegnek, hogy...
The post Kevesebb gyerek
A nagyvállalatok árnyoldala: fenntarthatóság vagy megtévesztés?
Szabályozó előírás, fogyasztói elvárás, marketingeszköz: a fogyasztói termékek egyre nagyobb részénél kerül elő a \"zöldítés\". De több ismert márka és nagyvállalat gyakorlatában ta
Vagyonmegosztás 2025 - tények tévhitek
A házasság felbomlása után a vagyonmegosztás nem csak jogi, hanem érzelmi kihívás is. A családjogi kérdések területén a legtöbb félreértés ezen a területen alakult ki. Dr. Bagi Éva csal
Megverik az inflációt a magyar befektetési alapok?
A kérdés és a blog témája alapján úgy tűnhet, hogy a válasz egyértelműen nem lesz. Meglepú módon jobb a helyzet, mint gondoltam, de a jó nem ilyen. Persze okozhatta ezt az utóbbi 10+ év ré
Top 10 osztalék részvény - 2025. május
Május másodikán kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, de én szabin voltam, ezért csak most csináltam meg a listát.Fontosabb infók a lista összeállításával kapcsolat
Trump tervével Amerika sokkal többet veszít, mint amennyit nyer
Az ipari termelés önmagában nem érték, a rozsdaövezeti kétkezi munkások támogatása politikailag fontos, de gazdaságilag nem jár előnyökkel. Pedig nem kellene nagy változás, az Egyesült...


- Véget ért az orosz-ukrán béketárgyalás: itt van minden, amit tudni lehet
- Érdekesen takarítanak meg a magyarok: olyat műveltek, mint Európában senki
- Hozzányúl a kormány a szocho-szabályokhoz
- Felszámolták az önjelölt király birodalmát Európa legerősebb országában: bilincsben vitték el I. Pétert
- Megrettent Amerika az üres polcoktól - Hamarosan nagy bejelentések jönnek a vámháborúban
Ingatlanpiaci elemző
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Sikeres befektető online tanfolyam
Megtanulhatod, hogyan találj rá a legjobb befektetési lehetőségekre, és azonnal alkalmazható, gyakorlati stratégiákat sajátíthatsz el – mindezt egy interaktív, élő online eseményen.
A Fülöp-szigeteken keresztül vezet a Gloster útja Amerikába
Szekeres Viktorral a Gloster Nyrt. alapítójával beszélgettünk
Mindenkit meglepett Kína csodacége – Mit hoz Magyarországnak a BYD?
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
Válaszút előtt Románia – küszöbön az összeomlás?
Hétvégén tartják az elnökválasztás második fordulóját.
Kiadó modern irodaházak
Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.