• Megjelenítés

Elemzés

Újabb csúcs dőlt a magyar állampapírpiacon

Csaknem 4100 milliárd forintra emelkedett a március 24-i állapot szerint a külföldi befektetők magyar állampapír állománya, azaz újabb történelmi csúcs alakult ki - derül ki az Államadósság Kezelő Központ oldalán elérhető adatok szerint. A külföldiek állománya a Magyarországgal kapcsolatos, huzamosabb ideje fennálló bizonytalanságok mellett is csaknem töretlenül emelkedik, ez pedig egyelőre viszonylagos nyugalmat adhat a kormánynak az EU/IMF-tárgyalások kapcsán tanúsított magatartásában. A stratégia azonban fokozott kockázatokkal jár az állampapírpiac tulajdonosi szerkezete miatt (is).

Budapest Airport: mekkora a baj?

A Malév csődjét követően a Budapest Airport túlélése is megkérdőjeleződött, tekintve, hogy bevételeinek fele származott a magyar légitársaságtól. A budapesti repülőteret működtető cég a működés szintjén nyereséges volt az elmúlt években, viszont a hatalmas hitelállománya után fizetendő kamatok veszteségbe rántották a vállalatot. A Budapest Airport jövője azért is kérdéses, mivel a hírek szerint a privatizációs szerződés értelmében fizetésképtelenség esetén akár államosításra is sor kerülhet, ami azonnali, 500-600 milliárd forintos fizetési kötelezettséget jelentene az államnak.

A haláltusa folytatódik - Melyik pénztár maradhat állva?

A magánnyugdíjpénztárak tagjainak néhány napjuk van arra, hogy a visszalépésről döntsenek, azonban a gyűjtésünk szerint csak pár pénztár tudatta a nyilvánosságot arról, hogy marad-e a piacon. A pénztárak többsége kivár, egyrészt a visszalépések, másrészt a szektorban zajló konszolidáció miatt, és csak később közli, hogy mit tesz a fenntarthatatlan működési környezetben. Számításaink szerint a jelenleg álló 9 pénztár nagyon eltérő képet mutat, a nagyobbak és a kisebb pénztárak között is találunk jobban illetve kevésbé jobban álló szereplőket. Az nyilvánvaló, hogy a magasabb tartalékot felhalmozó pénztárak vannak előnyben, hiszen nincsenek lépéskényszerben, meglátásunk szerint azonban elkerülhetetlen lesz ilyen jogi környezetben az adomány bevezetése. Óriási kockázatok vannak működési oldalon, a nagyobb pénztárak pedig azért vannak előnyösebb pozícióban, hiszen éves szinten alacsonyabb adományt tudnak meghatározni, ez pedig magasabb fizetési hajlandóságot vetít előre.

Kapkodásból adósságválság? - Baj lehet, ha megelőzzük az IMF-et

Bizonyára el tudna adni például egymilliárd dollárnyi devizakötvényt még az EU/IMF-megállapodás előtt a magyar állam, de ehhez 8% körüli felkínált kamat és jó időzítés szükséges - derül ki a Portfolio.hu ma délelőtt 21 hazai és külföldi piaci szereplő megkérdezésével végzett felméréséből. Az elemzők, alapkezelők és treasury szakértők kissé több mint fele szerint egy ilyen kibocsátás összességében nem járna érdemi hatással a magyar eszközárakra, közel felük szerint viszont negatív következményeket, azaz forintgyengülést és állampapírpiaci hozamemelkedést okozna a bizonytalan esélyű EU/IMF-megállapodás miatt. Ilyen kockázatok mellett több szakértő arra is egyértelműen figyelmeztetett: az csak felemás siker, ha most el tudunk adni devizakötvényt, hiszen a piac előbb-utóbb megkérdőjelezi a magyar államadósság-pálya fenntarthatóságát, ha tartósan 8-9% körüli hozamszint mellett akarja az állam finanszírozni az adósságát. Egy ilyen helyzet, azaz a piaci bizalomvesztés pedig kényszeríti azt, hogy gyorsan megkösse a kormány az EU/IMF-megállapodást.

Gyógyszercégek, ébresztő!

Új iparági modell van kialakulóban a globális gyógyszer szektorban, mely akár olyan változásokat is hozhat az iparági szereplők számára, mint amilyen az autóipar forradalma volt. A legnagyobb cégek profitabilitásának következő években várható csökkenése a McKinsey tanulmánya szerint nem kérdés, csak az, hogy hogyan reagálnak a társaságok arra a folyamatra, mely a specializált, egyre fókuszáltabb stratégiával rendelkező társaságok térnyerését mutatja.

A kérdés az Egis és a Richter szempontjából is releváns, hiszen mindkét társaság stratégiája beleillik a globális folyamatokba.

Vaskos reformkönyvvel akarja lenyűgözni a kormány a külföldet

A kormány készen áll Magyarország megtépázott befektetői megítélésének helyreállítására és a befektetőknek eladható új sztori felépítésére. Ezt bizonyítja legalábbis, hogy a napokban közzétett Nagy Reformkönyv című, közel 300 oldalas átfogó dokumentum angol változatát már el is küldte a külföldi piaci elemzőknek. A Nemzetgazdasági Minisztérium által jegyzett, februári keltezéssel ellátott anyag alapos összefoglalást ad a kormány eddigi legfontosabb reformcsomagjairól és várható terveiről, és közben néhány újabb részletet is megismerhetünk a Széll Kálmán Tervből, ami az elmúlt időszakban ismét a figyelem középpontjába került a túlzott deficit eljárás miatt.

Még belefulladhatunk az adósságba

Még a legkedvezőbb gazdasági forgatókönyvek esetén is legalább 25% esélye van annak, hogy a GDP-arányos államadósság a kritikusnak tekinthető 90%-os szint fölé csússzon - állapítják meg tanulmányukban az OECD szakértői, akik a magyar államadósság fenntarthatóságát vizsgálták.

Kitálalt a kiskereskedő - Háború dúl a bevásárlóközpontokban

Kívülről talán békésnek tűnhet a viszony a bevásárlóközpontok körül, a bérlők és a tulajdonosok között azonban sokszor igen komoly csatározások vannak a jobb, élhetőbb feltételek kiharcolásáért. A legjelentősebb bevásárlóközpontok üzletpolitikájáról, a nem egyszer kenyértörésig jutó tulajdonosi és bérlői vitákról, a Mammut harmadik és a Westend második üteméről, a nagy outlet átverésről, valamint arról beszélgettünk Berendi Andrással, a Roland Divatház tulajdonosával, hogy miért is vonult ki a cége az ország egyik legjelentősebb üzletházából.

Clean-tech háború indulhat Kína és a nyugat között

Az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma a héten olyan előzetes határozatot hozott, aminek értelmében büntetővámot vetett ki a kínai fotoelektromos (PV) termékekre. A minisztérium nemzetközi kereskedelmet vizsgáló bizottsága ugyanis megalapozottnak találta a SolarWorld köré csoportosult gyártók társaságának azon keresetét, ami szerint a kínai napenergetikai gyártók túlzott állami támogatásban részesülnek. Májusban az illetékes bizottság újabb büntetővámot vethet ki, amennyiben a dömpingáras vádakat is bizonyítottnak találja. Eközben az európai kereskedelmi biztos is nemzetközi jogi eljárások elindítását helyezte kilátásba Kínával szemben a "clean tech" iparnak nyújtott támogatások miatt, illetve az aránytalan belsőpiac-védő szabályok miatt.

Miért megy Luxemburgba a Fotex? Interjú Várszegi Gáborral

A Fotex eredeti koncepciója az, hogy tőkebevonással szeretne tovább növekedni, amihez fel kell építeni egy korrekt környezetet a részvénytársaság körül - mondta el a Portfolio.hu-nak Várszegi Gábor, a Fotex elnök-vezérigazgatója. A vállalat Luxemburgban két-három év alatt olyan imázst szeretne felépíteni, mely a növekedési céljaik megvalósításához szükséges tőkebevonással kapcsolatban a londoni, vagy az amszterdami tőzsdére való továbbmenetelt is lehetővé teszi. Várszegi Gábor elmondása szerint ahhoz, hogy a vállalat komoly lépést tegyen előre, négy-ötszáz millió dollárnyi tőkére lesz szükség, amit Budapestről soha nem tudnának elérni.

A betétértékesítés nem a privátbank feladata

Komoly növekedést mutatott ügyfélszám és kezelt vagyon tekintetében az elmúlt egy évben a Citigold, ami annak köszönhető, hogy időlegesen a szolgáltató eltekintett a belépési limittől, az ügyfelek közül sokan miután megismerték a szolgáltatást, vállalták, hogy az egyenlegüket feltöltik az elvárt 15 millió forintos szintre - mondta el Somogyi Péter, a Citigold számlavezetési és befektetési üzletág ügyvezető igazgatója a Portfolio.hu-nak adott interjújában. Az ügyvezető szerint igaz szektorszinten borúsak a kilátások, azonban a Citigold növekedési lehetőségei jók, hiszen a tulajdonos számára lakossági oldalon prioritást élvez az üzletág fejlesztése, és még sok ügyfélnek nem tudták bemutatni a szolgáltatást. A válságot követően a legfontosabb, hogy a szolgáltatók az ügyfeleknek komplex pénzügyi megoldásokat adjanak, ebbe pedig egy diverzifikált portfólió fér bele. Nem könnyű viszont a helyzet, főleg ha ilyen magasak a betéti kamatok, és több bank is forráséhségben szenved.

Bőven lehet még kraft a Graphisoft Parkban

Tartós lendületet vett tavaly ősszel a Graphisoft Park árfolyama, mely ennek köszönhetően kilépett a 2009 vége óta jellemző szűk kereskedési sávból. Áttekintettük a vállalat életében az utóbbi két évben történt legfontosabb változásokat, és ezek alapján frissítettük eszközár alapú értékelésünket.

Konzervatív módon azzal a feltételezéssel élve, hogy a Park bérbeadott területei az utóbbi időszakban látott ütemben nőnek majd az előttünk álló években, a bérleti díjak az infláció szerinti mértékben emelkednek, az EBITDA-hányad pedig nem változik, 1821 forintos reális árfolyam adódik a papírokra a 7,75%-os irodapiaci hozamszintet és 20%-os likviditási diszkontot feltételezve.

Hosszú távon a részvény árfolyama tovább konvergálhat az általunk reálisnak tartott ingatlanérték felé, rövidtávon azonban a szektorban uralkodó nyomott árazási szintek megálljt parancsolhatnak az árfolyam jelentős emelkedésének. A régiós ingatlanpapírok a 2012-es NAV érték 55%-án forognak, mely értékítéletet elfogadva a Park esetében 1008 forintos reális árfolyam adódik 20%-os likviditási diszkont mellett.

A társaság ingatlanértékére vonatkozó becslés tekintetében többek között a kihasználtság gyorsabb növekedése, vagy a déli fejlesztési területen való irodaépítési munkák megindítása jelentik a lehetőségeket, míg a bérbeadott irodaterület csökkenése, a forint jelentős gyengülése, vagy az irodapiaci hozamok emelkedése jelentik az elsődleges kockázatokat.

13+1 kérdés és válasz az új árfolyamrögzítésről

Hosszas előkészítés után hétfőn este elfogadta az Országgyűlés az új árfolyamrögzítés szabályait. Az új rendszerbe áprilistól december végéig három hullámban lehet belépni, méghozzá költségmentesen. 2017 közepéig alacsonyabb törlesztőrészletet tesz lehetővé a deviza jelzáloghitelesek számára, utána azonban magasabb havi terhet jelent, miközben a bank és az állam viszonylag nagy kamatösszeget elenged. Cikkünkben az új árfolyamrögzítéssel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket válaszoljuk meg. Becsléseink szerint a bankszektorra és az államra nehezedő közvetlen teher nem lehet magasabb öt év alatt 200-200 milliárd forintnál (valószínűleg inkább 100 milliárd forint körül lesz), a devizahitelesek döntését pedig ezúttal is a Pénzcentrum.hu kalkulátora segíti.

Évtizedes mélyponton a földgáz - Lesz ebből felpattanás?

Az amerikai földgáz ára már a 10 éves mélypontján tartózkodik, a hajdanán még jóval 10 dollár felett is kereskedett gáz ára ma alig haladja meg a 2 dollárt. Az árfolyam visszaesése hosszú távon a gazdaságosan kitermelhetővé vált palagáz készleteknek köszönhető, amely jelentősen növelte a kitermelhető gáz mennyiségét Amerikában. Rövid távon viszont a hatalmasra duzzadt, eladásra váró tározói készletek okoznak nyomást a piacon, az enyhe amerikai tél miatt ugyanis a vártnál kisebb a gázkereslet. Bár számos negatív tényező befolyásolja most eme energiahordozó piacát, hosszabb távon drágulást hozhat, hogy a kitermelők költségei jellemzően meghaladják a gáz piaci árát.

Nem akarunk forradalmat (Interjú)

Kedvezőtlenül érinti a biztosítási alkuszokat is a piaci díjbevételek több területen is tapasztalható esése, magát az árversenyt mégsem tartja károsnak Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének újraválasztott elnöke. Az árversenyben fontos szerepet játszó online alkuszok kommunikációjával kapcsolatban azonban vannak kifogásai. Papp Lajos a vele készült interjúban úgy vélte: ha forradalmi változtatásokat hajtanának végre a közvetítői szabályozásban, az már az ügyfelek érdekeit is sértené, ezért a jutalékrendszer reformja helyett kisebb, elsősorban az alkuszok képzését érintő szigorítást javasol.

Menny és pokol a bankszektorban - Nincs egyedül az Erste

A kilencvenes éveket idéző, szokatlanul nagy veszteséggel zárta 2011-et a magyar Erste Bank. Hasonlóra az elmúlt évtizedben mindössze egyszer, az MKB Bank esetében volt példa, méghozzá az előző évben. Talán meglepő, de e két, százmilliárd fölötti veszteséget megelőzően (2003 és 2009 között) egyik hazai banknak sem kellett 6 milliárd forintnál nagyobb veszteséget elkönyvelnie. Cikkünkben összefoglaljuk az elmúlt évek fejleményeit a bankok nyereségessége szempontjából. Kiderült: 2006 óta romlik a helyzet, és mára a bankszektor mintha kettészakadt volna.

Megvan a magyar OTP kihívója

Az OTP orosz leánybankja sikert sikerre halmoz, az áru- és hitelkártya hitelek kihelyezése dübörög, a volumenek bővülése mellett a bank nemzetközi mércével is kiemelkedő profitabilitást tud felmutatni. A bank azonban fejlődésének új fázisába lépett, ehhez úgy tűnik más szemléletmódú és mentalitású vezetőre van szükség, ezért a korábbi orosz vezérigazgatót magyarra cserélték. A frissen kinevezett vezető, Illés Zoltán a Portfolio.hu-nak elmondta, nem érzi úgy, hogy a csúcson vette volna át a bankot, és úgy gondolja, hogy az orosz pénzintézet a közeljövőben komoly kihívója lehet akár a magyar operációnak is. A versenytársakkal kapcsolatban Illés elmondta, a Magyarországon a Volksbankon keresztül piacra lépett Szberbankra elsősorban nem mint versenytársra, hanem mint tényezőre tekintenek, és felkészültek az orosz óriás belépésére az orosz OTP kedvenc piacán, az áruhitelezésben.

Fájni fog! - Erről az étlapról válogathatnak Matolcsyék

A kormány határozottan megígérte az Európai Uniónak, hogy tartja magát az eredeti célokhoz és megteszi a szükséges pótlólagos költségvetési lépéseket annak érdekében, hogy elkerülje a példátlan uniós szankció bekövetkezését, a kohéziós források 2013-tól kezdődő tényleges felfüggesztését. A konkrétumokról egyelőre keveset tudunk, ezért összeszedtük azokat az intézkedéseket, amelyek szóba jöhetnek a kormány számára. Van itt minden: gyógyszertámogatások csökkentésétől, közösségi közlekedés átalakításán keresztül az ingatlanadó bevezetéséig. Ezek alapján láthatjuk, hogy a Széll Kálmán Terv részletesebb kifejtése és megvalósítása önmagában nem lesz elegendő arra, hogy a kormány meggyőzze Brüsszelt és nagyon úgy tűnik, hogy eddig tabunak számító lépések megtételére kényszerül.

Kell-e nekünk új Malév?

A Malév leállásával 66 év után először nemzeti légitársaság nélkül maradt Magyarország. A kormány tervei között szerepelt egy új nemzeti légitársaság alapítása, azonban eddig nem sikerült befektetőt találni egy Budapest központú légitársasághoz. Nincs arról hír, hogy a kormány feladta volna ezirányú terveit, bár kérdéses, hogy van-e még értelme, hiszen a versenytársak azonnal ráugrottak a kínálkozó lehetőségre.

Kedden döntenek: ezt várja el konkrétan a kormánytól Brüsszel

Magyarország lesz az uniós pénzügyminiszterek keddi ülésének fő témája, miután ismét terítékre kerül a hazánk ellen folyó túlzott deficit eljárás. A miniszterek egyszerre két döntést fogadhatnak el Magyarországot illetően: a kohéziós források átmeneti felfüggesztéséről szóló javaslatot (ilyen döntésre még soha sem volt példa), valamint egy listát a legújabb tanácsi ajánlásokról. Mint megtudtuk, az öt pontban felsorolt javaslatok konkrétumokat is tartalmaznak. Ha a Tanács elfogadja az ajánlásokat, akkor a kormánynak fél éve lesz arra, hogy eleget tegyen azoknak. Egyáltalán nem lesz könnyű dolga.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megtörtént a nagy állampapír-mutatvány, erős üzenetet küldtek a lakossági befektetők
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility