Minden idők legmagasabb szintjére kapaszkodott a külföldi befektetők magyar állampapír állománya az elmúlt napokban amellett is, hogy a hosszabb futamidejű kötvényhozamok trendszerű csökkenéséről az utóbbi hetekben már nem beszélhetünk és továbbra is bizonytalan, hogy hogyan alakul a magyar kormány és az EU/IMF közötti egyeztetési folyamat. A piaci mozgások hátteréről két állampapírpiaci szereplőt kérdeztünk.
Viharos időszakon van túl a hazai privátbanki szektor, 2011 második féléve korábban nem látott kihívásokat hozott, elég csak megemlíteni a megingó ügyfélbizalmat, és a közel 100 milliárd forintos tőkekivonást. A Portfolio.hu Privátbanki Felmérése szerint viszont a szektor mind ügyfélszám, mind vagyon tekintetében növekedni tudott, sok esetben viszont csak a forintosított hozamok tudták kompenzálni a régóta nem látott vagyonkiáramlást. A szektor véleménye szerint a legrosszabbat már magunk mögött hagytuk, a kilátás azonban bizonytalan, utal erre az is, hogy a legnagyobb kockázatnak a szereplők a hazai gazdaságpolitikát tartják. A banki dominanciával jellemezhető piacon folytatódik az ügyfélszegmentáció, a bankok egyre inkább abban érdekeltek, hogy az ügyfeleket a legmegfelelőbb szinten szolgálják ki. Részben ennek, részben a kedvezőtlen gazdasági és befektetői környezetnek, valamint a belső források korlátozottságának köszönhetően a következő években alacsony, 5 százalék alatti növekedés várható szektorszinten.
Ember legyen a talpán, aki manapság sikeresen kibogoz egy OTP gyorsjelentést, annyi benne az egyszeri tétel, mint égen a csillag, az elemzői konszenzuson is látszik, a szakértőknek sem egyszerű a dolguk. A negyedéves számok egyébként az eredmény-kimutatás felső sorain kifejezetten erősnek tűnnek, a leánybankok jóvoltából szépen bővülnek a bevételek, és bár a költségek is megugrottak, a működési eredmény is szép pluszt mutat 2010-hez képest. Eddig egyszerű is a képlet. A közel 26 milliárd forintos negyedéves veszteség azonban már magyarázatra szorul, az eredményt rontó és javító egyszeri tételek között található minden, a különadótól a végtörlesztési veszteségig, az adóterhelés megugrásától az átértékelési hatásokig. A Merrill elemzője által várt hatalmas ukrán leírás a negyedévben elmaradt, helyette viszont a horvát, a montenegrói és a szerb leánybanknál írtak le goodwillt.
A gyorsjelentés főbb pontjai a következők:
A jelenlegi állás szerint Magyarország sem idén, sem pedig jövőre nem fogja teljesíteni költségvetési hiánycélját, sőt az elmúlt két hónapban még romlottak is a költségvetési kilátások, ezért egyre nagyobb kiigazításra kényszerül a magyar kormány - derül ki az Európai Bizottság kedd óta elérhető, aktuális gazdasági és költségvetési kilátásokat elemző háttéranyagából, amelyben a szakértők azt is elárulták, hogy az EB részletezettség hiányában nem tudta még figyelembe venni a kormány legújabb, két héttel ezelőtt összeállított, Közlönyben megjelent konszolidációs csomagját. Egyáltalán nincs tehát könnyű dolga a magyar kormánynak, nem úgy tűnik, hogy csak technikai ügy lenne a túlzott deficit eljárás lezárása. A dokumentum főbb megállapításait (a költségvetési hiányra vonatkozó magasabb prognózist) csütörtök esti cikkünkben már összefoglaltuk, alábbi írásunkban a részletekről számolunk be. Így például arról, hogy pontosan hogyan is áll össze az Európai Bizottság 3%-os, illetve 3,6%-os deficitprognózisa a 2012-es és 2013-as években, illetve milyen konkrét költségvetési intézkedéseket javasol a Bizottság. Az anyagból kiderül ugyanis, hogy az EB szakértői megfontolandónak tartják az értékalapú ingatlanadó bevezetését.
A kormány számára az is szomorú üzenet, hogy Brüsszelben azzal számolnak: az idei évben csökkenhet az adósságráta, jövőre azonban újból tovább emelkedhet az államadósság.
Ahogy az sok nyugati "vívmánnyal" kapcsolatban már korábban tapasztalható volt, a zöld energiabeszerzés lehetősége is elért hazánkba. Mind lakossági, mind vállalati körben elérhető már a tiszta energia ellátás Magyarországon, de várhatóan nem fog zöldbe borulni az ország, és nem csak a fizetőképes kereslet hiánya miatt.
Soha nem látott összeget mozgatott meg a magyar lakosság az elmúlt öt hónapban a végtörlesztéshez. Több mint 1200 milliárd forintnyi devizahitel visszafizetéséhez csaknem 900 milliárd forintot kapartak össze a családok február végéig. A pontos adatok egyelőre csak január végéig érhetők el: eddig 1074 milliárd forintnyi hitelhez 776 milliárd forintot teremtett elő a lakosság. Hogy miből, arra korábbi cikkeinkhez hasonlóan ezúttal is becslést adunk. Kiderült: bár januárban ritkán tapasztalható betétkivonás történt a magyar bankokból, a végtörlesztések legnagyobb forrását nem a bankbetétek jelenthették.
Az európai adósságválság kedvezőtlen hatásai Japánban is érezhetők. Az elmúlt hetekben jelentősen nőtt a japán csődkockázati mutató, ami valószínűleg az előttünk álló időszakkal kapcsolatos bizonytalansággal indokolható. A japán gazdaság súlyosan eladósodott, mégis kevesen tartanak attól, hogy odáig fajulnak a problémák, mint Európában.
Az elmúlt hetekben több neves befektető, elemzőház is pesszimista véleményt fogalmazott meg a világgazdaság kilátásaival és a tőkepiacok további emelkedésével kapcsolatban. A makrogazdasági kockázatok még mindig jelentősek, ennek ellenére a befektetők többsége továbbra is bizakodó, és bár a raliról lemaradók és a shortosok ha nem is összeomlást, de egy nagyobb korrekciót már régóta várnak, pechükre februárban a fontosabb tőkepiaci instrumentumok tovább emelkedtek. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mik azok a folyamatok, amelyek februárban az árfolyamok mozgását befolyásolták és mire érdemes a befektetőknek figyelniük a következő időszakban.
Több hónapig tartó előkészítés, éjszakába nyúló egyeztetések, és éles viták után 25 tagállam múlt pénteken aláírta az új uniós paktumot. Az Európai Unió vezető döntéshozói szerint a szigorúbb költségvetési szabályokkal és szorosabb gazdasági együttműködéssel új időszámítás kezdődik Európában. A különszerződéstől azt is remélik, hogy megelőzhetőek lesznek a Görögországéhoz hasonló esetek, a paktum sikeressége viszont csak akkor bizonyosodik be, ha minden aláíró fél tartja magát az elvárásokhoz. Magyarország számára egy biztos: szigorúan tartani kell az előírt hiánycélokat, 2013-ra 350-400 milliárd forintnyi egyenlegjavulást kell teljesíteni.
Már a piac számára is egyre inkább egyértelmű, hogy a kormánynak nem olyan fontos, és főleg egyáltalán nem sürgős az EU-val és az IMF-fel való megállapodás. Ugyanilyen gyanú miatt néhány hónapja még történelmi mélypontra szakadt a forint árfolyama, most legfeljebb a stabilan magas kötvényhozamokon látszik a bizonytalanság. Miért ilyen türelmes a piac, és mik a lehetséges kimenetek?
A forint amellett szárnyalt az egyik legnagyobb mértékben a feltörekvő piaci devizák között év eleje óta, hogy Magyarország továbbra is rendkívül nagy kihívásokkal néz szembe, mivel "eléggé nagy" a kockázata annak, hogy mégsem jön össze az EU/IMF-megállapodás - hívja fel ügyfelei figyelmét ma kiadott anyagában a Societe Generale (SocGen) londoni stratégiai csapata. Emiatt úgy fogalmaznak, hogy a forint euróval szembeni eladása "tökéletes fedezés" arra az esetre, ha romlik a feltörekvő piaci hangulat.
Nemcsak a SocGen elemzői fogalmaznak meg mostanában figyelmeztető üzeneteket a forint kilátásai kapcsán, hanem más bankházak is, illetve múlt héten mi is rámutattunk már arra, hogy túlárazhatta a piac az EU/IMF-megállapodás esélyét. A külföldi befektetők egyébként már három hónapja nettó vevők a magyar eszközpiacokon, a magyar állampapír állományuk történelmi csúcs közelében jár és a devizaopciós piac is szokatlan nyugalmat áraz a forintpiacon. Az EU/IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos fejlemények tehát alaposan felkavarhatják a magyar piaci "állóvizet". Természetesen nagyon sok múlik azon is, hogy a külpiaci környezet továbbra is olyan kedvező marad-e, mint azt év eleje óta látjuk.
Ki az, aki szívesen fektetne olyan vállalatba, amelynek árbevétele évről évre csökken, profitabilitása egyre alacsonyabb, brutális méretű technológiai beruházásai ellenére szolgáltatásainak ára csökken, ráadásul szigorodó szabályozói környezettel, egyes országokban pedig még különadóval is szembesül? A régiós telekom cégek a fent említett paraméterekkel írhatók le, az elmúlt években több szegmensben az ügyfélszámok és az árbevétel visszaesését láthattuk, a szolgáltatók folyamatos költségcsökkentési kényszerrel szembesültek, kétségbeesetten próbálták szinten tartani profitabilitásukat.
A tavalyi év a régiós telekom cégeknél ismét a negatív trendek folytatódását hozta, és bár 2011 utolsó három hónapjában mindhárom régiós telekom társaságnál látszottak már biztató jelek, fordulatról egyelőre korai lenne beszélni. Az alábbiakban górcső alá vettük a Magyar Telekom valamint cseh és lengyel szektortársának elmúlt időszakban nyújtott teljesítményét.
A meglehetősen alacsony számokat tartalmazó várakozásoknál is gyengébb negyedik negyedéves gyorsjelentést tett közzé a tegnapi piaczárást követően az Állami Nyomda, melynek nettó profitja 80%-os zuhanás után mindössze 75 m Ft-ot tett ki. A tavalyi éves nyereség egészét kifizeti osztalékként a társaság, ami 7,3%-os osztalékhozamot jelent a tegnapi záróárhoz képest.
A gyorsjelentés legfontosabb pontjai:
- minden profit szinten elmaradtak a számok a várakozásoktól;
- a magasabb profit tartalommal bíró fő üzletágak bevétele csökkent;
- a létszám ismét emelkedett, a személyi költségek azonban a bónuszok csökkentése nyomán 15%-kal estek;
- a profit hatalmasat zuhant...
- ...az éves nyereséget azonban teljes egészében kifizeti osztalékként a társaság;
- a készpénz állomány emelkedett, az osztalék kifizetés majd a második negyedévben jön.
A gyorsjelentés megítélésünk szerint negatívan értékelhető, egyrészt a várt alatti profit számok, másrészt a továbbra is nehéz környezet nyomán. Az árfolyam szempontjából azonban a mai napon nagyobb súllyal eshet majd latba a tegnapi záróár alapján számított mintegy 7,3%-os osztalékhozam, melynek köszönhetően kismértékű emelkedést várhatunk (bár az osztalékhozam fenntarthatósága megkérdőjelezhető).
A társaság láthatóan letett egy komolyabb akvizíció megvalósításáról, legalábbis az erre irányuló kommunikáció hiánya és a teljes nyereség osztalékként való kifizetése erre utal.
Pontosan egy évvel ezelőtt mutatta be a kormány a Széll Kálmán Tervet, amellyel valójában utólag igyekezett fedezetet teremteni a korábban végrehajtott adócsökkentésre. A befektetői közösség kedvezően fogadta a bejelentéseket és a kormány is jól haladt a program végrehajtásával, a valóság azonban 2011 őszén alaposan átírta az eredeti forgatókönyvet. Ezért kellett végül a reformcsomagban szereplő költségvetési kiigazítás közel háromszorosát betervezni a 2012-es költségvetésbe és ezért is kényszerült a kormány a terv többszöri finomhangolására, legutóbb épp a napokban.
Több mint négymilliárd forintos veszteséget könyvelt el a CIG Pannónia 2011-ben, részvényárfolyama pedig alig több mint fele a 2010. novemberi normál kibocsátási árnak. Gaál Csabával, az életbiztosító vezérigazgatójával egyebek mellett arról beszélgettünk, mi hozza majd meg az eredményességi fordulatot 2014-re a társaságnál, és hogy mi okozta az új értékesítések lassulását. Állítja: nem az üzleti tervektől való esetleges elmaradás miatt döntöttek az egymilliárdos költségcsökkentésről, tőkeemelésre pedig nem lesz szükségük a jelenlegi biztosítási szabályozás mellett.
Az idei év legjobban teljesítő nyersanyaga az ezüst, amely év eleje óta már több mint 30 százalékot szárnyalt. A kiemelkedő drágulást egyrészt az expanzív jegybanki politikák okozta pénzbőség, és a globális kockázatok miatti biztonságos menedék szerep magyarázza, másrészt a gazdasági kilátások javulásából fakadó bővülő ipari kereslet, ami az ezüst esetében igen fontos. Az ezüst további emelkedéséhez a befektetői kereslet tartós fennmaradására van szükség, amelyet a fejlett országok magas eladósodottságának megoldatlansága támogathat a következő években. Bár az ipari kereslet gyorsan nő, és kedvező alapot szolgáltat a nemesfémnek, ha a globális feszültségek csillapodnak, és a befektetői kereslet visszaesik, az ezüst piaca túlkínálatos lehet, az árak pedig lefelé vehetik az irányt.
Ma 11 óra körül teszi közzé az Európai Központi Bank második, hároméves hitelprogramjának (LTRO-2) összegét és a forrást igénybevevő bankok számát. A részvételről szabadon döntő hitelintézetek kilétét nem fedik fel, a program így is alapjaiban határozhatja meg az előttünk álló időszak piaci mozgásait. A bankok hozzáállása nagyon eltérő: egyesek stigmát éreznének magukon a részvétel miatt, mások viszont likviditásuk javítására vagy éppen nyereségük növelésére használják fel az olcsó, 1%-os kamatozású hitelt. A Societe Generale elemzői bankonként adtak becslést a részvétel várható mértékéről, és arra jutottak, a teljes lehívott összeg várhatóan kisebb lesz a piac által várt 470-490 milliárd eurónál.
Miután az Európai Központi Bank (EKB) tavaly decemberi hároméves hitelprogramja meglepően erős pozitív hatást gyakorolt az eurózóna pénz- és tőkepiacaira, felfokozott várakozás övezi a második ilyen eseményt, amelyre most szerdán kerül sor. Várhatóan most is több százmilliárd eurót kérnek majd kölcsön fedezet ellenében a hitelintézetek az EKB-tól, de továbbra is nagy kérdés, hogy ezt mire használják, azaz a növekvő likviditás tudja-e tovább enyhíteni például a periféria országok kötvénypiaci feszültségeit. Egyes jegybankárok már amiatt aggódnak, hogy a piaci szereplők túlságosan függővé válnak az olcsó jegybanki forrástól és éppen ez az, ami miatt könnyen lehet, hogy az EKB az utolsó ilyen eseményt tartja.
Alaposan felbolydult a közvélemény, miután az Európai Bizottság javaslatot tett a kohéziós alapból Magyarországnak jutó források felfüggesztésére. A túlzott deficit eljárásban (edp) való továbbléptetés ugyan bizonyos szempontból erősen inkonzisztens, ám végiggondolva a helyzetet, el kell ismernünk: nemigen volt az EU-nak más lehetősége.
A Magyar Telekom 2001 óta van jelen Macedóniában. Akkoriban a piaci verseny nem volt annyira öldöklő, mint az elmúlt években, a relatíve stabil vezetékes piac mellett az alacsony penetrációval jellemezhető mobilpiac miatt volt vonzó a helyi telekom szektor. Az elmúlt negyedévekben azonban nem sok örömet okozott a Magyar Telekomnak a macedón leány, hiszen a vesztegetés gyanújával indított vizsgálatokon túl a brutálisan erős árverseny és a romló makrogazdasági kilátások is megnehezítik az MTel ottani jelenlétét. A nehézségek újabb tünete a tavalyi negyedik negyedévben végrehajtott 31,4 milliárd forintos goodwill leírás, amire főként azért került sor, mert jelentősen romlottak a macedón telekom cég növekedési kilátásai. De mi is történik valójában a Makedonski Telekomnál?
2025 áprilisában az amerikai részvény-visszavásárlások összege elérte a 233,8 milliárd dollárt, ami 1984 óta...
A 2024. évi LXIX. törvény 2025. május 31-én hatályba lépett módosításai fontos változásokat hoztak, NIS2... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthonfelújítás: Ezek a támogatások elérhetőek most - gyermektől függetlenül...
"Fight or flight" - ez lett a jelenkor egyik legnagyobb dilemmája. Küzdjünk tovább (magyarul: éljünk tovább),... 
A globális gazdasági és geopolitikai környezet gyökeres átalakuláson megy keresztül, ezzel pedig új lehetőségeket...
Miközben a világ egyre égetőbb kihívásokkal néz szembe a klímaváltozás terén, egy jól ismert, de erősen megosztó...
Lezárás vagy eszkalálódás jön?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
