szerző

Mi lesz a bedőlt hitelesekkel, ha már nem a banknak tartoznak?

2018. december 4. 10:52    
nyomtatás
 
A bajban lévő adósok kétharmada most már nem a bankjának, hanem egy követeléskezelőnek tartozik. Hogy mi most a helyzet és mi várható a követelések piacán a Nemzeti Eszközkezelő programjának lezárása és a családi csődvédelem kudarca után, arról Felfalusi Pétert, a ma már jelzáloghiteleket is nagy tételben kezelő Intrum magyarországi vezérigazgatóját kérdeztük.

Hitelt vennél fel? Válaszd a biztonságot és használd a Pénzcentrum kalkulátorát!


Portfolio: Hagyományosan fedezetlen lakossági hiteleket vásárolnak a magyar követeléskezelők, de az elmúlt években jelzáloghitel-portfóliókat is nagy összegben vettek át a pénzintézetektől, az Intrum például az Erstétől, majd az Aegontól. Milyenek az első évek tapasztalatai?

Felfalusi Péter: Nem telt el hosszú idő, az Erste Banktól vásárolt nem teljesítő jelzáloghitel-portfólió két éve került például hozzánk, míg az Aegon Hitel nem teljesítő ügyfelei csak idén. Bár a banktól átvett jelzáloghiteles ügyek 10-15%-a mára lezárult, összességében azonban 180 hónapos cash flow-val kalkulálunk, tehát nehéz lenne a tranzakció mérlegét már most megvonni. Terv szerint haladunk az állomány kezelésében.

Hogy jártak az adósok? Könnyebb-e egy követeléskezelőnek tartozni, mint egy banknak? Mit tesznek azért, hogy megkönnyítsék az adósságtörlesztést?

Mi az Intrumnál a végrehajtás alatt álló együttműködő adósok esetében sem ragaszkodunk az árverezéshez, a jogi út helyett pedig mindenkivel megállapodásra törekszünk. Szeretnénk megérteni az ügyfelek helyzetét és a konkrét szituációikra megoldást találni. Például, ha valaki együttműködő, de most éppen nincs munkahelye, ennek ellenére fizet havonta 20 ezer forintot fél évig, csak ne indítsuk el a végrehajtást, abba belemegyünk. A bankoknál ezzel szemben nagyon kötött eljárásrenddel szembesülnek az adósok.
Mi lesz a bedőlt hitelesekkel, ha már nem a banknak tartoznak?
Nem bővíti tovább a kormány a Nemzeti Eszközkezelő programját, pedig a piacon jellemzően dicsérték az intézményt. Mégis mi indokolhatja a program lezárását? Örül neki?

Az, hogy a Nemzeti Eszközkezelő (NET) programját lezárják, régóta várható volt, így nem ért meglepetésként a bejelentés. Logikus is a lépés, hiszen az állam előtt oly mértékben kezdtek tornyosulni az ingatlantulajdonosi kötelezettségek, hogy azt már nehéz ellátni. A NET a legjobb adósmentő intézmény volt, 36 ezer ingatlan tekintetében nyújtott segítséget. A többi program nem nagyon működött a nem teljesítő adósok esetében. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy egy ekkora szervezet kezelése már nem fenntartható az állam számára.
Egyébként mi is gondolkodunk egyfajta saját "NET" kialakításán, egy olyan opcióval egybekötött részletfizetéssel, amivel ki tudjuk váltani a NET-et.

Önök is ingatlant vásárolnának adósaiktól az adósság elengedése fejében?

Nem, ebből a szempontból nem követnénk az állami példát. A stabil részletfizetésért cserébe vállalt adósságelengedés gondolata azonban nem áll távol tőlünk: ha valaki kitartóan fizeti a hitelét, egy idő után nagyobb tartozáselengedést kaphat. Ez egyelőre kidolgozás alatt áll.

Ilyenkor nem félnek a moral hazardtól? Nem azt az üzenetet erősíti egy ilyen megoldás, hogy nem érdemes szerződésszerűen teljesíteni?

Az ingatlanpiaci folyamatokat is figyelembe véve, szociális alapokon vizsgálnánk a programra való jogosultságot. Ingatlanpiaci szempontból jól menő, környéken például nem ezt az utat járnánk.

Nálunk a moral hazad problémája sokkal kevésbé jelentkezik, mint a bankoknál. A hitelintézetek számára ez kardinális kérdés, és persze nálunk is van jelentősége, de a szociális rászorultságot is sokkal inkább figyelembe tudjuk venni. Ez egyúttal társadalmi kötelezettségünk is.

Az eszközkezelősök hamarosan kedvezményesen (egy összegben vagy részletfizetéssel) válhatnak ismét tulajdonossá ingatlanukban, de ez "csak" alig 30 ezer háztartást fog érinteni. Mi lesz a többiekkel? Szükségesnek tart állami beavatkozást vagy a piac (többek között a követéskezelői szektor) majd megoldja?

Logikusnak tartom azt a kritikát, hogy az adómentések egy része kevésbé volt célzott, így egy széles réteget nem tudott elérni egyik állami program sem. A szociális alapú megoldáshoz mindenképpen az állam bevonására van szükség. A bankoknak abban igazuk van, hogy nagyon jól kell meghúzni azt a határt, hogy kinek kínáljuk fel az adósságkönnyítés lehetőségét.

Berlinger Edina egyetemi tanár a közelmúltban nálunk megjelent cikkében sürgetett megoldást a legnagyobb szegénységben élők számára. Milyennek kellene lennie a magáncsőd kudarcát is figyelembe véve?

Nehéz kérdés. A magáncsőd túl bonyolult a célcsoport számára, a túlzott adminisztráció hibáját biztosan el kellene kerülni. Az ördög a részletekben rejlik: milyen mélyen történne meg az elengedés és milyen feltételek mellett. Ezekről pedig csak a konkrétumok fényében lehet állást foglalni.

Mi lesz a bedőlt hitelesekkel, ha már nem a banknak tartoznak?


700 ezer végrehajtás van folyamatban a követeléskezelőknél, és egy év alatt 300 ezer fizetési meghagyás indult. A KHR negatív adóslistáján 1,7 millió esetet tartanak nyilván. Hogy jutottunk idáig egy 10 milliós országban?

Az önkormányzatok, közmű- és közlekedési cégek, a társasházak felé is tartoznak a fogyasztók, így becslésem szerint összesen 6-8 millió lejárt fogyasztói tartozás lehet ma Magyarországon. A tartozásokon belül a jogi eljárások magas hányada részben annak a következménye, hogy a tartozókkal való kommunikáció lehetőségei adatvédelmi és szabályozási okokból rendkívül szűkek. Ha nem indul el a párbeszéd, a kommunikáció, akkor a követeléskezelőnek sincs más lehetőségük, mint elindítani a jogi eljárást. Ugyanakkor nagyon jó lenne végre megérteni társadalmi szinten, hogy amikor a követeléskezelési szakmáról beszélünk, ez már nem ugyanaz, mint 10-15 évvel ezelőtt volt. A követeléskezelők, akik megvásárolják a követeléseket, banki szintű stabilitással, szervezeti felépítéssel, megfelelő szabályzati rendszerekkel, felügyelettel rendelkeznek. A megbízható követeléskezelők számára lehetővé kellene tenni az adatok szabadabb kezelését az adósok érdekében is.

Mennyi lehet az átlagos tartozás a banki ügyek esetében?

A személyi kölcsön esetében 1,3-1,5 millióra, a jelzáloghitelnél pedig 8 millió körülire becsülöm saját portfoliónk alapján.

Mekkora ezeken a követeléseken a követeléskezelők megtérülése manapság? Az ingatlanpiac és a gazdaság is pörög, ez növeli a követelések nominális árát a piacon. A másik oldalon a nominális megtérülés is jócskán megemelkedhetett. Hogy alakult e kettő kapcsolata, a hozam?

A nominális árak és megtérülések valóban növekedtek. A háztartások rendelkezésre álló jövedelme nőtt, ezért értelemszerűen könnyebben tudnak törleszteni. Egy ugyanolyan jellegű portfóliótól többet vár el egy követeléskezelő, mint 4-5 évvel ezelőtt. Ugyanakkor a portfóliók árazása a mi szempontunkból katasztrofálisan emelkedik. Nemcsak azért, mert nominálisan nagyobb megtérülést várhatunk, de nagyot estek a piaci hozamelvárások is. Rengeteg helyi faktorcég működik Magyarországon a nagyobbak mellett, ők 5-6 százalékos hozammal is beérik manapság. Ez nyomást gyakorol a külföldi tulajdonú követeléskezelőkre is. Mi például az Erstétől átvett portfólió esetében még jóval nagyobb hozammal kalkuláltunk, mint idén az Aegontól átvett esetében. Nem az említett 5-6 százalék az a hozamszint, ami nemzetközileg elfogadott, Németországban minimálisan 8 százalék körüli elvárt hozam jellemző. Azt gondolom, hogy a magyar piacon tapasztalható gyakorlat nem fog jóra vezetni. Ha elindulnak felfelé a hozamok, forrásköltségek, nagyon komolyan meg fogják égetni magukat egyes magánbefektetők.

A kisebb hozamelvárású, egyúttal kisebb méretű helyi vásárlók diktálják ezek szerint az árakat a piacon?

A nagyobb portfóliók esetében értelmes, racionális árak a jellemzőek, az egyedileg értékesített vagy kisebb portfóliók esetében alakult ki több szegmensben is egészségtelen gyakorlat. A kisebb faktorcégek nem használnak elemzőket, azt mondják, hogy ha a nagy cégnek, amelyik külön elemzési osztályt tart fent, egy követelés 100 egységet ér, akkor számára 100,1-et-et is megérhet. Ezért ők nagyobb szereplők fölé ígérnek. Gyakran előfordul, hogy miután mi kiszállunk a licitből, még 4-5 cég bent marad, és az általunk korrektnek tekintett árhoz képest sok esetben 30-50 százalékkal magasabb árakon kelnek el a portfóliók, hiszen a lokális faktorcégek még azt hihetik, hogy a nagyokra licitálnak, holott már egymásnak verik fel az árakat.
Ez azért furcsa, mert ez számunkra már negatív belső megtérülési rátát (IRR) jelentene. Úgyhogy ezek a kisebb szereplők vagy nagyon tudnak valamit, amit mi nem, vagy nagyon drágán vásárolnak, és a pénzüket kockáztatják.


A KHR negatív listáján (régi nevén a BAR-listán) szereplők közel harmada még mindig a bankoknak tartozik. Vajon miért ülnek még mindig ezeken a bankok, amikor nagyon jó áron tudnák eladni a követeléseket?

Különbözőképpen gondolkodnak a bankok. Vannak, akik leépítették az állományt, ezzel együtt a workout osztályukat is minimálisra redukálták, és vannak, akik nem akarják leépíteni, mert ha jön egy következő válság, akkor nem baj, ha ott van egy jól képzett workout osztály. Mind a kettőben van ráció.

Felkészültebbek a követeléskezelők egy esetleges újabb válságra, mint 10 évvel ezelőtt?

Mi lesz a bedőlt hitelesekkel, ha már nem a banknak tartoznak? Mindenképpen. Ma már nem okoz gondot a szektor számára, hogy átvegyen egy nagy méretű állományt. Korábban sokkal nagyobb létjogosultságuk volt a banki workout osztályoknak, mint jelen pillanatban. Most viszont helyük van olyan megállapodásoknak is, mint amilyen a nemzetközi Intrum és az Intesa Sanpaolo között köttetett: egy vegyes vállalat keretében közösen tulajdonoljuk a portfóliót, kikerült a bank konszolidációs köréből az állomány, 49 százalékot tartottak meg a tulajdonrészből. Magyarországon is képesek vagyunk már ilyen megállapodások megkötésére.

Továbbra is hiányolják a követeléskezelői törvényt, a szektor nagyobb szereplőinek reményei szerint jövőre ismét terítékre veszi a kormány. Mi az, amit elsősorban orvosolna egy ilyen szabályozás?

A követeléskezelési szektor szereplőit tömörítő MAKISZ a saját tagjai szempontjából kontrollt tart: megnézi, kiket vesz fel, minimális elvárás az ügyfelekkel való korrekt bánásmód és a jogszabályi környezetnek való megfelelés. A MAKISZ-on kívüli követeléskezelési szakma azonban nem ennyire egységes, és nem feltétlenül felel meg minden jogi és etikai elvárásnak. Egységesíteni kellene, hogy mit lehet és mit nem. Egyértelmű helyzetet kellene teremteni az adatkezelésben is, borzasztóan nehezen lefordítható például a GDPR és az Infotörvény a mi gyakorlatunk szintjére.

Összességében nagyon szeretnénk, hogy mint ahogyan az más európai országokban működik, a követeléskezelés és -vásárlás engedélyhez kötött tevékenység legyen. Ez a tisztességes piaci szereplők és az adósok érdekét is szolgálná.


Hitelt vennél fel? Válaszd a biztonságot és használd a Pénzcentrum kalkulátorát!

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Új Portfolio hírlevél

Szerkesztett hírlevél - Segítség a
MIFID 2-ben

Feliratkozás
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Pricing Specialist
Tőzsdei adatszolgáltatás Üzletágvezető
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium