Mire figyelnek a profi befektetők?

‹ 1 2

ISM-index

Az Institute for Supply Management(régebben National Association of Purchasing Managers) 1931 óta készíti el országos lefedettségű feldolgozóipari beszerzési menedzser indexét. Ez idő alatt több módszertani változáson ment át, mígnem jelenlegi verziójában öt komponens súlyozott átlagából tevődik össze. Legnagyobb részben az új megrendelések (30%), legkisebben a készletek (10%) mozgatja, ezen felül a termelés (25%), foglalkoztatottság (20%), valamint a szállítások (15%) szerepelnek benne. A jelentés még tartalmaz egyéb részmutatókat is, melyek a fő adatot nem befolyásolják, ám érdemes követni. Ilyen például a bekerülési árak, mely az inflációs környezetre utal.

Akárcsak a legtöbb konjunktúra mutató, 100-as skálán mér, míg 50 pont jelzi az ágazat stagnálását. Efelett növekedést, alatt recessziót mutat. 50 állam 20-20 feldolgozóipari vállalatát kérdezik meg a készítők, majd minden hónap első munkanapján teszik közzé a megelőző hónapra vonatkozó számokat.

Ugyan csak a feldolgozóiparra vonatkozik, az üzleti ciklusok fordulópontjait remekül jelzi átlagosan 4 hónappal előre. Kiemelendő még, hogy a hosszú évek tapasztalata alapján 42.7 és 50 pont között az ISM a feldolgozóipar recesszióját indikálja ugyan, ám ekkor az összgazdaság még csak lendületét veszti. Az évek során kiváló előrejelzőnek bizonyult az indikátor, a piac, sőt a Federal Reserve kamatdöntői is kiemelt figyelemmel követik. Érthető tehát A- besorolása.

ISM szolgáltató szektor

A nagy hagyománnyal rendelkező feldolgozóipari társával szemben a szolgáltatási ISM indexet 1997 nyara óta készíti az Institute for Supply Management. Hivatalosan nem feldolgozóipari ISM-index név alatt fut, hiszen mezőgazdasági, építőipari és bányászati cégeket is megkérdeznek a kutatók, a közel 400 résztvevő túlnyomó részben azonban a szolgáltató szektorból kerül ki. Két nappal a feldolgozóipari index után érkezik.

A fő adatot itt csak egy kérdésre adott válaszok adják, amely az üzleti környezetváltozás megítélésére vonatkozik. Értéke a már megszokott módon 100-as skálán ingadozik, 50 felett bővüléssel, alatta fogyással. Az almutatók esetében óvatosságra intünk, mivel nem mindegyiket igazítják szezonálisan. A jelentés C besorolást kap, bár hozzá kell tenni, rövid "történelme" miatt egyelőre nem teljesen tiszta, milyen előrejelző.

Leading Indicators

3 héttel a tárgyhónap után, a reálgazdasági statisztikák többségével egy időben teszi közzé a Conference Board kompozit mutatóit (előrejelző, egyidejű, illetve késedelmes konjunktúra indexek). A leading indicators ebből a legfontosabb, ami 10 olyan összetevőből áll, melyek többsége már elérhető a megjelenés idejében, mint például a michigani fogyasztói bizalmi jelentés kilátások alindexe, vagy a kiadott építkezési engedélyek. Ennek köszönhetően aránylag jól előrejelezhető alakulása, a piacon különösebb mozgást nem generál. A fontossági skálán csak D besorolást kaphat.

Mindazonáltal érdemes fél szemmel figyelni, miután a mutatót az üzleti ciklusok fordulópontjainak előrejelzésére készítik. Ökölszabályként a készítők úgy tartják, amennyiben 7 egymást követő hónapból négyben csökken az előrejelző indikátor, illetve három egymást követő hónapban csökken az egyidejű, a gazdasági bővülés is negatívba fordul át. A jelentés megbízhatóságát többen kétségbe vonják, miután a mutatók recessziót jeleztek 1995-re, ami téves riasztásnak bizonyult, valamint nem jelezték az 1990-ben bekövetkező dekonjunktúrát.

• A leggyorsabbak.
• Amire még a Fed is figyel, és a többi lassabb.