
Az örökjáradék kötvény árazása
Jelenleg a kormányzati euró kötvények lejárattól függő hozamai nulla körül ingadoznak, egyes országok esetében még a leghosszabb futamidő esetén is. Az eurózóna tagországai átlagában egyedül a 30 éves lejáratú kötvény hozama mutat „pozitív nullát”. Ennél hosszabb futamidőkre nincs átlag becslés, de egyes országokban forgalomban vannak 40 és 50 éves futamidejű kötvények is. A paritásos hozam (amely mutatja azt a kupon mértékét, amely mellett a kötvény névértéken forogna a piacon) a 30 éves kötvényeknél az utóbbi hónapokban 0,6% és 1,3% között ingadozott.
Ilyen körülmények között az örökjáradék kötvényre javasolt 0,5%-os kupon reálisan kedvezőnek tűnik a kibocsátó adós EU számára, azonban nagyon hosszú futamidők és nagyon alacsony kamat mellett mindenképpen számolni kell a kötvény piaci (és kibocsátáskori) árának változékonyságával.
Így például egy 1 millió euró névértékű örökjáradék kötvény piaci értéke bármekkora lehet 5 millió és 330 ezer euró között, attól függően, hogy a nagyon hosszú futamidőre vonatkozó elvárt piaci hozamot 0,1 és 1,5% között hol képzeljük el. Jó lenne tudni, hogy azon a politikai döntéshozói szinten, ahol az EU- vagy korona-kötvény kibocsátásával kapcsolatban megegyezésre kerülhet sor, vajon megfontolás tárgya volt-e már, hogy egy 1500 milliárd euró névértékű kötvénykibocsátásból befolyó összeg a névértéknek akár a fele, akár a duplája is lehet. Nagyobb valószínűsége feltehetően az értékvesztésnek van, mert a tagországok növekvő költségvetési hiányai miatt mindegyik országban külön is nőni fog a finanszírozási igény, és romlik a piaci megítélés. Egyébként egy egyszerű technikával lehetne az örökjáradék kötvény árát a névérték közelében tartani: ha az évente fizetendő kupont nem rögzítjük, hanem az eurozóna egyéves államkötvény hozamához igazítjuk, tehát változó kamatozású kötvényként határozzuk meg. Ezt tette az OTP is a saját, 2006-ban kibocsátott örökjáradék kötvényével.
A refinanszírozási kockázat kiiktatása
A közös kötvény előnye a futamidőtől függetlenül, hogy a piaci hozama alatta lenne egy sor rosszabb piaci megítélés alá eső ország államkötvény hozamának. Így ezen érintetett országok megsegítése a létrehozandó helyreállítási alapból olcsóbb, mint ha ezen országoknak maguknak kellene ezért több államkötvényt kibocsátani. A jelenlegi adatok szerint a 30 éves német államkötvény hozama -0,181%, az osztrák 0,231%, a spanyol 1,487% a portugál 1,555% és az olasz 2,6%. Hogy a kibocsátandó kötvény ne határozott futamidejű legyen, annak nem a majdani piaci hozam a döntő indoka. Ez utóbbit a 0,5%-os kuponhoz képest a piac határozza meg és ez vélhetően a német hozam felett, de messze az olasz állampapírok hozama alatt lenne. De ez igaz lenne bármely választott futamidő esetén.
Az örökjáradék kötvény valódi vonzereje, egy rövidebb, véges idejű kötvénnyel szemben, azt ezt szorgalmazó (pl. spanyol) kormányok számára az, hogy nem kellene 3, 5 vagy 10 évenként belemenni a lejáró kötvényállomány refinanszírozási módjával kapcsolatos politikai vitába. Mert egyébként egy végtelen ideig 5 évenként újra kibocsátott 5 éves kötvény sorozatra is úgy lehet tekinteni, mint egy változó kamatozású örökjáradék kötvényre. A megújítási kockázattól való megszabadulás lehet az igazi indítéka a javaslat szorgalmazásának, ezt vélik örökjáradék kötvény áldásának. De ez a vita még így is előkerülhet, ha esetleg dönteni kell néhány év múlva, az EU gazdaságának felívelő szakaszában a részleges visszavásárlásról.
De ki veszi meg a kötvényt?
Van azonban még egy másik problémája a javaslatnak, mégpedig az, hogy kik vennének meg ekkora összegű kötvényt (1000 milliárd eurót, ha feltesszük, hogy névértéken lehetne értékesíteni)? A javaslat szerint, a nyugdíjpénztáraknak, vagy más hosszú távú befektetőnek szüksége lehet hosszú termékre és kiszámítható kifizetésekre, de nem szabad elfelejteni, hogy a kötvénynek lehet másodpiaca is. Ezek a hosszú távú intézményi befektetők viszont vélhetően nem ülnek ekkora halom készpénzen, hanem ezt már gondosan befektették, például az eurózóna- és nem eurózóna-tagországok államkötvényeibe. Tehát az új örökjáradék kötvénybe (vagy bármilyen más, rögzített futamidejű adósságeszközbe) kétféle forrásból tudnak fektetni:
- ha a következő 2-3 évben képződik annyi új, náluk landoló pénzmegtakarítás és,
- ha eladnak a náluk levő portfólióból.
Ez utóbbi, de valójában az előbbi is, lenyomná az eddig tartott (például német) államkötvények árfolyamát, emelné azok piaci hozamát és drágítaná az országok „saját jogon” szerzett államadósságának finanszírozását. Illusztrálásképpen, Németország, amely az elmúlt években nem csak csökkentette az államadósság/GDP arányt, hanem abszolút értékben is leépítette a fennálló adósságot, 2020-ban újra 156 milliárd euró finanszírozási igénnyel jelentkezik.
És nagyjából ez a helyzet az EU összes tagállamában. Nemkülönben az EU-n kívüli fejlett világban, ahol szintén nőnek a mentőcsomagok miatti finanszírozási igények. Tehát borítékolható a nulla közeli hozamoktól való búcsú, és ez az eddig visszafogott költségvetési politikát folytató országok számára jelent jelentős többletkamat kiadást. Ez is egy oka az EU déli és északi államok közötti törésvonalnak.
Az EU jövőbeni pénzpiaca
Marad az Európai Központi Bank, a kötvények euró ellenében történő korlátlan mértékű felvásárló képességével. Az EKB mérlegében már most van egy 3000 milliárd eurós államkötvény portfólió az eszközoldalon, szemben az eurózóna kereskedelmi bankjainak 1500 milliárd eurós tartalékaival a forrásoldalon. Az új kötvény korlátlan mennyiségű, EKB általi felvásárlása viszont kevéssé növelné a bankok EKB-nél parkolt tartalékát, miután az abból származó, az EU közös költségvetésében, illetve a hozzákapcsolt helyreállítási alapban megjelenő bevétel viszonylag ütemesen elköltésre kerülne. Így ez szinte azonnal, közvetlenül és jelentős mértékben növelné a pénzmennyiséget.
Tehát majdnem függetlenül attól, hogy milyen konkrét kötvénnyel vagy kötvényekkel (nem kizárva a tagországok közvetlen befizetését sem) történik a helyreállítási alap feltöltése, a végeredmény egy nem annyira új, hanem inkább régi, ismert világ lesz: határozottan pozitív kamatokkal és az elmúlt években megszokotthoz képest magasabb inflációval.
Riecke Werner a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke, államadósság- és kötvénypiaci szakértő, monetáris politikai tanácsadó.
Kiderült, hogy nem csak a lengyel gépek vadásztak éjszaka orosz drónokra
Besegített egy másik NATO-tagállam is.
Történelmi ítélet született: eurómilliárdokat zúdíthatnak a gázra és az atomra
Jöhetnek a befektetők.
Nukleáris repülőgép-hordozóval robbanna be a világ tengeri nagyhatalmai közé Kína ősi riválisa
Lefaragna a komoly lemaradásból.
Erste: Magyarország bóvli kategóriába kerülése irreális
Kamatvágás már akár idén év végén jöhet.
Megérkeztek a hírek az első lengyelországi károkról, Tusk szerint orosz provokáció történt
Még mindig keresik a drónokat.
Kérik a lengyelek a negyedik cikk aktiválását a NATO-tól
Tizenkilenc drón repült be az ország területére.
A "hedonisztikus fenntarthatóság" és az innovatív urbanizmus szimbiózisa
A koppenhágai CopenHill egyszerre modern erőmű, városi park és közösségi tér, amely 2021-ben elnyerte az Év Épülete díjat.
GINOP Plusz 2.1.1-24: A visszatérő K+F pályázat nagy fordulatai
Minden idők egyik legnagyobb innovációs pályázati kerete nyílt meg: több mint 106 milliárd forint várja azokat a cégeket, akik mernek nagyot álmodni.

Zsiday Viktor: Az adósságpálya könnyen fenntarthatatlanná válhat
Eddig az volt a szokás, hogy háborúk idején adósodtak el az országok, most újdonság, hogy békeidőben növekszik az adósság a fejlett országokban - mondta a... The post Zsiday Viktor: Az adóss

Jövőre a fizetés kisebb részét teheti ki egy hitel törlesztőrészlete: Hány embert érinthet ez a változás?
A jegybank 2026. január elsejétől módosítja a jövedelem terhelhetőségére vonatkozó szabályokat. Ez határozza meg azt, hogy a havi fizetésnek legfeljebb mekkora részét lehet hiteltörlesztés
Rejtett transzferár kockázatok
A magyar transzferár szabályozás keretében végzett NAV ellenőrzések során leggyakrabban az árképzés és az alkalmazott módszertan kerül előtérbe. Ugyanakkor egyre nagyobb figyelmet kap az is

Olcsók a magyar részvények? - Interjú az Év Portfóliómenedzserével
A Donald Trump által okozott zűrzavar miatt most kevesebb figyelem irányul a klímavédelemre, de a zöldenergia-szektor már piaci alapon, támogatások nélkül robog előre. Egy sikeres... The post O

Azok a marhák...
Érzek némi bűntudatot a tegnapi dupla Angus-burger után. Még jó, hogy volt mellette sült krumpli is, legalább lefelé tolta az átlagos, kajánkénti szennyezésemet. Ám a... The post Azok a marh

Macy's Inc - kereskedés
Tavaly októberben vásároltam, nem is keveset, mert akkor azt hittem, hogy a korrekciónak vége, és már egy felfelé tartó impulzusba ülök bele pár hétre. Hát nem, az a korrekció idén április

Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?
Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.
Állami tulajdonból a 4iG-hoz kerül a Rába
Bővül a cég védelmi portfóliója.
Olyan csúcsokat támad a forint, amit kevesen hittek – Mi történik?
A Közgazdász-vándorgyűlésen elhangzottak a magyar devizát is megmozgatták.
A Labubu babák a tőzsdén is tarolnak
Amikor az eredetit gyártja Kína, a másolatot a világ.
