
Az ÁSZ elemzői leszögezték, hogy az Alaptörvény alapján mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, és ezt az állam – egyebek mellett – az egészségügyi ellátás megszervezésével segíti elő. Az egészségügyre fordított forrásokkal is törvényesen, célszerűen, eredményesen, átláthatóan, a közélet tisztaságának elve betartása mellett kell gazdálkodni, a közpénzekkel való gazdálkodásnak pedig elszámoltathatónak, kiegyensúlyozottnak és fenntarthatónak kell lennie. Az egészségügy finanszírozása, mint elemzési téma jelentőségét és aktualitását az adta, hogy
az egészségügyi rendszer és annak fenntarthatósága a magyar társadalom egészére, annak életminőségére közvetlenül hatással van.
Az Állami Számvevőszék elemzése a kórházakat érintő ellenőrzési tapasztalatok és nyilvánosan elérhető adatok, információk alapján, közpénzügyi szempontból mérte fel és értékelte azokat a lényeges kockázatokat, változtatási irányokat, amelyek az egészségügyi rendszer és finanszírozás fenntarthatóságát befolyásolják.
Egészségügyi reform
Végh Attila, az Európában is elismert kórházláncigazgató és válságmenedzser Portfolio-nak adott interjújában 11 pontban foglalta össze a magyar egészségügyi rendszer lehetséges átalakítását. A vitaindítónak szánt anyagban felhívást tett közzé a Portfolio, miszerint szívesen fogadjuk a szakmai reakciókat, írásokat annak érdekében, hogy közösen vigyük előre egy-egy fontos ügy megvalósulását, ami jelen esetben az egészségügy átalakításának kérdése. Az Állami Számvevőszék is ennek keretében osztotta meg velünk mostani összefoglaló írását.
Az ÁSZ elemzése rögzíti, hogy az egészségügyi ellátás az állam intézkedései alapján folyamatosan biztosított volt. Az Alaptörvényben a gazdálkodással szemben támasztott alapelvek meghatározottak. A Kormány jóváhagyta az egészségügy stratégiai céljait, az egészségügyi rendszer és finanszírozás szabályozott.
Az ÁSZ közpénzügyi megközelítéssel készült elemzése több felvetést, következtetést is megfogalmazott a fenntarthatóság biztosítása érdekében:
1. Az egészségügyi rendszerben, illetve a finanszírozásban az Alaptörvény elfogadása óta nem változott a szemlélet úgy, hogy azzal az Alaptörvény legfőbb elvei megfelelően érvényesülhettek volna. Számvevőszéki ellenőrzési tapasztalatok egyértelműen igazolták kórházaknál a vezetői felelősség körébe tartozó hiányosságokat. Az egészségügyre vonatkozó szabályozások köre szerteágazó, összetett, a jogszabályok sokszor módosultak. A változáskezelés kapcsán a következőket emelték ki:
- Az ellátási rendszer és a finanszírozás struktúrájában nem történt a költséghatékonyságot és a minőséget átfogóan javító módosítás, miközben ez stratégiai követelmény volt.
- Az átmenetinek tervezett teljesítmény-volumenkorlát a rendszer tartós része maradt, amely az intézmény szempontjából a fenntarthatóságot, a teljesítménnyel arányos támogatást korlátozta. Közpénzügyi szempontból a hatásai közül ki kell emelni azt is, hogy az Egészségbiztosítási Alap jelentős túlköltekezését akadályozta, ugyanakkor a kórházak eladósodásában szerepe lehetett.
2. A jelenlegi ellátórendszer és finanszírozási rendszer mellett mindig újratermelődik a kórházi adósság, ezért hosszú távon nem biztosított a fenntarthatóság.
- Az adóssággal rendelkező kórházaknál akadályozza az adósság okainak pontos feltárását a számviteli, a közbeszerzési és antikorrupciós szabályok, a csalásmentes, integritás szemléletű működést biztosító előírások be nem tartása. Az előírások betartása nagyobb vezetői felelősségvállalást és szemléletváltást igényel. A vezetők által kialakított monitoring rendszerben a belső ellenőrzés sem volt eredményes a hibák kiküszöbölése szempontjából.
- Döntően hozzájárult az adósságállomány növekedéséhez, hogy a módosított előirányzatot meghaladó kötelezettségvállalások állománya miatt nem volt szabályszerű a kórházak gazdálkodása.
- A kórházaknál az adósságkonszolidáció csak az adott év pénzügyi helyzetét javította, a hiány okát nem tárta fel és újratermelődését nem akadályozta meg, azaz hosszú távon nem járult hozzá a fenntartható gazdálkodáshoz.
- Az adósság konszolidáció rendszere már hosszú ideje működik, szükséges rossznak, átmeneti megoldásnak tekintették, bár a működőképességet fenn tudta tartani. Nem történt eredményes intézkedés a konszolidáció megszüntetésére, az adósság újratermelődésének megakadályozására.
3. Az ÁSZ ellenőrzései szerint a gazdálkodási szabálytalanságok, az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás hiányosságai miatt nem egyértelmű, hogy mi mennyibe kerül egy-egy kórház esetében, mennyi finanszírozást igényel a kórház működtetése.
- Az ÁSZ ellenőrzései feltárták, hogy a kórházak jelentős részénél nem szabályos a könyvelés, amely aláássa az átláthatóságot, nem biztosítja az adatok megbízhatóságát.
- Gondot jelent a magán és állami célú kiadások elkülönítése, elkülönített nyilvántartása. Nem ítélhető meg, hogy a kórház veszteséggel adta-e bérbe az infrastruktúráját pl. magánrendelés céljára.
- A valós költségek megállapítását akadályozza, hogy az állandó és változó költségek köre nem megfelelően tisztázott és gyűjtött.
- Az amortizáció nincs beépítve a finanszírozásba, sajátos forrásbiztosítási allokáció a hazai és uniós fejlesztési támogatás. E megoldás önmagában nem jelentette az ellátási rendszer optimalizálását, egyelőre csak a kórházak erőforrásai közötti különbséget növelte.
4. A minőség érvényesítésének szabályozását kialakították, azonban a kapcsolódó teljesítménycélokat nem fogalmazták meg. A minőségi szempontok megfelelő érvényre juttatása a jelenlegi finanszírozási rendszerbe nem épült be.
5. Stratégiai célkitűzés a digitalizáció, E-egészségügy kiépítése, működtetése, amelynek teljesítése folyamatban van. Kettősség tapasztalható e területen, mivel rendelkezésre állnak pl. a korszerű műszerek, betegforgalomhoz kapcsolódó informatikai rendszerek, működik felhőalapú alkalmazás. Ugyanakkor a gazdálkodás támogatása, az egyes ellátások költségeinek megfelelő szétválasztása, figyelése nem megoldott. Az „m-egészségügyi” alkalmazások lehetőségeinek kiaknázásához figyelemmel kell lenni az adatvédelmi követelményekre és a mindenkori technológiai változásokra.
6. Az egészségügyi ellátórendszer és finanszírozása folyamatosan működik, de a jelenlegi formájában nem tekinthető fenntarthatónak.
Az 1-5 pontba foglalt elemzői következtetésekre való hivatkozás mellett az ÁSZ szakértői kiemelték azt is, hogy nem történt olyan mértékű és léptékű változtatás (változáskezelés) sem az ellátás struktúráján, sem a finanszírozás szabályaiban, amelyet elsősorban a minőség és költségmérés, a hatékonyság növelés követelményei, illetve ezek elemeinek finanszírozás rendszerébe történő beépítése indokolt volna. Az ellátórendszert és finanszírozását érintő dilemmák és feltehető kérdések arra is utalnak, hogy számos átlátható, értelmezhető válasz hiányzik.
Az ÁSZ ellenőrzési megközelítése alapján a kórházak átláthatatlan gazdálkodása önmagában is kizárta, hogy a rendszert intézményi szinten fenntarthatónak tekintsük – húzták az Állami Számvevőszék elemzői.
Közpénzügyi szempontból a fenntarthatóság biztosítása érdekében az állami egészségügyi rendszer egészét, egyes elemeit érintően az ÁSZ elemzésének felvetései a következők voltak:
- Az egészségügyi rendszer eredményesebb működését ösztönözheti a nyújtott ellátások minőségének mérése, és annak beépítése az egészségügyi finanszírozás szabályozásába, rendszerébe. A mért ellátási kiadások képezhetik az alapját annak, hogy az egészségügyi rendszert érintően hol szükséges a változtatás, vagy új irány bevezetése a fenntarthatóság érdekében.
- A hatékony ellátási struktúra, a valós költségeken alapuló finanszírozás és az átlátható és hatékony kórházi gazdálkodás segítheti elő a kórházi adósság újratermelődése és az évenkénti konszolidáció elkerülését, a fenntartható működés elérését.
- A tényleges vészhelyzeti esetekhez kapcsolódó ellátás folyamatos fenntartásának, finanszírozásának szükségessége vitathatatlan.
- Az Alaptörvény gazdálkodási alapelveinek érvényesítése szükséges a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóknál és a finanszírozási rendszer egészét tekintve is.
Az ÁSZ álláspontja szerint a törvényi előírásoknak való megfelelés a gazdálkodásban éppen olyan lényeges, mint az orvos-szakmai protokollok betartása a gyógyításban. A gazdálkodási terület pedig minden szervezet működésénél „létfontosságú szervként” funkcionál, és ha a szervezet egyik létfontosságú szerve beteg, akkor nem „egészséges” az egész szervezet sem. Az ÁSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben egy kórházban nem tartják be a pénzügyi gazdálkodásra vonatkozó törvényi előírásokat, akkor a szakmai feladatellátás, a betegellátás során is felmerülhetnek hiányosságok, szabálytalanságok.
A szabálykövetésnek és rendezettségnek a jelenlegi egészségügyi veszélyhelyzetben különösen nagy jelentősége van.
Az ÁSZ elemzései szerint ugyanis a rendkívüli állapot fokozott integritási, illetve szabálysértési kockázatot jelent. Mindez azt jelenti, hogy az elmúlt években elvégzett, kórházakat érintő ellenőrzéseivel, illetve összegző elemzéseivel az ÁSZ hozzájárult a törvényi előírások, gazdálkodási szabályok betartásához, ami megalapozza a kórházak hatékony működését, és így hozzájárul a koronavírus elleni eredményes védekezéshez, ami mindannyiunk közös érdeke.
A cikk az Állami Számvevőszék „Elemzés az egészségügy finanszírozásáról” című 2019. júniusában publikált tanulmánya alapján készült.
Összeállította: Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője
Címlapkép: Orvosnak segít maszkot felvenni egy ápoló a vízit előtt a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított Covid Ortopéd-Traumatológiai Osztályon a fővárosi Szent János Kórházban 2020. május 14-én. Forrás: MTI/Balogh Zoltán
Ez lehet Moszkva végső ultimátuma: ha Trump ezt meglépi, súlyos csapás vár Amerikára
Egész Amerika veszélyben lesz - több forrásból is.
Újabb magyar Nobel-díjast köszönthetünk: Krasznahorkai Lászlóra figyel a világ
Rengetegen érdeklődtek a díj iránt.
Nagyot alakított a Morgan Stanley, díjazzák is a befektetők
Kijöttek a harmadik negyedéves számok.
Áttörés a cukorbetegség kezelésében: új tabletta lehet a megoldás egy milliókat érintő problémára
Biztató eredmények érkeztek.
Olyan változás jöhet a régiós országban, ami a forint árfolyamát is befolyásolhatja
A carry traden keresztül.
Elsöprő támadássorozatba lendült Moszkva – Felcsaptak a lángok, Kijevben terrorizmust kiáltottak
Zelenszkij nem optimista.
Csak nagyon ritkán adódik ekkora lehetőség a tőzsdéken, hatalmas pénzeket rejt
Még a mesterséges intelligencia őrületnél is nagyobb lehet.
Tájkép csata után - mi követheti a kereskedelmi háborút?
A világgazdaságban a hatalmi logika váltja fel a szabályalapú rendszert.
AI az űrben - A nem túl távoli valóság
Nemcsak a híreket, de a beruházási dömpinget is az AI dominálja: az amerikai GDP 1,2 százalékát öntik bele az AI-t kiszolgáló adatközpontok telepítésébe. Több cég... The post AI az űrben

Egy éttermezés ma, vagy százezerrel több nyugdíj? Ennyibe kerül a halogatás
Halogatni rendkívül emberi dolog. Halogatjuk a takarítást, a bankszámlaváltást, és bizony sajnos a nyugdíjra való készülést is. De miért tesszük ezt, és mennyibe kerül ez nekünk? Mutatjuk
Új-Zéland: amikor egy ország azzal szembesül, hogy az áramszámla felülírja a klímapolitikai célokat
Új-Zéland klímapolitikájában a rövid távú energiabiztonság és a hosszú távú zéró kibocsátás közötti ellentét egyre élesebb.
Őszi adócsomag 2025: kripto, KIVA, TAO és áfa
Az idei ősz meghatározó időszak az adózási szabályok átalakításában, mivel a kormány két különböző célú adócsomag benyújtását tervezi. Az első csomag főként technikai jellegű mó

A hölgy nem hátrál meg
Az individualista blogon friss írásom olvasható Margaret Thatcher 100. A hölgy, aki nem hátrált meg címmel. Thatcher tegnap lett volna 100 éves. Köszönet Seres Lászlónak a közlésért.
Energiahatékonyság az egészségügyben
A Nemzeti Fejlesztési, Fenntarthatósági és Kutatási Ügynökség (NFFKÜ) új, "Egészségügyi épületek energiahatékonysága" című pályázati felhívása mérföldkő lehet a hazai egészség

Buborékban élünk? - A közösségi média és a pénzügyi valóság torzulása
A közösségi média és a finfluenszerek pénzügyi térnyerése olyan pénzügyi kultúrát hoz magával, ahol a gazdasági döntések már nemcsak számokon és táblázatokon, hanem mémeken, sztoriko


A vámháború szülte a tőzsdék új kedvencét – itt a beszálló?
Ebben a sztoriban is szerepet kapott Donald Trump.
Béke Gázában: Trumpnak tényleg sikerült lezárnia egy háborút?
Végre elhalkulnak a fegyverek?
Áttörés jöhet az agykutatásban – eddig ilyet csak filmekben láttunk
Rózsa Balázzsal, a BrainVisionCenter alapítójával beszélgettünk.
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Tőzsdei adrenalin vs. nyugodt hozam – te melyiket választod?
Tőzsdéznél, de nem tudod, merre indulj? Ismerd meg egy aktív trader és egy alapkezelő gondolkodását a Portfolio Investment Services online előadásán Vidovszky Áronnal!