Évtizedekig rejtett műkincsek kerülnek kalapács alá

Három szűk esztendőt követően most alaposan bespájzoltak az árverőházak, nyilvánvalóan mélyen a zsebükbe nyúltak, hogy kivételes, piaci ritkaságokat tartalmazó gyűjtemények értékesítési jogát megszerezzék. Igazán figyelemre méltó kollekció utoljára 2022-ben került piacra, a Microsoft társalapítója, Paul Allen hagyatékát akkor 1,5 milliárd dollárért árusította ki a Christie’s.

Most ismét előkerültek évtizedekig őrzött kincsek a ládafiából, de az óvatosságot jelzi, hogy kevesebb a wet paint, azaz a kockázatosabb, „frissen festett” ultrakortárs, inkább a bevált blue-chip kategória felé hajlottak az anyag válogatásakor.

A kínálatban közel harminc tétel becsértéke haladja meg a tízmillió dollárt, de a vevők fogadókészségét egyelőre bizonytalanság övezi, ott lebeg a kérdés vajon mennyire áll készen a piac minderre.

Leonard Lauder gyűjteménye kétségkívül a vásárlóerő legfontosabb tesztje lesz. Az idén nyáron 92 éves korában elhunyt amerikai kozmetikai mogul, filantróp örökösei nem sokat vártak, piacra dobtak 24 festményt, köztük három Klimt-alkotást, Elisabeth Lederer portréját, és két tájképet – soha egyik sem fordult meg aukción, értéküket 300 millió dollárra teszik a szakértők. A közel egész alakos portréért legalább 150 millió dollárt várnak, nem alaptalanul.

Leonard testvére Ronald Lauder privát ügylet keretében 135 millió dollárért szerezte meg Adèle Bloch-Bauer (1907) portréját 2006-ban, míg 2017-ben egy másik változat 150 millióért fordult meg a piacon. További mintegy 100 milliót remélnek az „apróságokért”, összesen 52 tételért, köztük Henri Matisse, Edvard Munch, Agnes Martin vásznakért, amelyek értékesítését a Sotheby’s-re bízták.

A másik nagy falat, Cindy és Jay Pritzker 50 év alatt összegyűjtött kincsei, legalább 120 millió dolláros értékben, ugyancsak a Sotheby’s-nél landoltak. Jay Pritzker, a Hyatt Hotel-lánc létrehozója, feleségével Cindyvel az építészeti Pritzker-díj megalapítójaként szerzett világszerte ismertséget. Jay 1999-ben halt meg, Cindy 101 évet élt, idén márciusban távozott az élők sorából. Gyűjteményük zászlóshajója Vincent van Gogh Romans parisiens (Les Livres jaunes – Sárga könyvek) (1887), az alkotó egyik legkiválóbb, egyben legérdekesebb vászna, amely 1888-ban a művész első kiállítására kiválasztott három mű egyike volt, évtizedekig a Pritzkerek könyvtárszobájának falát díszítette. Matisse, Gaugin, Max Beckmann, Ernst Ludwig Kirchner művei mellett, évszázadokon, kultúrákon átívelő kincsek várnak vevőre – egy ritka Tang-dinasztiabeli mázas ló, egy 15. századi Petrus Roselli portolán térképen át, egy késő középkori Tournai faliszőnyegig – mind a Pritzker-házaspár szenvedélyének tükrei. Az újabbkori tételek között Le Corbusier, Georges Braque, Fernando Botero és Alexander Calder művek kerültek eladósorba.

Új központját avatja fel a Sotheby's
Talán jelképes is, hogy a Sotheby’s a Lauder- és a Pritzker-kollekció árverezésével avatja fel új központját New York-ban. A nevezetes brutalista épület, a Breuer Building évtizedekig a Whitney Museum otthona volt, Lauder pedig az intézmény egyik legnagyobb támogatója, míg az épületet a Sotheby’s céljaira átalakító Jacques Herzog és Pierre de Meuron építészpáros 2001-ben elnyerte a Pritzker-díjat.
A házavatást még egy „hazatérő” válogatással ünnepli a Sotheby’s: Dorothy és Roy Lichtenstein gyűjteményéből 40 emblematikus mű, szobor, rajz, festmény, kollázs, a Pop art művészet alapítójának újrafelfedezett öröksége kerül árverésre. Roy Lichtenstein műveit már vendégül látta a Breuer Building, 1981-ben a Whitney Museum of American Art rendezésében egy jelentős, később a világot beutazó retrospektiv kiállításon.

A Weis család pedig a Christie’s-t választotta. A Weis Markets elhunyt tulajdonosainak gyerekei 80 festményt, köztük Mark Rothko, Pablo Picasso, Henri Matisse alkotásait dobják piacra, 180 millió dolláros értékről van szó. A New York Times értesülése szerint a Christie’s tulajdonosa nem bízta véletlenre a megbízást, François Pinault 200 millió dolláros előleggel győzte meg az örökösöket. A Weis-család gyűjteményéből ezidáig nem sok került a nyilvánosság elé, Robert F. Weis, a Weis Markets üzletlánc hajdani elnöke és felesége, Patricia G. Ross közel hét évtizeden át inkább Pennsylvania-i otthonában tartotta szerzeményeit.

Robert 2015-ben hunyt el, tavaly Patricia, három gyerekük pedig most döntött úgy, eladja a 80 tételes kollekciót mintegy 180 millió dolláros bevétel reményében. A nagyágyuk között Rothko No. 31 (Yellow Stripe) című művét 50 millió dollárra tartják, Picasso La lecture (Marie-Thérèse) 40 millió dollárt érhet, és 20-30 milliós becsléssel indul egy Matisse, egy Braque és egy Mondrian alkotás is. 

Elaine Wynn hagyatékából mintegy tucatnyi kép ugyancsak a Christie’s-nél kerül eladásra. A 75 millió dolláros csomagban egy Lucian Freud és egy Richard Diebenkorn emelkedik ki, 15-25 millió dollár közötti becsléssel. Az idén tavasszal elhunyt amerikai milliárdos üzletasszony, műgyűjtő, filantróp és oktatási reformer volt. Glamour, Grace, Generosity (csillogás, báj, nagyvonalúság) – így jellemzi a Christie-s a Las Vegas királynőjeként is emlegetett asszonyt, aki nem szerencsejátékosként, hanem kiemelkedő kulturális tevékenységével, intézmények nagyvonalú támogatásával érdemelte ki e címet. Az árverések krónikájába 2013-ban írta be nevét, ő vette meg Francis Bacon 1969-es híres  triptichonját (hármaskép), a Three Studies of Lucian Freud címűt a Christie’s aukcióján 142,4 millió dollárért, ami akkor árverési világrekordot jelentett. Harry F. Guggenheim gyűjteményéből is jutnak morzsák a New York-i megarendezvény-sorozatra. Az 1929 óta működő szociális és tudományos erőfeszítéseket támogató nonprofit Harry F. Guggenheim Alapítvány javára árverezi el a Sotheby’s Alberto Giacometti bronzát – Buste (Tête tranchante) (Diego) –, Franz Marc Das Lange Gelbe Pferd (Sárga ló) című festményét és Paul Gaugin kerámiáját (La Femme noire – Fekete asszony). Egyik tétel sem szerepelt még nyilvános aukción, mintegy 70 évig bújtak meg Harry Frank Guggenheim gyűjteményében.

Egy Magritte-mű a zászlóshajója a Bucksbaum-gyűjteménynek, amelyet ugyancsak a Sotheby’s kalapálhat el. Matthew Bucksbaum és felesége Carolyn, pénzüket óriás bevásárlóközpontok tulajdonosaként szerezték és Magritte mellett Dalí, Dubuffet, Klee és Miró műveket mondhattak magukénak. A férfi 2013-ban, míg az asszony tavaly, 95 éves korában halt meg. Életükben milliókkal támogatták az Aspen Music Festivalt, a University of Chicago Medical Schoolt, 25 millió dollárt adtak az Art Institute of Chicagónak kiemelten fotózáshoz kapcsolódó projektekre.

Bill és Dorothy Fisher gyűjteményéből is kerül a New York-i aukciókra. A Christie’s a Fisher Governor Foundation-tól kapott megbízást Paul Signac, Camille Pissarro, Eugène Boudin, Pierre Bonnard, Alfred Sisley és Henri Matisse vásznainak eladására. A bevételt a megbízók az Iowa-beli Marshalltown kulturális életének támogatására szánják. Az 1880-ban Bill nagyapja által alapított, különböző iparágakban használt szabályozószelepeket gyártó Fisher Governor Company 1969-óta Fisher Controls néven működik, a céget 1992-ben felvásárolta az Emerson Electric.  

Egy 20 milliót érő Fernand Léger-mű a sztárdarabja Arnold és Joan Saltzman gyűjteményének, amelyből 70 tételt árverezhet el a Christie’s. Picasso, Munch, Matisse, Henry Moore alkotásai kerülnek kalapács alá a 60 év alatt felépített kollekcióból. Arnold Saltzmann, orosz bevándorló gyermeke, üzletember és diplomata volt. Három amerikai elnök bizalmát is élvezve Csehszlovákiában, Szovjetunióban, Ausztriában, Közép-és Dél Afrikában is teljesített diplomáciai szolgálatot. A Léger-alkotást Arnold Saltzman 1980-ban a neves gyűjtő, történész, kereskedő Douglas Coopertől vette, aki 1930-ban Párizsban szerezte a képet.

Kivételes kvalitású a Moore-bronz (Reclining Woman: Elbow (1981)) is, de az sem akármi, ahogy a Saltzmanéké lett. Arnold többször is Londonba utazott a szobrászhoz, aki előbb nem állt kötélnek, mondván nem ő, hanem egy alapítvány rendelkezik elkészült alkotásaival. Majd egyszer csak kiderült, Moore imád egy bizonyos fajta dinnyét. A következő alkalommal nem ment üres kézzel, az Izraelből származó gyümölcs megtette a magáét, az alapítvány megtalálta a módját, hogy Saltzman megvásárolhassa az áhított művet.

Humor és emberség jellemzi Amerika egyik legjelentősebb háború utáni-, és kortárs gyűjteményét, amelyet a 2019-ben elhunyt Stefan Edlis és felesége, Gael Neeson hozott össze mintegy négy évtized alatt. Edlis a náci megszálláskor menekült el Bécsből 1941-ben. 1965-ben alapította meg az Apollo Plastic-ot, ma is működő műanyageszközöket gyártó vállalatot, és akkortájt kizárólag plasztikból készült műtárgyakat gyűjtött. Később azután Mondrian, Lichtenstein, Jeff Koons, Richter, Cattelan alkotásaival is gyarapodott a gyűjtemény. A házaspár szinte példátlan nagyvonalúsággal 40, összesen mintegy 400 millió dollárt érő festményt adományozott az Art Institute of Chicagónak. A Christie’s rendezvényére kerülő anyag toptételei között Andy Warhol, Christopher Wool, Richard Prince, Ed Ruscha, George Condo, Diego Giacometti alkotásait kell említeni, míg Maurizio Cattelan (Him) alkotása nem került eladósorba, ugyan az árverés előtt kiállították New York-ban, ám a hírek szerint privát kívánják értékesíteni.

És ha már Cattelan, akkor a napokban nyilvánosságra került az aranyvécé beadójának kiléte. A becses értéket a New York-i baseballcsapat, a Mets tulajdonosa, a milliárdos gyűjtő, Steve Cohen adta be az árverésre. Cohen egy eszközkezelő cég, a Point72 alapító elnöke, vagyonát 23 milliárd dollárra teszi a Forbes. Feleségével Alexandrával a világ egyik legnagyobb műtárgygyűjteményével dicsekedhet, 2000 óta egymilliárd dollárért vett egyebek mellett Willem de Kooning, Andy Warhol, Pablo Picasso, Jasper Johns, Jeff Koons, Jackson Pollock, Damien Hirst alkotásokat. Cohen gyakori vásárló az aukciókon, nem számolja a pénzt, 2015-ben például ő szerezte meg Alberto Giacometti L’Homme au doigt (1947) című szobrát, rekordárat, 141,3 millió dollárt fizetett érte.

A vécé „America” álnéven került be a tételek közé, és hogy ne kelljen erőltetni a potenciális vevők fantáziáját, a 100 kilós aranytárgyat a Sotheby’s újonnan felavatott székhelyén, a látogatók előtt megnyitott Breuer Building fürdőszobájába helyezték el az árverést megelőzően. Igaz kiírták rá: “out of order”.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images