Egyre több a megválaszolatlan kérdés: hogy működik a jog a digitális világban?

Mázi András, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi hivatásrendi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára nyitóbeszédében úgy fogalmazott, hogy kiemelkedően fontos az innováció és az állandó megújulás képessége. A digitális módszerek hatékonyabbak és kényelmesebbek is tudnak lenni: a hazai közjegyzőség élen jár a digitalizációban, például az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás, vagy a központi ügykezelő rendszer alkalmazásával. A technológiai újítások beszivárognak a jog területére is, ezek hatása jogterületenként eltérő mértékű. Az eredményes továbblépés érdekében fontos, hogy a digitális eszközök használata biztonságos legyen, ezt, ha szükséges, a meglevő jogintézmények korrekciójával, vagy új jogintézmények megalkotásával lehet biztosítani.

A keretek megalkotásában fontos szerep hárul a közjegyzőségre is – emlékeztetett a helyettes államtitkár -, aki példaként a Magyar Országos Közjegyzői Kamara Adatkutató Alintézetét említette, amelynek működése hozzájárulhat a jogalkotás egységesítéséhez.

Mázi András kiemelte a jogi kultúránkból fakadó hagyományok ismeretét és megőrzését, amely a folyamatos fejlődés fontos eleme. Az elmúlt hónapok fontos tapasztalata, hogy könnyebbé vált az adatok előállítása, összegyűjtése és felhasználása. Azonban az adatok felhasználása kapcsán jelentkezik korunk egyik legnagyobb kihívása: képesek leszünk-e uralni a technológiát, vagy a technológia fog uralni minket? Számos szektorban adatvezérelt döntéshozatalt vezettek be, ezek valós idejűek, így az esetleges jogi, közjegyzői korrekció is gyorsabb és hatékonyabb lett.

Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke előadásában arra kereste a választ, volt-e haszna az elmúlt másfél évben, a pandémia időszakában megélt digitális tapasztalatnak. Kifejtette: Európa-szerte megnőtt az igény arra, hogy az okiratok videókonferencián keresztül készüljenek. Jelenleg sok az aggály, még az ügyfelek azonosítása sem megoldott, mert nagyon kevesen rendelkeznek elektronikus aláírással, és nem tudjuk biztosítani az online eljárás során a befolyásmentességet sem.

Ha ezek az aggályok tisztázódnak, párhuzamosan átalakul a közjegyzői irodák működése is, és olyan ügyfelek kapcsán is el tudnak járni, akik akár több ezer kilométerre vannak a közjegyzőtől, ügyvédtől.

A kontinensen számos új, az e-ügyintézést segítő megoldás készül. Az Európai Bizottság közzétette az eIDAS rendelet felülvizsgálatát, és olyan elektronikus pénztárcákat hoznának létre, amelynél a digitális személyazonosságot összekapcsolnák egyéb adatokkal, igazolványokkal, például diplomákkal, vagy cégvezetői minősítéssel (eID).

Tóth Ádám hozzátette: vizsgálják azt is, hogy a blockchain technológia hogyan tudna segítséget nyújtani a meghatalmazások ellenőrzése kapcsán a közjegyzői munkában. Számos visszaélést lehetne megelőzni azzal, ha online, rövid idő alatt lehetne például ellenőrizni, hogy a benyújtott meghatalmazás még mindig fennáll-e vagy azt esetleg visszavonták.

Parti Tamás, a MOKK elnökhelyettese, egyben a MOKK Adatkutató Alintézetének vezetője előadásában a jogrendszer és a digitalizáció kölcsönhatásáról beszélt, ami – szerinte - nehezen értelmezhető komplex rendszerelméletek nélkül. A gyorsuló változás egyik motorja maga a digitalizáció: ez időprés alá helyezi a jogrendszert is. Mérhető-e a jog? A mérhetőség jelent-e kiszámíthatóságot? – tette fel a kérdést az elnökhelyettes. A jog számára nem értelmezhető az a kérdés, hogy mi a világ legjobb adásvételi szerződése, és nem lehet 100 százalékosan prediktálni a jogi folyamatokat, de ki kell jelölni a digitalizáció és az értelmes jogalkotás folyamatait.

Parti Tamás szerint nincs értelme arról beszélni, hogy a digitalizáció melyik emberi jogra van a legnagyobb hatással, mert az összes alapjogunkat egyszerre érinti.

Ugyanakkor a technológia által soha nem tapasztalt lehetőségeink nyílnak a humán jelenségek, benne a jogrendszer megismerésére is.

Hasonló kérdéseket feszegetett Menyhárd Attila, az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára is, aki szerint a szakemberek most próbálják megérteni, hogy mik a technológia által generált új, vagy újonnan megjelenő problémák, amelyre a jognak reagálnia kell. Az Európai Bizottság fehér könyve szerint 2016-ban Európában mesterséges intelligencia fejlesztésére 3,2 milliárd dollárt fordítottak. Amerikában ennek a háromszorosát, Ázsiában a dupláját. A jognak ezekre a folyamatokra már most kell reagálnia, nem elég a jövőben.

Több kockázat is jelen van: ilyen az algoritmusok működésének átláthatatlansága – például nem tudjuk, hogy egy közösségi oldalon mi miért kerül elénk. Ezzel sérülhet a magánélet, hátrányos megkülönböztetés érhet minket. A kockázatokra kell koncentrálni, ezek között a személyes autonómia védelme, a károk megelőzése kiemelt cél: „szeretnénk, ha az életünket meghatározó algoritmusok tisztességesek, és megérthetőek lennének” – tette hozzá. Ugyanakkor számos olyan kérdés van, amire a jognak pillanatnyilag nincsenek kész válaszai.

A szakértő példaként hozta fel az öröklés kérdéseit: egy videójáték-account, amiben valaki sok pénzt költött, része lesz-e a hagyatéknak? Mi történik az adatainkkal halálunk után? Egy laptopon megtalált végrendelet lehet-e érvényes a jövőben, ha a metaadatok alapján bizonyítható, hogy ki készítette? A banki jogászok elfogadhatnak-e egy tableten aláírt okiratot szerződésnek? Az ELTE tanszékvezetője szerint számos hasonló kérdéssel fogunk szembesülni a következő évtizedekben.

A konferencián tartott online előadásában Vilté Kristina Dessers, a Leuveni Katolikus Egyetem szakmai kutatója arról beszélt, hogy a jogi analitikával meg tudják jósolni a bírák döntését, ítélethozatali viselkedését. Az egyik legfontosabb aggodalom, hogy nem sérül-e a tisztességes tárgyaláshoz való jog? Ezt többen kutatják, sok adatra van szükség hozzá, sőt, akár nemzetbiztonsági kérdés is lehet.A szakértő szerint a bírák függetlenségét és pártatlanságát folyamatosan biztosítani szükséges, és a bíróságok autonómiája sem sérülhet.

Az Egyesült Államokban vannak olyan szolgáltatások, amelyekkel profilozhatók a bírók, így információk alapján lehet dönteni arról, hogy az ügyvédek melyik bíróhoz vigyék az egyes ügyeket. Ehhez big data-alapú analitikákat és jogi kutatásokat is használnak.

Alexander Appelmans, a Leuveni Katolikus Egyetem kutatója vizsgálataiban arra keresi a választ, hogy milyen hatással bírnak a diszruptív technológiák a tulajdonjogban. Milyen mértékben kell a jogásznak megértenie a technológiát, például a blockchaint vagy a mesterséges intelligenciát? Szükség van-e olyan szakbírókra, akik rendelkeznek ilyen szakmai tudással?

A kutató szerint az adatok nehezen megfoghatók a jelenlegi jogi kereteink között, ugyanakkor fontos javakat fognak képezni a jövőben is, és egyre fontosabbá válnak a digitális gazdaságban.

A cikk megjelenését a Magyar Országos Közjegyzői Kamara támogatta.

Fotók: MOKKCímlapkép: Getty Images