Kinek éri meg doktori képzésre jelentkezni? Mikor látszik meg a fizetésen?

Diploma után nem könnyű eldönteni, hogyan tovább. A magyar munkaerőpiacra érdekes kettősség a jellemző: a munkaadók szenvednek a munkaerőhiánytól, ugyanakkor nagyon sokan vannak, akik folyamatosan keresgélnek, de nem találnak megfelelő munkahelyet maguknak. Ráadásul a háború beárnyékolja az idei növekedési kilátásokat, így a munkaerőpiacot is bizonytalanság jellemzi. A magyar GDP-növekedés a háború előtt várt 5-6%-hoz képest már csak 3% körül várható az elemzők szerint idén, amelynek egy része áthúzódó hatás, így könnyen lehet, hogy a hazai munkapiac is kihívásokkal néz majd szembe.

Azok számára, akik azonban kiszámítható, tervezhető életpályára vágynak, szeretnének minél több külföldi tapasztalatra és minél kiterjedtebb nemzetközi kapcsolathálóra szert tenni, jó választás lehet a doktori képzés.

"Az egyik nagy előnye az akadémiai pályának, hogy az ember azzal foglalkozik, ami igazán érdekli, olyan témát kutat, amivel szeret foglalkozni. A másik előny szorosan kapcsolódik ehhez: az ember független és önálló, vannak ugyan oktatási kötelezettségek, mégis, nagyon rugalmas az időbeosztás” – mondta a Portfolio-nak Kónya István, a Corvinus Doktori Iskolák vezetője, hozzátéve, az egyetemi szférában sokkal laposabb a szervezet, mint egy vállalatnál, és a doktoranduszokat is teljes értékű partnerként kezelik. Ahogy az élet minden területén, itt is vannak hullámvölgyek, nagy előny azonban, hogy a nehézségekkel nem egyedül kell megküzdeni.

„Kell egy nagy adag motiváció, és az, hogy valóban érdekeljen, amivel foglalkozunk. A kutatás során ritkán kapunk külső visszajelzést, és időnként kudarcok is érik az embert. Fontosak a publikációk, de néha nem úgy jönnek az eredmények, ahogy arra számítottunk. Ezért nagyon lényeges az, hogy örömünket leljük magában a kutatott témában, nem csak a megjelent cikkben. Segít az oktatás is, mert ott azonnal kap az oktató visszacsatolást. Ez a két munkakör nagyon jól kiegészíti egymást" – jegyezte meg a doktori iskolák vezetője.

A Corvinuson jelenleg négy doktori iskolába várják a jelentkezőket, a képzés négy évig tart, az első két évben a kutatási módszertan elsajátításán van a hangsúly, míg az utolsó kettőben az önálló kutatási projektre fókuszálnak az oktatói munka mellett. Minden doktori iskolának van arra kerete, hogy nemzetközi konferenciautazásokat finanszírozzon, emellett vannak ösztöndíjak, pályázati lehetőségek, amelyek lehetővé teszik, hogy a doktoranduszok minőségi időt töltsenek külföldön.

Meg lehet élni a doktori képzés mellett?

Kónya István úgy fogalmaz, a PhD egy beruházás, sok energiát igényel. Ezért nem szerencsés mellette teljes állásban dolgozni, mert ekkor a tanulásra és kutatásra nem jut elég idő. A képzés négy éve alatt nem vagyont gyűjt az ember, ez az időszak nem erről szól, hanem a későbbi szakmai-tudományos karrier megalapozásáról.

Az állami ösztöndíj havi 140 ezer forint, erre mindenki pályázhat uniós állampolgárként. Ezen felül vannak különböző lehetőségek. A Corvinus Doktori Ösztöndíj például a legjobban teljesítő doktoranduszok számára kínál kiváló lehetőséget, magyar állami ösztöndíjas hallgatók pályázhatnak, aki pedig elnyeri, annak az egyetem összesen 280 ezer forintra egészíti ki az állami ösztöndíj összegét.

 Vannak más ösztöndíjprogramok  is, az Új Nemzeti Kiválósági Program például akár egy évre biztosít ösztöndíjat, illetve ehhez kutatási költségkeretet is, a Kooperatív Doktori Ösztöndíjat is érdemes megpályázni a doktori képzés alatt, utóbbit a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal írja ki. Érdemes tehát doktoranduszként nyitott szemmel járni és figyelni a pályázati lehetőségeket.   Kónya István kiemelte, az egyetemen belül is vannak pénzkereseti lehetőségek, az oktatási tevékenység vagy a kutatási asszisztencia. Be lehet kapcsolódni például kutatócsoportok munkájába, ez a plusz pénz mellett a szakmai fejlődést is segíti. A másik lehetőség az, ha valaki félállást vállal egy külső kutatóintézetnél, azonban a munka, amit végez, kapcsolódik a szakterületéhez.

Milyen előnyt ad a doktori fokozat megszerzése?

A doktori fokozat megszerzése után a következő lépés az adjunktus, a docens és az egyetemi tanár fokozat. Ha valaki esetleg nem az egyetemi szférában képzeli el a jövőt, a doktori fokozat akkor is előnyt jelent a munkaerőpiacon, hiszen nagyon hasznosak a képzés során elsajátított "soft skillek”, mint a problémamegoldó készség, az érvelés, az alkalmazkodókészség, a jó kommunikációs- és előadói készség, és a technikai tudás, mint például az adatelemzés vagy a statisztikai módszerek ismerete. Ezek mind remekül kamatoztathatók a magánszektorban, például pénzügyi vállalatoknál, közvélemény-kutatóknál, bankoknál.

Kónya István elmondta, különböző nemzetközi szervezetek, például az IMF, a Világbank, vagy más területen az ENSZ, az Európai Unió különböző intézményei, vagy tőzsdei és tanácsadó, vagy épp pénzügyi elemző cégek szintén örömmel fogadják a doktori fokozattal rendelkező jelentkezőket.

A cikk megjelenését a Budapesti Corvinus Egyetem támogatta.

Címlapkép: Budapesti Corvinus Egyetem