Az idei év megmutatta, miben kell előre lépnie az agráriumnak

Az agrárfinanszírozás terén a legfontosabb fejlemény napjainkban, hogy lezárultak az Európai Unió és Magyarország között a tárgyalások a Közös Agrárpolitikába illeszkedő magyar Stratégiai Tervről. Az Agrárminisztérium tájékoztatásaiból tudható az is, hogy az eddigi forrásokhoz hasonlóan, több mint 1300 millió euró jut majd évente közvetlen támogatásokra. „Mindez nagyon jó hír az agrárium számára, de változnak a támogatási rendszer keretei” - mondta a Portfolio-nak Zsarnóci Csaba, az OTP Agrár főosztályvezetője.

Új rendszer, új lehetőségek

Az Európai Bizottság a napokban elfogadta Magyarország 8,4 milliárd euró értékű KAP stratégiai tervét. A szakember kifejtette: az eddigi területalapú támogatást és a zöldítést már együtt tartalmazza az Alaptámogatás – vagy angol mozaikszóval BISS (Basic Income Support for Sustainability), aminek hektáronkénti összege 147 euró lesz. Az Agro-ökológiai Alapprogram új lehetőségeket nyithat, ahogy a fiatal gazdákat célzó támogatás kibővítése is. A termeléshez kötött támogatások bizonyos mértékben módosulnak, és bevezetik az újraelosztó (redisztributív) támogatást is. Ennek összege az első 10 hektárra 80 euró, 10,1 és 150 hektár között pedig 40 euró hektáronként. A redisztributív támogatást a legfeljebb 1200 hektáros gazdálkodói kör veheti igénybe. Ezzel együtt a jövőben az 1200 hektár feletti gazdaságoknál a degresszivitás és a capping nem kerül alkalmazásra.

Mi úgy látjuk, hogy ha valaki jól él a lehetőségeivel, új távlatokat nyithat számára az új támogatási rendszer. Abban pedig tanácsadóink is segíthetnek az érintetteknek, hogy megtalálják a számukra nyíló új forrásokat

– mondta el a szakértő.

Felértékelődik az öntözés

Az idei agrárév értékelésekor Zsarnóci Csaba elmondta: az aszály terméskiesése meghaladja az 1000 milliárd forintot. A kár elsősorban az Alföldön és a Közép-Dunántúlon keletkezett, a fő vesztes pedig a kukorica ágazat, valamint a többi őszi betakarítású növény. Emiatt a gazdák a következő évekre szárazságtűrőbb fajták kiválasztásával, a talajok vízháztartását javító talajmunkákkal és – ahol erre megvan a lehetőség – öntözéssel készülhetnek.

Fontos emellett, hogy pénzügyi stabilitásuk érdekében az eddiginél is többen éljenek a biztosítások és kockázatkezelési alapok lehetőségeivel.

„Az öntözésről az elmúlt három-négy évtizedben nagyon sokat beszéltünk, de sajnos szinte semmit sem tettünk érte, holott látható, hogy a fejlesztések nem odázhatók tovább. Már nem lehet pusztán a csapadékra hagyatkozni. Nagyon fontosnak tarjuk, hogy komplex vízgazdálkodásban gondolkodjunk és helyezzük agrárpolitikai fókuszba az öntözési beruházásokat. Ehhez arra is szükség volna, hogy egységes intézményi és szabályozási rendszer alapján születhessenek meg a vízgazdálkodási döntések.

A fejlesztési erőforrások koncentrálásával már 2-3 év alatt 80-100 ezer hektár öntözött terület felújítását és 30-40 ezer hektár új, víz- és energiatakarékos öntözésfejlesztést tehetnénk lehetővé

– vélekedett a főosztályvezető.

Biztosítás – van még tér a fejlődésre

Mivel a szélsőséges időjárási körülmények miatt a gazdák próbálják csökkenteni a kockázatokat, az elmúlt évben erősödött a biztosítási hajlandóság – hívta fel a figyelmet a szakember.

Ma már nagyjából a termelők fele rendelkezik növénybiztosítással, ám még így sem érjük el például az osztrák szintet, ahol ugyanez az arány 90 százalék körül alakul. Az idei év is bizonyította, hogy érdemes élni a biztosítási lehetőségekkel, hiszen az időben megkötött biztosítással megbízható a kártérítés.

Ezen a téren ugyanakkor még van tér a fejlődésre. Az agrárbiztosítások piacán nagyon jelentős szerepet játszanak az állami támogatások, a termelők elsősorban támogatott konstrukciókat vesznek igénybe. A növénybiztosítási ágazat gyakorlatilag egyeduralkodó, az állatbiztosítási ágazat részesedése 2021-ben az összes díjbevételből mindössze 3 százalék volt, az erdőbiztosítások részaránya pedig minimálisra, kevesebb mint 1 százalékra csökkent. Leginkább a szántóföldi növény- és zöldségtermesztők élnek a biztosítás lehetőségével, így egy adott növény összes termőterületének akár 50-70 százaléka is biztosítva lehet. Ezzel szemben az ültetvények esetében kevesebb mint 20 százalék a biztosított területek aránya az összterülethez képest.

A szakember úgy látja, hogy a mezőgazdaság terén tehát továbbra is van lehetőség a pénzügyi értelemben vett fejlődésre.

Bár a korábbi évekhez képest megdrágult a beruházások és az egyéb kiadások finanszírozása, jelenleg is számos fejlesztés vár az agráriumra, hogy megőrizhesse és növelhesse régiós versenyképességét.

Elég csak arra gondolni, hogy a klímaváltozás miatt idén minden eddiginél sürgetőbbé vált a vízmegtartó gazdálkodás alkalmazása.

Ehhez uniós források is rendelkezésre állnak, amelynek lehívásához – a pályázatírástól a teljes projekt finanszírozásig – minden segítséget megadunk az érintett gazdáknak. Tevékenységi körtől függetlenül, átmeneti fizetési nehézségek vagy komolyabb fejlesztések esetében is számos pénzügyi megoldás jöhet szóba” – fogalmazott Zsarnóci Csaba.

A cikk megjelenését az OTP Agrár támogatta.

Fotó: Getty Images, OTP Agrár