A külföldi cégek már letették a voksukat a felhő mellett

2022 nyarán az IDC kutatást végzett a Magyarországon működő nagyvállalatok felhőhasználatáról a T-Systems támogatásával. A vizsgált cégek hibrid infrastruktúrával rendelkeznek, és két csoportra oszthatók aszerint, hogy mennyire látják pozitívnak, illetve kockázatosnak a felhőben rejlő lehetőségeket.

Eltérő vélemények

A felmérésből kiderül: a vállalatok egy része a felhőszolgáltatásokat még mindig negatívumokkal köti össze. A válaszadók megítélése szerint a felhő jelentős költségvonzata az egyik ilyen tényező, ráadásul egyfajta útfüggőséget látnak benne, vagyis úgy vélik, a felhőből nincs visszaút. Ezen felül alkupozíció-csökkenést és az adatvagyon feletti rendelkezés elvesztését is látják az ilyen megoldásokban.

A vállalatok másik része a felhő nyújtotta versenyelőnyökre koncentrál.

Ők azt emelték ki, hogy felhőstruktúra használata esetén nem szükségesek szoftververzió frissítések, a felhő mindig naprakész, vagyis „always up to date”. Az ilyen rendszer ráadásul ideális a támogató tevékenységekhez, mint például a könyvelés, a HR vagy a létesítménygazdálkodás, és a tesztkörnyezetekhez is. Elmondásuk szerint tökéletes levelezőrendszer számára, kollaborációhoz, adatmegosztáshoz.

A májusban megjelent Cloud 50 lista szereplői közül a ShiwaForce szoftverfejlesztő cég vezérigazgatójával, Bodnár Bélával beszélgettünk a felhasználási előnyökről és tapasztalataikról.

„Amennyiben egy vállalat a meglévő folyamatait próbálja meg egy az egyben újra létrehozni a felhőben, abban az esetben a felhő szinte biztosan drágább lesz, erre sokan nem gondolnak.

A felhő technológiák akkor eredményeznek költségmegtakarítást, ha valóban rugalmasan használják őket.

Meg kell szokni, hogy itt nem csak felfelé, de lefelé is lehet skálázódni, ráadásul nem hónapok vagy évek kellenek egy új környezet indításához vagy épp leállításához, hanem órák, sőt néha csak percek is elegendőek” – mondta el Bodnár Béla.

Összességében tehát a felhő hazai megítélése vegyes, ugyanakkor a megkérdezett nagyvállalati CIO, CTO, CISO kör egyetért abban, hogy a felhőszolgáltatások rugalmasabb üzemeltetési lehetőséget, üzleti folyamatokat eredményeznek, valamint abban is, hogy a teljesen lokális struktúrák már csak ideig-óráig tarthatók meg, elsősorban licensz- és tudásigény-korlátok miatt.

A nemzetközi háttér szereti a felhőt

A válaszadó cégek első felhőtapasztalataikat többnyire 3-4 évvel ezelőtt szerezték, jellemzően az email rendszerek felhőbe költöztetése alkalmával. Egy innovatív kisebbség már 7-8 éve elkezdett kísérletezni a nem lokális IT infrastruktúrával. A kutatásból kitűnik, hogy általában eltérő felhő stratégiája van egy helyi hátterű és egy nemzetközi nagyvállalatnak, előbbiek némileg gyanakvóbbak, utóbbiak inkább lelkesebbek az ilyen technológiák kapcsán.

A lokális vállalatokra inkább az óvatos felhőhasználat, a kritikus folyamatok és az adatok házon belül tartása jellemző, jelentős erőforrást igénylő lokális infrastruktúrával megtámogatva.

Pedig a kisebb cégek esetében bőven tartogat lehetőségeket a technológia. „Gyakran azonosítják a felhő megoldásokat a nagyvállalatokkal, de közben a KKV szektorban azt tapasztaljuk, hogy ahol belevágtak ott sokkal gyorsabban és sokkal átfogóbban sikerült felhő transzformációt végrehajtani. Egyre kevésbé kifizetődő kis méretben egyedi IT fejlesztéseket on premise környezetben véghezvinni, hiszen a hardver árak és az IT munkabérek is nagyon magasak, miközben teljes üzleti ökoszisztémák állnak rendelkezésre felhő alapon, modulárisan, konyhakészen.

A két legfontosabb előny, melyek a kisebb vállalkozásoknál számítanak, hogy nincs óriási kezdeti beruházási kényszer, illetve nincs szükség nagyobb, speciális tudással rendelkező helyi IT stábra az üzemeltetéshez

– fogalmazott Bodnár Béla.

A nemzetközi cégek ezzel szemben jellemzően elkötelezettebbek a felhőtechnológia iránt. Az ilyen vállalatok az üzletileg kritikus, központi tevékenységek számára is igénybe vesznek felhős hátteret, ilyen például a pénzintézeti szektor.

Amit az érintettek tehetnek

Az IDC felmérésből kiderül az is, hogy sok vállalatnál felmerült az infrastrukturális bővítést, újítást igénylő projektek előtt elmaradó megvalósíthatósági vizsgálatok problémája. Azok a cégek, melyek alaposan feltérképezik a választási lehetőségeket, valamint azok következményeit, jellemzően bátrabban nyitnak a felhős megoldások felé és a felhős tapasztalataik is kedvezőbbek lesznek. Ebben a körben a jellemző iparágak közé tartoznak a pénzügyi szolgáltatások, valamint a gyártás területei.

A top cégeknél már nem kérdés

A felhő témájában nem ez az egyetlen felmérés. A BellResearch a T-Sytems Magyarország számára a Forbes Cloud 50 toplista vállalatai körében készített kutatást a közelmúltban, a vizsgált célcsoport tehát itt eltérő volt.

Ebből kiderül, hogy a top cégek üzleti modellje felhőtechnológiára épül, a többségnél cloud native megoldásokkal is találkozhatunk.

A legjellemzőbb területek, ahol a top cégek felhőalapú megoldásokat alkalmaznak, az IT, az adattárolás, a kampánymenedzsment, CRM, valamint a pénzügy, ügyvitel és webshop témaköre. Kiemelkedő még, hogy a cégen belüli kollaboráció, a partnerekkel való kapcsolattartás, az irodai munka és a projektmenedzsment az, ahol a felhő sokat segít a top cégeknek. A legsikeresebb vállalatok körében tehát a hatékonyságot nagyban szolgálja az, hogy a napi, operatív működés felhőalapon zajlik.

A középút is járható

A felhő terjedése mellett természetesen a hibrid megoldásoknak is lehet létjogosultsága. „Egyes szektorspecifikus sajátosságok vagy a törvényi megfelelőség teljesítése miatt, nem minden esetben feltétlenül a tisztán felhő megoldás a célravezető. Azonban ma már az on premise környezetben is kizárólag cloud native módon javasoljuk a rendszereket építeni.

Egy tipikus példa lehet egy helyi kereskedő cég, ahol az egész év során kiszámítható terhelés van, de Black Friday vagy karácsony kiugró forgalmat generál.

Egy helyi adatközponban működtetett cloud natív megoldást meg lehet támogatni kiegészítő felhős kapacitásokkal a kiemelt időszakokban. Így nem kell választani a költséghatékonyság és az üzembiztonságosság között” – fejtette ki Bodnár Béla.

A cikk megjelenését a T-Systems támogatta.

Fotó: Getty Images