Radó Péter: Miért szakadt be a magyar diákok teljesítménye?

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Az utóbbi magyarázattal nem kell sokat foglalkoznunk; 14 százaléknyi roma tanuló nem okozhatta a kudarcot valló tanulók 40 százalékos arányát, ráadásul a roma tanulók bizonyítottan nem az etnikai hátterük, hanem az alacsony szociális státuszuk miatt teljesítenek rosszul az iskolában, ez a magyarázat tehát nem más, mint előítéleteket erősítő felelősség áthárítás.

Mielőtt elkezdenénk a valódi okokat firtatni nézzük a számokat: a nyolcadikos szövegértés eredmények 2019 és 2021 között átlagosan csak 18 ponttal, 2021 és 2022 között viszont 55 ponttal romlottak, ami már nem írható egyértelműen a 2020-as iskolabezárás rovására. A hármas vagy az alatti szinten teljesítők aránya a már 2019-ben is nagyon magas 27,8 százalékról 2021-re 30,2 százakra nőtt, ez viszont szinte említésre sem méltó ahhoz képest, hogy az alulteljesítők aránya 2022-ben 41,1 százalékra ugrott.

Mielőtt ennek lehetséges okait kezdenénk el boncolgatni, érdemes tisztázni, hogy a magyar kompetenciamérés elsődleges funkciója nem a közoktatás egésze teljesítményének nyomon követése, hanem az egyes tanulók és iskolák közötti teljesítménykülönbségek feltárása. Ez az oka annak, hogy a kompetenciamérés 2008-as újrakalibrálása óta annak eredményei elszakadtak a PISA mérések adatainak alakulásától. Míg az egyes országok egymáshoz viszonyított teljesítményének alakulását mérő PISA mérések szerint a magyar tanulók teljesítménye 2012-ben és 2015-ben durván beszakadt, az alapvetően más célt szolgáló kompetenciamérések országos adatai továbbra is bizonyos stabilitást mutattak.

Most azonban mintha a kompetenciamérések eredményei szerint is megroggyant volna valami a magyar közoktatásban.

Mivel a tanulási teljesítményekre rengeteg különböző körülmény gyakorol hatást, az iskolabezárások hatását – az ez által okozott úgynevezett tanulási veszteséget – csak akkor tudjuk megbecsülni, ha a magyar tanulók teljesítményromlását más országokban megfigyelt teljesítményromlás mértékével leszünk képesek összehasonlítani. Az oktatási rendszerek teljesítményének leginkább megbízható eszközéül szolgáló 2022-es PISA eredmények csak ez év végén kerülnek nyilvánosságra, de egy másik nemzetközi mérés eredményei alapján a Világban megbízásából nemrégiben született egy globális elemzés, ami a 4. osztályos tanulók szövegértési eredményeit mérő 57 országban lebonyolított PIRLS kutatás eredményein, valamint a járvány alatti iskolabezárások idejéről szóló UNESCO statisztikák adatain alapszik.

Az elemzés azt bizonyítja, hogy a Covid-19 által okozott iskolabezárások okoztak tanulási veszteséget, amelynek mértékét a kutatók globális átlagban körülbelül egy évi iskoláztatás eredményének megfelelő teljesítményromlásként becsülték. (Az adatok alapján úgy tűnik, hogy ez a mérték Európában kisebb volt.) A tanulói teljesítmények hosszabb távú trendjeiből kiinduló elemzés szerint

1. a tanulási veszteség az iskolabezárás idejének függvényében volt nagyobb,
2. a tanulási veszteségek átlagosan nyolc heti bezárás után ugrottak meg jelentősen
3. és minden hétnyi bezárás átlagosan 0,8 pontnyi teljesítményromlást okozott.

Tanulási veszteségek tekintetében nem volt különbség fiúk és lányok között, az alacsonyabb teljesítményű tanulókat azonban jobban sújtották a bezárás következményei. Az alábbi táblázatban kiemeltem néhány olyan európai országra vonatkozó adatot, amely részt vett a PIRLS mérésben és amelyről az UNESCO statisztikák is tartalmaznak adatot.

Fontos észben tartanunk, hogy semmilyen árnyalt statisztikai elemzés nem képes kiszűrni a tanulási eredményeket befolyásoló összes körülmény hatását. Az például, hogy Franciaországban és Litvániában nem romlottak az eredmények, nem feltétlenül jelenti azt, hogy e két ország tanulói nem szenvedtek tanulási veszteséget; sokkal inkább arról lehetett szó, hogy a náluk relatíve rövidebb idejű lezárás is visszafogott egy egyébként javuló eredményességet. Az a tény azonban, hogy e két ország kivételével mindenhol romlottak a tanulási teljesítmények, megengedi azt a feltételezést, hogy az iskolabezárás Európában is mindenhol mérhető tanulási teljesítményromlást okozott.

Mindazonáltal néhány dolog minden további mélyebb statisztikai elemzés nélkül is jól látszik ezekből az adatokból:

1. a kényszerű iskolabezárás ideje Magyarországon nem volt kiugróan hosszú,
2. s a két mérés közötti teljesítményromlás európai összehasonlításban sem kiugróan magas.

Ha élünk is azzal az ingen kevéssé valószínű feltételezéssel, hogy a negyedikesek jelentős, 15 pontos tanulási teljesítményromlása Magyarországon teljes mértékben a bezárás által okozott tanulási veszteség számlájára írható, a magyar eredmények romlásának mértéke európai összehasonlításban inkább csak átlagos.

Visszatérve a 2022-es kompetencimérések eredményeinek váratlanul erőteljes romlására, joggal feltételezhetjük, hogy

ahhoz valamilyen csekély mértékben hozzájárulhatott a 2020-as iskolabezárás hatása, de azt önmagában nem magyarázza azt.

Azt is látnunk kell, hogy e mögött is jelentős részben a kormányzat elhibázott oktatáspolitikája áll, mert ahogy azt egy könyvemben részletesen bemutattam, a „digitális munkarendre” való kényszerű átállás alatt a kormányzat semmit nem tett annak elkerülése érdekében, hogy gyerekek nagy tömegei veszítsék el a kapcsolatot az iskolával. Gondolhatnánk, hogy a kormányzat problémamegoldásra való képtelensége miatt Magyarországon a hátrányos helyzetű tanulók teljesítménycsökkenése a lezárás alatt a nemzetközi átlagnál sokkal súlyosabb volt, de az adatok szerint a családi háttérindex mért hatása a teljesítményekre a járvány után lényegében nem változott az járvány előtti szinthez képest.

A tanulói teljesítmények romlásának egy másik lehetséges magyarázat az, hogy 2022-ben – a nemzetközi mérések gyakorlatát némi késéssel követve – a papíralapú tesztekről a magyar kompetenciamérés is átállt a digitális eszközökön kitöltött tesztekre. A PISA korábbi átállása azt mutatta, hogy az is okozhat egy csekély mértékű teljesítményromlást, de azt sem számottevő. (Vannak ugyan hírek a teszt kitöltésére szánt idő egy részében lefagyott számítógépek előtt ücsörgő tanulókról, de ez talán nem volt az országos eredményeket komolyan befolyásoló tömeges jelenség.)

Összességében – figyelembe véve a tanulási veszteségek és az online tesztelésre való átállás következményeit is – úgy tűnik, hogy a jelentős teljesítményromlás elsődleges oka az a 2011 után létrehozott közoktatási rendszerbe belekódolt, régóta zajló és az utóbbi években felgyorsult funkcionális leépülés, melyről egy korábbi cikkemben írtam.

Címlapkép forrása: Getty Images