A vállalatok gazdasági teljesítményét is rontja a biodiverzitás csökkenése

Nagy Julianna, KPMG

2024. március 25. 15:00

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

A klímasemlegességi törekvések mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a biodiverzitás, a természetes élőhelyek és ökoszisztémák védelme. A biológiai sokféleség jelentősége gazdasági szempontból is megkérdőjelezhetetlen, azonban csökkenése emberi léptékben mérve is érezhető. Ennek elsődleges oka az emberi tevékenység, azonban vállalati szinten is tehetünk ellene - írja elemzésében Nagy Julianna, a KMPG ESG és fenntarthatósági senior menedzsere.

A természet állapota gyors ütemben romlik, a becsült nyolcmillió fajból egymilliót a kihalás fenyeget az IPBES jelentése szerint. A bolygó szárazföldi területeinek 75%-át, a tengerek és óceánok 66%-át alakította át az emberi tevékenység. A vizes élőhelyek fogyatkoznak a legnagyobb ütemben: 85%-uk tűnt el 1700 és 2000 között, vagyis háromszor gyorsabban zsugorodik a területük, mint az erdőké. A tudomány jelenlegi állása szerint 1,75 millió fajt ismerünk, de ennek a sokszorosát, 9-14 milliónyi faj létezését valószínűsítik. A kihalás természetes úton is bekövetkezik: ennek normális mértéke évente 1-5 faj, azonban jelenleg óránként csökken egy fajjal a Föld élővilága.

Ennek ellensúlyozására alkotta meg az Európai Unió a biodiverzitás stratégiáját, ennek egyik eleme a nemrég elfogadott EU Nature Restoration Law. A stratégiának része a fenntarthatósági beszámoltatás, aminek keretében elvárásként fogalmazzák meg a cégek felé, hogy mérjék és kezeljék a természeti környezetre gyakorolt hatásukat, illetve a biodiverzitás csökkenésből adódó üzleti kockázataikat.

Hogyan tudnak a természettel harmóniában növekedni a vállalatok?

Minden vállalkozás közvetlenül vagy ellátási láncán keresztül kapcsolódik a természethez. Minél szorosabb ez a kapcsolat, annál inkább kiszolgáltatott egy vállalat a biodiverzitás-csökkenés következményeinek.

Egyes becslések szerint a világ gazdasági teljesítményének több mint fele – 44 billió USD – függ közepes- vagy nagymértékben a természettől.

A természet mindenki számára fontos, beleértve az üzleti és pénzügyi élet szereplőit is. Nem terjeszkedhetünk a bolygónk határain túl: gazdaságunknak a természettel összhangban kell növekednie, különben jelentős következményekkel kell számolnunk.

Jelenleg a pénzintézetek és a vállalatok nem rendelkeznek a szükséges információkkal ahhoz, hogy megértsék, hogyan hat a természet a pénzügyi teljesítményükre, illetve hogy milyen hosszabb távú pénzügyi kockázatok származhatnak abból, ahogyan a szervezet működése a természetet alakítja.

A TNFD-keretrendszer segítséget nyújt a vállalatoknak

A természetvesztés megállítása és a folyamat visszafordítása az üzleti élet szereplőinek részvétele nélkül nem lehetséges. Ezt felismerve több fenntarthatósággal kapcsolatos szabályozásban is megjelennek erre vonatkozó irányelvek: a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv (CSRD) például kötelezi a hatálya alá eső vállalatokat, hogy felmérjék a természetre és azon belül is a biodiverzitásra gyakorolt hatásukat.

Emellett a vállalatoknak a természeti kockázatokat is figyelembe kell venni működésük során. Lényeges különbség a természeti és klímakockázatok között azok térbeli hatálya:

míg az éghajlatra gyakorolt káros emberi tevékenységeket globálisan, úgy az ökoszisztémákban okozott károkat lokálisan kell kezelni.

Mostanáig kihívást jelentett a vállalatok természetre gyakorolt hatásának hiteles mérése, ebben nyújt a TNFD (The Taskforce on Nature-related Financial Disclosures) keretrendszere támogatást, első sorban globális nagyvállalatok, tőzsdén jegyzett magán- vagy állami társaságok, pénzintézetek számára. A keretrendszert 2023. szeptember 18-án tették közzé.

Mik azok a természettel kapcsolatos kockázatok?

A természettel kapcsolatos kockázatok azok a kockázatok, amelyek a vállalatok a természettől való függéséből és az arra gyakorolt hatásukból erednek. A TNFD három kategóriába sorolja ezeket:

fizikai kockázatok, amelyek akkor merülnek fel, ha a természeti rendszerek veszélybe kerülnek;
a változó szabályozási, technológiai vagy társadalmi környezetből eredő átmeneti kockázatok;
és a rendszerszintű kockázatok, amelyek az éghajlati rendszer átalakulásából fakadnak, például az éghajlati fordulópontok elérésekor.

Miben különböznek a természettel kapcsolatos kockázatok a klímaváltozással kapcsolatos kockázatoktól?

A természetvesztés az ökoszisztémák és a biodiverzitás hanyatlását jelenti, míg a klímakockázat az éghajlatváltozás emberi és természeti rendszerekre gyakorolt lehetséges hatásait. A két jelenség szorosan összefügg, és kölcsönösen erősíthetik is egymást: a természet elvesztése csökkenti az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet, a klímaváltozás pedig súlyosbítja a természet elvesztését. Klasszikus példa az erdőirtás miatti természetveszteség, ami csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátásának megkötéséhez szükséges szén-dioxid-elnyelő képességet, ennek következményeként csökken a bolygó éghajlatváltozással szembeni ellenálló képessége. Ez viszont magasabb hőmérsékletekhez vezet, ami a biológiai sokféleség további csökkenését eredményezheti.

A természettel kapcsolatos kockázatokat sokkal bonyolultabb azonosítani és mérni, mint a klímaváltozás veszélyeit: a természetvesztéssel járó kockázatok sokkal inkább lokalizáltak és nehezen összehasonlíthatók, szemben a klímaváltozás hatásaival, melyek egyetemesen jelentkeznek bolygónkon.

A természettel kapcsolatos kockázatkezelés egy új természetvédelmi szempont, ezért idáig nem volt elérhető a vállalatok számára semmilyen iránymutatás a hatékony problémamegoldáshoz. Ezt hivatott a TNFD ajánlása megoldani, amely egyelőre 15 alapvető közzétételi mérőszámot határozott meg ágazattól független.

Hogyan épül fel a TNFD közzétételi ajánlása és hogyan viszonyul az eddigi megjelent nemzetközi keretrendszerekhez, sztenderdekhez?

vállalatirányítás,
stratégia,
kockázat- és hatáskezelés,
mérőszámok és célok.

A TNFD is LEAP (Locating, Evaluating, Assessing, Preparing) folyamatra épül, amely magában foglalja a szervezet és a természet közötti kapcsolódási pontok meghatározását, a függőségek és hatások értékelését, a kockázatok és lehetőségek felmérését, valamint a természettel kapcsolatos kockázatokra/lehetőségekre való felkészülést. Ez jól harmonizál a CSRD elvárásaival is.

A TNFD keretrendszere tudományos alapokra helyezve öt fő tényezőt határoz meg a természetvesztés alapjaként:

klímaváltozás,
forráskizsákmányolás,
föld- és tengerhasználat megváltozása,
környezetszennyezés
és az invazív fajok térnyerése.

Az ajánlás értelmében a vállalatoknak ezek mentén kell a kapcsolódó kockázatokat felmérni, adott esetben a lehetőségeket és a pozitív környezeti hatást azonosítani.

A TNFD keretrendszer a TCFD (Task Force on Climate-Related Financial Disclosures) módszereit fejleszti tovább és igazítja a természeti kockázatok sajátosságaihoz. Ahogyan a TCFD is számos önkéntes és kötelező erejű sztenderd alapját adta, várhatóan a TNFD gyakorlati alkalmazása is hasonló módon fog történni. A hiánypótló megközelítésmódot valószínűleg a már létező keretrendszerek is alkalmazni fogják a jövőben, így a vállalatoknak érdemes idejében felkészülni a jelentéstételi kötelezettségre. A CSRD szerint kötelező ESRS sztenderdek szerinti jelentéstételen túlmenően a vállalatok beépíthetnek szempontokat a jelentéseikbe a TNFD alapján.

A biodiverzitással kapcsolatos kockázatok, lehetőségek és adatszolgáltatás megújult alapokra helyezheti a vállalatok működését. A korán cselekvőknek lehetősége nyílik a biodiverzitási kockázatok felismerésével párhuzamosan egyéb lehetőségekre, mint például körforgásos gazdasági modell és megoldások fejlesztése, vagy az üzleti modelljük reziliensebbé és inkluzívabbá tétele.

A cikk szerzője Nagy Julianna, a KMPG ESG és fenntarthatósági senior menedzsere.

Címlapkép forrása: Getty Images