Navracsics: Ne csak nyaralóhely legyen a Balaton

Birkner Zoltán, a Pannon Egyetemért Alapítvány elnöke a konferencia megnyitóján elmondta: a Pannon Egyetem kiemelt célja, hogy a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság területén Magyarország és a későbbiekben Kelet- és Közép-Európa meghatározó felsőoktatási intézményévé váljon.

Ennek érdekében hozták létre a a Fenntarthatósági Kompetencia Központot, amely összefogja a fenntarthatósággal kapcsolatos feladatokat. Az elmúlt években a nagyobb pályázatokon jelentős forrásokhoz jutott az egyetem, ezidő alatt pedig rengeteg olyan vállalati együttműködés született, amelyekből már konkrét termék is készült, ezek nagy része piacra vitel előtt áll.

“A Balaton nem csupán nyaralóhely, hanem az ott élők mindennapjainak színtere is, amely azonban egyre szomorúbb képet mutat: a térség országosan a legrosszabb demográfiai folyamatokkal küzdő tájegységei közé tartozik a fiatalok elvándorlása és az idősek beköltözése miatt" – mondta el a konferencián Navracsics Tibor területfejlesztési és közigazgatási miniszter. 

Átfogó célként a kormány korábban azt határozta meg, hogy Magyarország 2030-ra legyen az 5 legélhetőbb európai ország között. Ennek előfeltétele a fejlesztéspolitikában, hogy élhető vidék és élhető városok legyenek, utóbbi a városi környezet emberségesebbé, barátságosabbé tételét jelenti, a vidék esetében pedig a közszolgáltatásokhoz való könnyebb hozzáférést.

A Balaton tulajdonképpen már most is, de a nagyon közeli jövőben biztosan Budapest agglomerációs övezetének külső határát fogja jelenti,

elsősorban a közlekedési infrastruktúra fejlődésének köszönhetően, a térség nagyobb városaiból gyakorlatilag egy órán belül be lehet már érni Budapestre.

A Balaton környékén egyszerre láthatóak a dinamikusan növekvő várostérség halmazok, másrészt pedig a belső perifériák jelenléte. “Szerintem nincs még egy olyan gyorsforgalmi fejlesztési út, amelynek akkora stratégiai jelentősége lenne a fejlesztéspolitika szempontjából, mint az M9-es autópályának, amely gyakorlatilag csupa belső perifériát érintene. A tervezett útvonal egybeesik számos olyan területtel, ahol nem volt kiépítve az 5G-lefedettség" – emelte ki Navracsics Tibor.

Tavaly decemberben fogadták el az új Területfejlesztési törvényt, amely alapja, hogy a versengéssel szemben az együttműködésre helyezi a hangsúlyt, mégpedig azért, mert elértük azt a határt, amit a fejlesztéspolitika versengő alapú működtetésével el lehetett érni, azaz az önkormányzatok, a térségek, a járások és a központi fejlesztéspolitikai tervek is kihasználták már minden tartalékot.

Az elöregedési folyamatok olyan tempót vettek mára a térségben, amely következtében a balatoni az egyik legjobban öregedő térség a dél-dunántúl és zala mellet.

Ha a képzettség tekintetében is az országos tendenciához mérjük, akkor látható, hogy a térség nem kiugróan jó, helyenként pedig kifejezetten rossz mutatókkal rendelkezik; a diplomások arányát tekintve szintén nem tartozik az élmezőnybe. A foglalkoztatottság tekintetében sem kiugróan jó a balatoni térség eredménye, sőt, ha eltekintünk a keleti medencétől, a veszprémi-füredi-almádi járástól, akkor látható, hogy összességében nem jó a foglalkoztatottság aránya a Balaton térségében, hiszen a járások többségében átlagos vagy annál gyengébb.

“Miközben a Balaton egy nagyszerűnek tűnő üdülési övezet, ahol remekül érezheti magát az ember, azt láthatjuk, hogy a helyi társadalomnak folyamatosan küzdenie kell a jövőjéért, a mindennapi túlélésért, hiszen nagyon erős az elöregedés és az elvándorlás, a foglalkoztatási ráta pedig alacsony. Mindez kirajzolja, hogy bizony nem túl jó a helyzet” – hangsúlyozta Navracsics Tibor.

A négyzetméterár tekintetében a kifejezetten magas budapesti, budai ingatlanárakkal mérhetők össze a balatoni térség ingatlanárai, elsődlegesen a keleti medence ugrik ki ebből a szempontból.

Mindez az itt élő fiatalok számára azt a rossz üzenetet hordozza, hogy nem fogják tudni megfizetni itt az első otthonuk árát, sőt sok esetben a magas ingatlanárak arra is csábítják őket, hogy az örökölt ingatlanokat is eladják, amiket aztán az ide költözők üdülőként hasznosítanak majd.

Veszprém az egyetlen olyan város, amely a közszolgáltatások szempontjából térségszervező erővel bír, az összes többi járásszékhelyen sokkal kevesebb közszolgáltatás érhető el.

Fotók: Stiller Ákos/Portfolio