Három gigawatt új megújuló energia-kapacitást épít fel az MVM az elkövetkezendő években

Az MVM a hazai energiakereskedelemben, energiatermelésben és energiaelosztásban is meghatározó, sőt bizonyos területen monopol helyzetben lévő szereplő, ezért a különböző jogszabályi, finanszírozói és ügyféligények is komolyan érintik a vállalatot. Az energetikai szektort érintő egyik legnagyobb kihívás, hogy a szereplők – a jogalkotók, a finanszírozók, és az ipar – érdekei nincsenek teljesen összhangban, még akkor sem, ha

a cél egyértelmű: a párizsi klímaegyezményben megfogalmazottak elérése, vagyis, hogy a kontinens 2050-re elérje a zéróemisszós működést.

A jogalkotók részéről egyre komolyabb és részletesebb szabályozás érkezik, amelyek – nagyon helyesen – a greenwashing jelenség ellehetetlenítését (is) tűzik ki célul. A szabályozás, mint a már évek óta jól működő ETS, vagyis CO2 kvóta rendszer vagy a taxonómiarendeletben foglaltak határozott irányba állítják a finanszírozókat és az ipari szereplőket egyaránt. Ennek hatására például a korábban

Európában is meghatározó szénalapú energiatermelés teljesen kiárazódik a kontinens energiatermeléséből, amely ugyanakkor rövidtávon ellátásbiztonsági kérdéseket is felvet.

A klímaváltozást mindenki a saját bőrén érzékeli, az Európai Unióban az éves átlaghőmérséklet 2,3 Celsius fokkal haladja meg az iparosodás előtti időszakét. A tavalyi nyár volt a valaha mért legmelegebb, de nagy a valószínűsége, hogy az idei is a legmelegebbek közé fog kerülni. Az Európai Beruházási Bank adatai szerint az USA lakosságának 63%-a, kínai lakosság 65%-a, míg az európaiak 78 százaléka aggódik a klímaváltozás miatt, ami a fogyasztó elvárásokban, szokásokban is határozottan megjelenik. Fogyasztóként, ügyfélként joggal várják el, hogy a bankok zöld projekteket finanszírozzanak, az ipar zöld beruházásokat valósítson meg, és a jogalkotók is minél inkább igyekezzenek ösztönözni a zöld gazdaság térnyerését.

Magyarország helyzete belesimul az európai trendekbe, az elmúlt 10 évben az energiamixben folyamatosan csökken a szén- és földgázalapú termelés, az atomenergia állandó résszel rendelkezik, a megújuló energiakapacitások viszont dinamikusan növekednek. A jogszabályokban lefektetett céloknak megfelelni viszont csak óriási beruházásokkal lehetséges, amelyek finanszírozása kulcskérdés lehet. Az MVM két helyszínen kombinált ciklusú gázerőművet is épít, amelyeknek már a hidrogén elégetésére is alkalmasnak kell lenniük, azonban ez a technológia még igen kiforratlan, és drága. Nehéz helyzetbe kerül ilyenkor a vállalati döntéshozatal, mivel a nagy beruházásigény mellett olyan technológiába kellene fektetni, amely még nem elég kiforrott, nem biztos, hogy valóban beváltja a hozzá fűzött reményeket.

Az MVM annak érdekében, hogy teljesítse a célokat, vállalta, hogy 3 gigawatt megújuló-energia kapacitást épít ki,

meghosszabbítja Paks I. üzemidejét és elvégzi azokat a hálózati fejlesztéseket, amelyek szükségesek a nap- és szélerőművek csatlakoztatására. Egész Európa ebbe az irányba halad, Olaszország 1, Franciaország 9 milliárd eurót szán például a saját hidrogéngazdaságának fejlesztésére. Az MVM a beruházások finanszírozására zöld kötvényeket bocsátott ki, a banki finanszírozás – a zöld követelmények miatt – viszont csak korlátozott esetekben igénybevehetők, mivel az olaj- és földgázipar sok esetben negatív megítéléssel szembesül.

Bizakodók vagyunk ugyanakkor, mert egyre több a tapasztalat, egyre több a tudás a rendszerben, ezért az egyes szereplők egyre hatékonyabban tudnak együttműködni a kitűzött célok tükrében.

Címlapkép forrása: Portfolio - Stiller Ákos