
Milyen hatással van a technológiai fejlődés és az információfogyasztási szokások átalakulása a jogi szakmára? Hogyan segítenek a modern digitális eszközök a jogi munkafolyamatok hatékonyabbá tételében?
Jalsovszky Pál: A technológiai fejlődés és az információáradat következtében jelentősen csökkent az egyének befogadókészsége, ha egy szöveg fél oldalnál hosszabb, az a gyakorlatban már hosszúnak számít. Ez a trend a jogi szakmában is megjelent: míg egy átvilágítási jelentés régebben 150-200 oldal is lehetett, ma már az úgynevezett "red flag" riportokban csak a legfontosabb kockázati tényezőket emeljük ki az adott társasággal, vállalkozással kapcsolatban. Ráadásul a különböző szintű kockázatokat színkódokkal próbáljuk érzékeltetni, hogy azokat a döntéshozó gyorsabban átláthassa.
A világ jóval komplexebbé vált, aminek feldolgozhatóságára újfajta eszközökre van szükség. A jogi folyamatokban, így az átvilágítás során is egyre több jogi technológiai megoldást használunk, valamint a jogszabályok és információk hatékony rendszerezéséhez és feldolgozásához elengedhetetlen a technológiai segítség. Ugyanakkor még mindig nehézkes a bírósági adatbázisokban és ítéletekben való hatékony keresés, ami problémát jelent.

Fehér Tamás: Hatalmasat fejlődött a hatóságokkal és bíróságokkal való kapcsolattartás, ami nagyon sok ideig papíralapon történt, és sok esetben személyességet is igényelt. Ma már a hatóságokkal, bíróságokkal jellemzően elektronikusan kommunikálunk és teljes eljárásokat végig tudunk vinni anélkül, hogy bármit ki kellene nyomtatni, ami nemcsak könnyebbé, hanem gyorsabbá is tette a munkát. Az ügyfelek, hatóságok és ügyvédi irodák részéről is gyorsabb válaszidőt igényel a rendszer, ugyanakkor jelentősen egyszerűsíti a folyamatokat.
A dokumentumokat már nem kell több példányban beadni, nem kell személyesen elmenni a cégbíróságra, postára, sőt, lassan már a földhivatalba sem.
Magyarország viszonylag jól áll ezen a téren, bár ez attól is függ, hogy a hatóságokkal vagy a bíróságokkal való kapcsolattartás melyik részét nézzük. Vannak olyan területek, ahol pár évvel ezelőtt előrébb jártunk, mint a környező országok, akik már kezdenek utolérni minket. Ami nálunk a legnagyobb probléma, hogy szinte minden hazai hatósággal másképp kell kapcsolatba lépni.
Bár az elektronikus aláírás lehetősége adott, mégis sokan ragaszkodnak a kézi aláíráshoz. Mi ennek az oka, és milyen változásokra lenne szükség a szélesebb körű elterjedéséhez? Hogyan alakította át az automatizáció a dokumentumkészítés folyamatát, és milyen előnyöket nyújt az ügyvédi munka hatékonyságának növelésében?
J.P.: Bár több százezer állampolgár használta már egy sor ügyintézési folyamatban az elektronikus aláírás egyszerű alternatívájaként az Ügyfélkapun keresztül elérhető Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítést, vagyis az AVDH-t, az üzleti gyakorlatban az elektronikus aláírás a mai napig nem terjedt el.
Továbbra is inkább kézzel írunk alá, ami viszont nem túl hatékony egy több száz oldalas szerződésnél.
Hazánkban élő ’expat’-ek gyakran megjegyzik, hogy nálunk milyen nagy aláírási kultúra van, más országokban nem kell ennyi papírt aláírni. Sokkal hamarabb el kellene jutnunk oda, hogy a különböző dokumentumokat, szerződéseket elektronikusan írjuk alá.

F.T.: Az ügyfelekkel való kommunikáció módja is megváltozott. Míg korábban gyakran hosszú feljegyzéseket írtunk, ma már sok esetben elegendő az e-mail-es kommunikáció. Ami kihívás, hogy hogyan egyszerűsítsük, elektronizáljuk és automatizáljuk a különféle dokumentumok, például szerződések és beadványok készítését. Az elmúlt években ezen a területen történt a legnagyobb fejlődés, és mi is rengeteget dolgoztunk azon, hogy
a Legito rendszerünkkel minden dokumentumot a legegyszerűbben, leggyorsabban és automatizált módon készíthessünk el.
Sok olyan típusú dokumentum létezik, amelyekben csak kisebb eltérések vannak, mint például az egyszerűbb szerződések vagy eseti meghatalmazások. Az élethelyzetek mindig különbözőek, mindig van valami egyedisége az adott tranzakciónak, egy megállapodásnak, de a szerződés szövegének nagy részét meglévő elemek felhasználásával készítjük el, hiszen nem kell még egyszer kitalálni mondjuk egy szavatossági klauzulát. Ez lehetőséget ad arra, hogy automatizáljuk ezeknek az elkészítését, így időt takaríthatunk meg, növelhetjük a hatékonyságot és értéket teremthetünk az ügyfeleknek. Ma már tehát nem az a kérdés, hogy elektronikusan vagy papíralapon dolgozunk, hanem inkább az, hogy hogyan tehetjük még gyorsabbá és hatékonyabbá az elektronikus dokumentumok előállítását.
J.P.: Egy szerződést úgy kell elképzelni, mint egy építőkockákból felépített várat. Többnyire már előre megvannak azok az elemek, klauzulák, bekezdések, amikből egy-egy szerződést össze kell rakni, viszont ahhoz, hogy ezeket a kockákat hogyan rakjuk össze, ahhoz kell a szaktudás. Nagyon sok potenciál van ezért a szerződés-automatizációban.
Az ügyvédjelöltek képzése is átalakul a digitalizáció hatására. Hogyan lehet megőrizni a szakmai mélységet egy egyre inkább automatizált környezetben? Hogyan segíti a Jalsovszky saját képzési programja a fiatal jogászokat abban, hogy a modern jogi környezetben is versenyképes tudással rendelkezzenek?
J.P.: Az ügyvédjelöltek az egyetem elvégzése után az ügyvédi irodákban éveken át szerződéstervezeteket készítettek, dokumentumokat fordítottak és ezáltal tanulták meg a szakmát. Ez a tanulási metódus idővel teljesen átalakulhat.

Egy új ügyvédjelölttől már nem azt kérjük, hogy írjon meg egy társaságalapítási dokumentumot, hanem azt, hogy a dokumentum-automatizációs rendszerünkben dolgozva állítsa azt össze. Tehát azt a fajta szakmai tudást nem fogja megszerezni, mintha végigvitte volna ezeket a folyamatokat. Hasonló a helyzet a szakmai angol nyelvtudás megszerzésével is: a fordítóprogramok használata el tudja kényelmesíteni az új generációt és ezért nem fog náluk kialakulni a rutinnal a magas szintű angol nyelvtudás.
F.T.: Nagyon fontos, hogy ezt a tudást megosszuk a fiatalokkal, és ezt mi elsősorban oktatással valósítjuk meg. Saját fejlesztésű képzési programunk, a Jalsovszky Academy kifejezetten gyakorlatorientált:
olyan jogi tudást, valamint képességeket igyekszünk átadni, amelyek segítik a joghallgatókat a későbbi jelölti és jogászi pályájukra való felkészülésben.
Az egy éves képzésre főként harmad-negyedéves egyetemisták jelentkezését várjuk. Emellett házon belül is folyamatosan oktatjuk a kollégákat, rendszeresen vannak belső oktatásaink, túl azon, hogy a mindennapi munkában az idősebb, tapasztaltabb kollégáktól megkapott mentorálás, tudás is folyamatosan lecsapódik. Abban hiszünk, hogy végső soron egy ügyvédi iroda legnagyobb értéke az emberi szaktudás.

J.P.: Ami nagy érték egy ügyvédjelöltnek, és amit szerintem nálunk megtanulhat, az a holisztikus látásmód, a komplex problémák analizálása és megoldása. Az elmúlt évtizedekben olyan szintre növekedett a joganyag mennyisége, amit egyszerre kell értelmezni és alkalmazni, ami egy radikálisan másfajta tudást igényel.
Ma már mindennél fontosabb, hogy a jogász megértse a valóságot és eljusson oda, hogy azt leképezze a jogi struktúrák szintjére,
amit utána az ügyfélnek megfelelően tud majd kommunikálni. Kevésbé számít, hogy hogyan állítunk össze egy szerződést, sokkal inkább lényeges az, hogy hogyan kell a modern korban jogászként megoldani egy problémát, egy élethelyzetet.
Milyen szerepet játszik a mesterséges intelligencia az ügyvédi munkában, és milyen határok vannak ezen a téren?
F.T.: Már egyetlen ügyvéd sem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja a rendelkezésre álló eszközöket. Nem csak a klasszikus ügyvédi feladatokra kell gondolni, hanem arra is, hogy az ügyvédek egyre gyakrabban jelennek meg különböző online felületeken, írnak szakmai cikkeket vagy marketinganyagokat. Az ügyvédi munkában is folyamatosan tesztelni kell, hogy hogyan tudjuk azt hatékonyabbá és jobbá tenni. Ne gondoljuk azért, hogy az AI mindenre általános gyógyír, de az biztos, hogy nem lehet ignorálni.
J.P.: Kicsit demokratizálja az ügyfél-ügyvéd kapcsolatot az AI, egyre gyakrabban előfordul, hogy az ügyfél már eleve úgy érkezik, hogy elmondja, mit javasolt neki a ChatGPT, és ha mi mást mondunk, akkor meg kell magyaráznunk, hogy mi miért gondoljuk másképpen.
Valahol az a fajta szerepünk mindig meglesz, hogy közvetítsünk a technológiai eszközök által leszűrt tudás és az ügyfél adott igénye között,
bizalmat és emberi megértést nyújtsunk. Ezt szerintem nem fogja tudni átvenni a mesterséges intelligencia, de az összes egyéb háttérmunka egyre inkább elérhetővé válik mindenki számára. A következtetés levonása és a cselekvési terv meghatározása továbbra is a jogi tanácsadó feladata lesz.

F.T.: Tanácsadóként, ügyvédként ezt egyáltalán nem bánom, páciensként is örülök, ha orvosi vizsgálat előtt vagy után információt tudok gyűjteni a problémámról. Szerintem az kifejezetten építi a bizalmat, hogy ha mondjuk felteszek három leinformált kérdést az orvosnak, akkor megválaszolja és elmagyarázza azokat. Egész egyszerűen el kell fogadni és figyelembe venni az ügyvédi munkában is, hogy az ügyfelek egy része már egészen konkrét elképzelésekkel, kérdésekkel fordul hozzánk. Úgy tudunk hitelesek lenni, ha foglalkozunk ezekkel és adekvát válaszokat adunk.
Hogyan változnak az ügyvédi szolgáltatások és a tanácsadás témái, ahogy a vállalkozások egyre inkább a digitális térben végzik a tevékenységeiket?
F.T.: Az online jelenlét olyan kérdéseket vet fel, amelyek korábban nem merültek fel, például adatvédelmi és fogyasztóvédelmi területen.
A vállalkozások sokszor országhatárokon átívelő tevékenységet folytatnak, ennek megfelelően a tanácsok és a kérdések is nemzetköziesednek.
De az online jelenlét a vállalkozók és ügyfelek gondolkodásában is változást hozott. Korábban a személyes találkozók és hosszú, részletes tanácsok voltak a megszokottak, ma ennek ellenkezője figyelhető meg, az online kommunikáció egyértelműen előnyben részesül. Az ügyfelek nem feltétlenül akarnak személyesen találkozni és nem szívesen olvasnak hosszú szövegeket, inkább konkrét, gyakorlati tanácsokat keresnek.
A Jalsovszky egyik kiemelt szakterülete, az adójog az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül. Melyek a legnagyobb változások ezen a téren, és hogyan alkalmazkodtak hozzájuk az ügyvédi irodák?
J.P.: Amikor 20 évvel ezelőtt elindult az iroda, mások voltak az elvárások az adótervezéssel kapcsolatban. Akkoriban az volt a cél, hogy a vállalkozások lehetőleg egy adóparadicsomba rejtve tartsák a pénzüket és nullás adóval zárják le a tranzakciókat, ami már egyáltalán nem jellemző.
Sőt az elmúlt 5 évre inkább az adóparadicsomokból való kimenekülés a jellemző.
Akkoriban mindezt megkönnyítette a sok nyilvánvaló adózási hézag. Például, ha egy amerikai cég eladott egy filmet vagy filmjogokat Dél-Koreába, akkor az amerikai és a dél-koreai adózási szabályok szerint, ha a dél-koreai cég jogdíjat fizet az amerikai cégnek, akkor az összeget forrásadóval sújtották. Erre az volt a megoldás, hogy be lehetett iktatni egy magyar céget, mivel Magyarország, illetve Dél-Korea és Amerika között voltak olyan kettős adóztatási egyezmények, amelyek lehetővé tették, hogy ha Dél-Koreából jogdíjat fizetnek Magyarországra, akkor ne vonjanak le forrásadót. Ez egy olyan struktúra volt, amely révén a cégek adóelőnyöket tudtak elérni. Korábban ez könnyen működött, mert egy cég puszta létrehozása elég volt ahhoz, hogy úgy kezeljék, mintha valós gazdasági jelenléte lenne, miközben valójában csak papíron működött.
A nemzetközi adótervezés azóta azonban teljesen megváltozott. Egy időben szinte heti szinten jelentek meg olyan irányelvek (BEPS, ATAD, FATCA, stb.), amelyek megnehezítették a nemzetközi adótervezést. Ezek mind arra szolgáltak, hogy megszüntessék azokat a hézagokat, amik a nemzetközi adózásban jelen voltak. Ma már az adóhatóságok is sokkal szigorúbbak, és minden cégnek valódi gazdasági jelenléttel kell rendelkeznie, hogy ilyen adókedvezményeket igénybe lehessen venni. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy megszűnt a nemzetközi adótervezés, inkább azt,
hogy a nagyon nyilvánvaló struktúrák helyett megnőtt a szerepe az átgondoltabb, szofisztikáltabb megoldásoknak.
F.T.: A fókusz és az ügyfelek céljai is megváltoztak az évek során. 20 éve még azok a vállalkozók voltak aktívak Magyarországon, akik a 90-es években indítottak sikeres vállalkozásokat. Akkoriban főleg arra összpontosítottak, hogyan lehet minél hatékonyabban növelni a profitot, és hogyan lehet újra befektetni a bevételt. Mostanra azonban ezeknél a vállalkozóknál sokszor inkább az a kérdés, hogyan lépjenek ki a cégükből. Persze továbbra is fontos, hogy mindezt adóhatékony módon tegyék meg, de sok vállalkozó már egy új életszakaszba lépett, és a vállalkozása is új fázisba került. Ezért egyre fontosabbá váltak azok a vagyontervezési lehetőségek, amelyek már hazánkban is elérhetők: az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásainkat mi is folyamatosan fejlesztjük, hogy még széleskörűbben tudjuk támogatni ügyfeleinket.
Fotók: Hajdu D. András/Portfolio
A cikk megjelenését a Jalsovszky Ügyvédi Iroda támogatta.
Elképesztő, de igaz: a világ műanyaghulladékának nagy része alig 20 év alatt keletkezett
Szép lassan belefullad a világ.
Drasztikus lépésre kényszerült a Mercedes: leállítja bizonyos elektromos autóinak szállítását az Egyesült Államokba
Átmeneti visszaesésről beszélnek.
Cunamiveszély: jó hírek érkeztek
Így csapott le a kamcsatkai földrengés utáni szökőár a Csendes-óceán térségére.
Dupla árcímkék, kemény szankciók: így készül Bulgária az euróra
Megtörtént az utolsó lépés is.
Teljes káosz a brit reptereken: egyetlen hiba bénította meg a légiközlekedést
Lassan áll helyre a forgalom.
Trump durva vámokat vetett ki egy nagyhatalomra, és ezzel Oroszországnak is üzent
25 százalékos vámmal sújtotta Indiát.
Moszkváig jutottak az ukránok féltve őrzött titkai: most kiderült, ki a hunyó
Hazaárulásért felel majd a tégla.
Kiszáríthatják-e Arizonát a politikai viták?
A vízhiány egyre súlyosbodik, a megoldások pedig egyre ellentmondásosabbak.
Forgóeszközhitel - Mennyi pénzt mozgathat meg a GINOP PLUSZ B komponense?
A forgóeszközhitelről már korábban is írtunk, de most megmutatjuk, mit jelent ez országos szinten.
Norvégia útja a karbonsemlegesség felé
Állami és ipari együttműködés a teljes CCS-értéklánc mentén.
Pogi vs. Balásy 2.0 - Vita a piac és a verseny mindenhatóságáról
Pogátsa Zoltán, a Hatalmas arcok és a Pogi podcast műsorvezetője és Balásy Zsolt, a Hold Beat hedge fund menedzsere folytatják a korábban megkezdett vitát a... The post Pogi vs. Balásy 2.0 - Vit
Összeadás, kivonás, rombolás
A mesterséges intelligencia útán egy kis természetes intelligencia. Avagy Összeadás, kivonás, rombolás. Öt bekezdés a számokról címmel friss írásom olvasható az individualista blogon. Kös
Ha nyár, akkor szabadság - mit érdemes tudni a szabadság kiadásának szabályairól?
A nyári időszak a legtöbb munkavállaló számára a pihenés és a szabadság tervezésének időszaka. Azonban a szabadság kiadása nem kizárólag a munkavállaló igényeihez igazodik, hanem jogsza
Szegény ország, több ima
A szegény országokban többet imádkoznak - akár ez is lehetne az e heti grafikonunk megállapítása. Minél nehezebb az élet, minél kisebb a társadalmi hátszél, annál... The post Szegény orszá
Mennyit költs egyetem alatt?
A napokban Redditen egy apuka segítséget kért, hogy mennyi zsebpénzt adjon az egyetemista gyermekének. Nem olyan régen csináltam arról videót, hogy a pénzügyi tudatossággal kapcsolatban meglep

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?
Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.
Megúsztuk a legrosszabb forgatókönyvet, de mikor jön a növekedési fordulat?
Friss adatok érkeztek.
Bod Péter Ákos elárulta, miért maradt le a magyar gazdaság
Álom marad az osztrák életszínvonal?
Hatástalanítja a kormány csodafegyverét az árrobbanás?
Milyen áremelkedést bír el az Otthon Start?
