Vállalati finanszírozás: forrás van bőven, csak élni kell vele!

A kkv‑szektor jelentőségét egyetlen nemzetgazdaságban sem lehet eléggé hangsúlyozni: a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató, évi 50 millió eurónál kisebb árbevételt elérő, illetve ennél kisebb vállalatok alkotják a hazai gazdaság gerincét. Ez a szektor adja a teljes foglalkoztatás több mint kétharmadát, és a nemzeti össztermék körülbelül felét. Nem mellékes az sem, hogy a kkv‑knál a hazai tulajdon aránya jóval magasabb, mint a nagyvállalatoknál. A kis‑ és középvállalkozások teljesítménye ezért közvetlenül hat a teljes nemzetgazdaságra.

Röviden: ha a kkv‑knak rosszul megy, az országnak is rosszul megy.

KECSKEMÉT - Finanszírozás a gyakorlatban

Finanszírozási útvonalak a kkv-k előtt! Idén elindul a hazai finanszírozási lehetőségeket bemutató országos INGYENES rendezvénysorozatunk - Demján Sándor Tőkeprogram, Széchenyi Kártya Program támogatott hitel, kedvezményes források, kombinált konstrukciók. Jöjjön el a következő vidéki állomásra, hallgassa meg a szakértőket és kérjen személyre szabott tanácsadást!

Információ és jelentkezés

A szektor előtt álló legkomolyabb kihívás egyértelműen a termelékenység növelése, amely ugyan 2022-ig folyamatosan javult, azonban továbbra is elmaradást mutat az EU átlaghoz viszonyítva. Ennek egyik oka, hogy az innovációk (digitalizáció, új technológiák, zöld megoldások) kis mértékben hasznosulnak a kkv-knál. A hatékonyságnövekedést kizárólag technológiai beruházásokkal, szervezeti átalakításokkal és humánerőforrás-fejlesztéssel lehet elérni, amelyekhez azonban elengedhetetlen a kedvező és kiszámítható finanszírozás. Ezt már több évtizeddel ezelőtt is felismerték a döntéshozók, és

a támogatott konstrukciók létjogosultságáról azóta is széleskörű konszenzus van, amely – lássuk be – nem gyakori ilyen hosszú időtávlatban.

Széchenyi Kártya Program – az örök sláger

Az egyik legrégebbre, pontosan 23 éves múltra visszatekintő kkv-kat támogató kezdeményezés a KAVOSZ Zrt. által közvetített Széchenyi Kártya Program, amely 2002 óta nyújt kedvezményes finanszírozást a mikro-, kis- és középvállalkozások számára. Az eltelt időszakban egyértelműen ez volt a legnépszerűbb finanszírozási forrás a szektor számára, amit a számok is jól mutatnak:

közel 530 ezer hitelszerződés keretében mintegy 9 600 milliárd forintnyi forrás került az évek alatt a vállalkozásokhoz.

A Covid-járvány kezdete, 2020 óta 350 ezer hitelkérelmet fogadtak be 13 ezer milliárd forint értékben, amelyből körülbelül 220 ezer vállalkozás 7300 milliárd forintnyi hitelt kapott meg.

A Széchenyi Kártya Program megkérdőjelezhetetlenül összeforr Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatójának nevével, aki több mint két évtizedes munka után adja át a stafétát az új generáció számára. A leköszönő vezető elmondta: „Szeptember vége után egy féléves akcióterv mentén adom át az új, többszintű menedzsmentnek a folyamatokat. Ez egy tervezett és strukturált szakasz lesz, amelyben az én szerepem a folytonosság és az operatív stabilitás támogatása. Ezzel együtt egy új működési és fejlesztési korszak is elindul, ahol a szolgáltatások és a programpontok fejlesztése, valamint a digitális transzformáció lesznek a fő hívószavak”

A Széchenyi Kártya 2002-ben indult 3 fővel Demján Sándor ötletéből. Mára a KAVOSZ egy 70 fős szervezetté alakult át. Ez egy unikális intézmény, európai és világszinten is különleges modellben működik. A program komplexitása abban rejlik, hogy az állam, a bankok, a vállalkozói szervezetek, szövetségek, kamarák és a garanciaintézmények mind egy cél, a vállalkozói hitelezés érdekében fognak össze.

23 éve működik sikeresen, ami egyedülálló a KKV finanszírozás területén.

„A Széchenyi Kártya Programot akkor hívtuk életre, amikor szinte piaci alapon, reális kamatok mellett a hazai kisvállalkozások nem tudtak bankhitelhez jutni. Óriási eredmény, hogy sikerült elérni és azóta is fenntartani azt, hogy mind a piaci-, mind az állami szereplők a kezdeményezés mellé álljanak, ezzel elindítva egy rendkívül prosperáló, úttörő időszakot. Kezdetben a forgóeszköz-finanszírozásra helyeztük a hangsúlyt, de később a beruházások támogatása is a fókuszba került, továbbá szinte minden szektor számára sikerült tematikus hiteleket bevezetni” – tette hozzá Krisán László.

Portfolio Budapest Economic Forum 2025

A kkv finanszírozás a rendezvény egyik kiemelt témája. Információk a linken.

Információ és jelentkezés

A kamattámogatás révén, az évi 320 milliárd forintos költségvetési kiadás egy 1800 milliárd forintos kihelyezett hitelállományt generál. Ez többszörösen megtérül a költségvetésbe befolyó adóbevételek, járulékok révén. Igazi válságmenedzselő termék: fennállása óta már négy válságot megélt, és segített át vállalkozók tízezreit a nehéz időszakokon.

A szervezet és finanszírozási termékkör adaptációs képessége kiemelkedő a szektorban.

A program az évek alatt folyamatosan bővült, kamattámogatott forgóeszközhitelek, az agrárium, a turizmus számára külön termékek, de például lízingmegoldások is bekerültek az alapvetően beruházásokat ösztönző források mellé, mindig alkalmazkodva az éppen aktuális gazdasági kihívásokhoz.

"Mindig meghallgattuk a vállalatvezetők problémáit, majd ezeket lefordítottuk pénzügyi igényekre, és ezek alapján új termékeket és hitelfajtákat dolgoztunk ki, amelyeket a szakpolitikával egyeztetve vezettünk be.

Én azt tanultam Demján Sándortól, hogy egyszerre kell tudni a vállalkozói nyelvet beszélni, és érteni.

Alapelvem hogy értsem a vállalkozókat, érdekeljen mi zajlik náluk, közös érdek legyen segíteni őket, és értékes, működő megoldásokat adjunk valós problémákra. Legfontosabb gyorsan reagálni, hatékony, olcsó és vállalkozóbarát hiteleket kidolgozni, és azokat korrektül lebonyolítani. Ez amilyen egyszerűnek tűnik, olyan nehéz is egyben, de az évtizedek távlatából nézve úgy érzem sikerült megvalósítani” – tette hozzá a leköszönő vezérigazgató.

Nincs 20 kilométernél nagyobb sugarú kör az országban, ahol ne kapnának segítséget a vállalatvezetők

A KAVOSZ Zrt. tulajdonosa egyenlő, fele-fele részben a VOSZ (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége), valamint a MKIK (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara). A VOSZ a hazai vállalatok egyik legfontosabb érdekvédelmi szervezete, amelynek főbb feladatai közé tartoznak a jogszabály‑tervezetek véleményezése, vállalati adózással kapcsolatos javaslatok megfogalmazása, illetve munkaerőpiaci és oktatási érdekek képviselete. Egyik legnagyobb, közérdeklődésre is számot tartó

szerepe a vállalatok gazdasági szempontjainak érvényesítése az évente aktuális kormányzati egyeztetésekben és aktuális bérmegállapodásokban.

Országos hálózatában a tanácsadói tevékenységével és a helyi, illetve nemzetközi gazdasági kapcsolatok erősítésével tudja támogatni a helyi vállalkozók üzleti sikereit. Egyszóval: megkerülhetetlen szereplő a vállaltok életében. A KAVOSZ Zrt.-n keresztül és önmagában is jelentős eredményeket ért el a hazai kkv-k fejlesztésében. Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese elmondta:

„Az elmúlt évtizedben a kkv‑k legnagyobb ugrása a válságállóság: erősebb pénzügyi tudatosság, jobb banki kapcsolatok, tudatos cash‑flow és controlling. Felgyorsult a digitalizáció a back office‑tól az értékesítésig – e‑kereskedelem, automatizálás, adatvezérelt döntéshozatal. Erősödtek a beszállítói pozíciók, nőtt az export‑ambíció és a minőség‑/tanúsítási szemlélet. A generációváltás is látszik: több vállalkozás lett átláthatóbb, szervezettebb, menedzsmenttel működő cég”

Ezekhez többek között a Széchenyi Kártya Program – a KAVOSZ, a VOSZ és az MKIK közös, paritásra épülő platformja – stabil, anticiklikus finanszírozási hátteret adott: kiszámítható és vállalkozóbarát megoldásokkal. Az Agrár Széchenyi, a Széchenyi Lízing és a Mikrohitel különböző élethelyzetekben nyitottak ajtót – a forgótőke‑pótlástól az eszközfiatalításon át a belépők támogatásáig –, miközben a banki együttműködés kultúráját is erősítették.

Nem túlzás, hogy Krisán László munkája döntő volt abban, hogy mindez országszerte elérhető, egységes és megbízható rendszerré vált”

A következő évek kulcsa a termelékenységi ugrás: kevesebb rutin, több technológia és az egyre magasabb hozzáadott érték elérése. Ehhez munkaerő‑átképzés, AI‑ és zöldátállási beruházások, valamint egyszerűbb, kiszámítható szabályozási környezet kell teremteni, amely a VOSZ első számú ügye. A hazai tőkeellátottság erősítése és a kkv‑k méretnövelése elengedhetetlen, különben a beszállítói és exportlehetőségek plafonba ütköznek. A következő lépcsőfok a „scale‑up” réteg megerősítése: együttműködő ökoszisztéma, gyors engedélyezés és olyan, teljesítményhez kötött ösztönzők, amelyek valódi hatékonyságjavítást kérnek cserébe.

Források rendelkezésre állnak, de a hatékony felhasználásuk lehet a kulcs a valódi sikerekhez.

A hitelprogramok akkor segítenek a legtöbbet, ha célzottak és egyszerűek: a Széchenyi‑termékeknél a rugalmas futamidő, a kockázatmegosztás és a gyors ügyintézés közvetlenül támogatja a technológiai és zöld beruházásokat. „A lízing és a forgóeszköz‑megoldások azonnali kapacitás‑ és hatékonyságnövelést adnak, a mikrohitel pedig belépési és innovációs küszöböket tör le, én a VOSZ‑nál ezt a mixet képviselem. Krisán László öröksége jó alap: egy országos, vállalkozóközeli platform, amelyre építve a kkv‑k nemcsak túlélnek, hanem léptéket is váltanak” – tette hozzá Gazsi Attila.

Nem csak hitelben érdemes gondolkodni, tőkeprogram is érkezett a kínálatba

A VOSZ mellett a másik, a hazai vállalati szektort meghatározó, és az elmúlt időszakban egyre aktívabb entitás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, amely nagy szerephez jut az idén márciusban indult, legfrissebb kkv-kat támogató kezdeményezés, a Demján Sándor Program lebonyolításában. A szektor eddig főként különböző hiteltermékekhez juthatott hozzá, amelyek ugyan a finanszírozási források igényeinek jól látható részét lefedik, azonban

vannak olyan üzleti célok vagy vállalati élethelyzetek, amikor más típusú finanszírozási megoldás jobban tud igazodni a cégek elvárásaihoz.

Éppen ezért hozták létre a szegmensben eddig nem megszokott Demján Sándor Tőkeprogramot, amely nem hitelt, hanem kedvezményes tőkejuttatást ad a vállalatoknak. A források kezelését az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. végzi. Balog Ádám, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a KAVOSZ Zrt. igazgatótanácsának elnöke az elmúlt évek fejlődésével kapcsolatban elmondta:

"Az elmúlt évtizedben a hazai kkv-k látványos digitalizáción mentek keresztül – ma már jóval több folyamatuk zajlik digitálisan, ami gyorsabbá és rugalmasabbá teszi a működésüket. A termelékenységi rés az EU-átlaghoz képest ugyan csökkent a dinamikusabb cégeknél, de még nem zárult be teljesen. Export-képességben és beszállítói integrációban egyre több kkv épül be nagyvállalati és nemzetközi láncokba;

minőség terén látványos a fejlődés"

A banki kapcsolat, a fedezetkezelés, a cash-flow-tervezés és a támogatásokhoz kapcsolódó projektfegyelem sokat javult, bár a külső forrásbevonáshoz kapcsolódó viselkedésforma még mindig óvatos. A garanciaprogramok elterjedése csökkentette a finanszírozási súrlódásokat, ugyanakkor a pénzügyi attitűd terén már kis lemaradást látunk a felmérések szerint. A fejlődést számos finanszírozási forma támogatta: kedvezményes hitelek, mint a Széchenyi Kártya Program, exporthitelezés, állami viszontgarancia (pl. Garantiqa).

Ezek mind-mind a belépési korlátokat vitték lejjebb, és normalizálták a bankok és kkv-k közötti kapcsolatot.

A hitelek mellett megjelentek az állami-piaci vegyes tőkeprogramok, amelyek azért fontosak, mert a klasszikus banki forrásbevonás mellett egyre több tőkeági finanszírozási lehetőség jelentenek. "A tőke nem versenyez a hitellel, sőt amennyiben ez alárendeltként működik, további teret ad a vállalkozásoknak banki forrásbevonásra" - tette hozzá. Az elért eredményeket tovább kell erősíteni: termelékenységi ugrásra, automatizációra, MI-használatra adatvezérelt működésre van szükség folyamat-szintű integrációban. De szükség van a kockázatvállalási kultúra erősítésére is:

MA A MAGYAR KKV-K ÁTLAGOS KOCKÁZATVÁLLALÁSI ÉTVÁGYA MÉG EU-ÁTLAG ALATTI.

Vállalati szinten több kísérletezésre, pilot-projektre, és elfogadott „tanulási költségre” van szükség. A finanszírozási szerkezetben a bankhitelek dominanciáját mérsékelni lenne érdemes a tőke, mezzanine és faktoring irányába. Célzott mikrohitel és mini-faktoring megoldásokkal vállalatok tömegét lehetne forráshoz juttatni. A zöld- és ellátásbiztonságot szolgáló beruházásokat kell eszközölni, amelyek növelik a hatékonyságot, csökkentik a beszállítói kitettséget és erősítik a lokációt. Ezeket pedig

ERŐS FINANSZÍROZÓI MIX-EL LEHET MEGVALÓSÍTANI, AMELYBEN A HITEL, A FAKTORING ÉS A TŐKEPROGRAMOK IS SZEREPET KAPHATNAK.

A Széchenyi-program jellegű eszközök továbbra is hidat képeznek a magasabb kamatkörnyezetben, azonban a faktoringban és számlafinanszírozásban jelentős még a lemaradás az EU átlaggal szemben. Új alapokra kell helyezni a mikrohitelezést, amellyel rengeteg vállalat válhatna a bankok számára is releváns partnerré. "Azoknak a cégeknek, amelyek a bankhitelre még nem elég érettek, de láthatóan fejlődőképesek, ágazati tőkeprogramokra (pl. védelmi- és űripar, AI/automatizáció, egészségipar) van szüksége, amelyek valódi iparági kapcsolatrendszerrel párosulnak" - mondta el Balog Ádám.

Álom vagy valóság?

A kormány Magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019-2030 határozott víziót fogalmaz meg az évtized végére. A cél, hogy a hazai KKV-k európai színvonalon működjenek, többféle finanszírozási forráshoz is hozzáférjenek, fokozódó figyelmet fordítsanak tevékenységük során az energiahatékonyságra, és biztosítsák a magyar családok megélhetését. A magas hozzáadott értékű és exportteljesítményű magyar kis- és középvállalkozások

a regionális és globális piacokra is eredményesen terjeszkedjenek, beszállítóként is sikeresen helytálljanak.

A jövőkép elérése azonban nem lehetséges támogató szabályozási-, intézményi-, szervezeti-, társadalmi- és üzleti környezet nélkül. A magyar gazdaság egyensúlyra törekszik a nemzetközi kitettség csökkentése és a hasznos külföldi közvetlentőke-befektetések jelenléte vonatkozásában, így a növekvő magyarországi befektetések hatására a kkv-szektorban is javul a termelékenység, a technika modernizáció és az exportképesség.

Aligha lenne olyan szereplő a hazai gazdaságban, aki ne értene egyet a Stratégia víziójával.

Az elérésben az összes szereplőnek van felelőssége: vállalatvezetőnek, finanszírozónak, kormányzati- és más állami döntéshozóknak. Egy biztos: forrás van, csak élni kell vele!

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images, portrék: Portfolio, Balog Ádám: MTI