Vége a rejtőzködésnek: a NAV a kriptopénzeidről is mindent látni fog

Mi fog történi és mikortól?

A Parlament előtt lévő és valószínűleg 2026. január 1-ig életbe lépő jogszabályok az EU úgynevezett DAC-8 irányelve, valamint az OECD által kidolgozott Crypto-Asset Reporting Framework (CARF) rendelkezésein alapulnak, amelyek EU-s valamint globális szinten teremtik meg a kriptoeszközökre vonatkozó adatcsere-mechanizmust.

A törvényjavaslatcsomag szerint a kriptoeszköz-szolgáltatók

automatikusan adatot fognak küldeni az adóhatóságoknak többek között az ügyfelek tranzakcióiról, egyenlegéről és éves forgalmáról.

A magyar adóhatóság így a külföldi platformokon történt ügyleteket is megismerheti. A rendszer a DAC-8 esetében az EU-s tagállamokra, míg a CARF esetében az egyezményes országokra fog kiterjedni. Aki tehát el akarja kerülni az adatszolgáltatást, csak olyan országban tudna kriptot tartani, amely sem az EU-nak, sem a CARF-rendszernek nem tagja – az ilyen országok száma azonban egyre csökken (jelenleg ilyen ország még pl. Argentína, India és Panama).

A hatóságok közötti tényleges adatcsere mindkét rendszer esetében 2027-ben fog elindulni, amelynek keretében a 2026-os adóévről fognak adatokat cserélni az adóhatóságok. Ez azt jelenti, hogy a 2026-ban az egyezményes országokban végzett kriptoügyletekről a NAV először 2027 folyamán fog adatot kapni.

Saját nyilvántartás: még fontosabb, mint eddig

A törvényjavaslat hangsúlyozza, hogy az adózók saját felelőssége a nyilvántartás pontos vezetése. Ennek teljesítése ugyanakkor nem könnyű, mivel az ilyen tranzakciók jellemzően nem belföldi befektetési szolgáltatók közreműködésével valósulnak meg. Ezenfelül a felhasználók gyakran több platformon, eltérő devizanemekben bonyolítanak le ügyleteket, ami tovább nehezíti a tranzakciók teljes körű és pontos nyilvántartását.

Mindezek mellett elemi érdeke mostantól az adózóknak a nyilvántartások vezetése – nincs annál kellemetlenebb (és drágább) dolog, ha kiderül, hogy az adóhatóság többet tud az ügyleteink feltételeiről, mint mi magunk.

Mi várható?

Előreláthatólag el fog telni valamennyi idő aközött, hogy a NAV megkapja a külföldi adatokat, azokat értékeli, majd összeveti a magyar adóbevallásokban szereplő adatokkal. De mi fog történi akkor, ha a NAV és az adózó adatai között eltérés van? A korábbi nemzetközi adatcsere-mechanizmusok tapasztalatai alapján ilyen esetekben a NAV várhatóan ún. „támogató eljárást” indít, amely egyfajta önellenőrzésre ösztönző folyamat.  Ez lehetőséget ad az adózónak arra, hogy a NAV rendelkezésére álló adatok alapján – ha így dönt – pótlólag bevallja a korábban kifelejtett kriptojövedelmeket vagy a hibás kalkulációkat helyesbítse.

A jogszabályok nem fűznek szankciót ahhoz, ha ez az utólagos helyesbítés elmarad. Azonban ilyenkor az adózó joggal számíthat adóhatósági ellenőrzés megindítására, amely során a NAV az adóhiány megfizetésére való kötelezésen túlmenően komoly adóbírságot és késedelmi pótlékot is kiszabhat.

A benyújtott törvényjavaslat új korszakot nyit a kriptoeszközök adóztatásában. Aki átláthatóan, pontos nyilvántartással és jogkövetően működik, arra az információcsere várhatóan nem lesz hatással. Aki viszont abban bízik, hogy a NAV úgysem látja a külföldi kriptojövedelmét, az 2027-től komoly meglepetésekre számíthat.

Címlapkép forrása: MTI/EPA/Rungrodzs Jongrit