A kialvatlanság sok cégnél nagyobb gazdasági kárt okoz, mint a betegszabadság

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Egyre kimerültebb munkaerő

A Magyar Alvás Szövetség és a Szinapszis kutatása szerint

Magyarországon az elmúlt években látványosan romlott az alvásminőség: öt év alatt felére csökkent a jó alvók száma.

Ezzel párhuzamosan nő az alvással kapcsolatos stressz, már minden második ember szorong is emiatt. A trend különösen aggasztó, mert az alváshiány hatása nem áll meg az egyén szintjén. A fáradtság és a krónikus alváshiány közvetlenül befolyásolja a munkahelyi teljesítményt is, nem csupán egyéni egészségügyi kérdés, valójában üzleti és gazdasági tényező is.

Az alvás közvetlen hatása a vállalati teljesítményre

Az alváshiány, vagy a nem megfelelő minőségű regeneráció, alvás több ponton is hat a szervezetek működésére:

• Csökkenő termelékenység: Az alváshiány rontja a koncentrációt, a döntéshozatalt és a kreativitást. A krónikus fáradtság különösen a tudásalapú munkakörökben csökkenti a teljesítményt.
• Presenteeism (a rejtetett veszteség): A vállalatok számára az egyik legnagyobb, de legkevésbé látható probléma a presenteeism: amikor a munkavállaló jelen van a munkahelyen, de fáradtság vagy kimerültség miatt csak töredék teljesítményt nyújt. Ez a jelenség sok vállalatnál nagyobb gazdasági veszteséget jelent, mint a betegszabadság.
• Több hiba és baleset: Az alváshiány jelentősen növeli a munkahelyi hibák és balesetek kockázatát, ugyanis a fáradt munkavállalók lassabban reagálnak, kevésbé figyelnek a részletekre, és könnyebben hoznak rossz döntéseket – ezek pedig óhatatlanul megnövelik a munkahelyi balesetek kockázatát is.
• Betegségek és kieső munkaidő: Az alváshiány növeli többek között a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, a depressziót, a szorongást, és az immunrendszer gyengülését okozza. Mindezek következménye erősen megjelenik a vállalat költségeiben is: több hiányzás, nagyobb egészségügyi költség. Ahogy korábban írtuk: az alvás ma már gazdasági kérdés is.

Nemcsak a teljesítmény változik – az is, ahogyan a munkánkat látjuk

Az alvás nemcsak a teljesítményt befolyásolja, hanem azt is, milyen a viszonyunk a munkához. Egy, a Journal of Organizational Behavior folyóiratban megjelent kutatás szerint egy jobban átaludt éjszaka után a munkavállalók kevésbé érzékelik munkájukat akadálynak vagy fenyegetésnek, inkább kihívásként tekintenek rá. Más szóval: kipihenten ugyanaz a munka kevésbé tűnik nyomasztónak.

Lehet, hogy pont a munka miatt alszunk rosszul?

Nem csak az igaz, hogy a rossz alvás rontja a teljesítményt. Az összefüggés kétirányú: a munkavégzés is negatívan hat az alvásra, sőt sok esetben a rossz alvás egyik kiváltó oka lehet a munkavégzés okozta stressz.

A modern munkakörnyezet – különösen a folyamatos elérhetőség – sokszor kifejezetten rontja az alvásminőséget: túlterhel minket mentálisan, ráadásul nem csak a munkaidőben, hanem azon kívül is.

A Microsoft kutatása szerint a dolgozók 40%-a már reggel 6 óra előtt elkezdi olvasni az emailjeit, este 10 órakor pedig még mindig a munkavállalók 29%-a reagál céges levelekre. Kifeszítve élünk, dolgozunk, az „always-on” kultúra így gyakorlatilag nem hagy valódi pihenőidőt.

Amikor elmosódnak a munka és a magánélet között a határok, az hosszabb távon kimerültséghez, kiégéshez és munkahelyi elvándorláshoz vezethet. Nem véletlen, hogy a Randstad Workmonitor kutatásában tavaly először a munka–magánélet egyensúlya fontosabb motivációvá vált a munkavállalók számára, mint a fizetés.

Érezzük, hogy sok a stressz, túlpörget minket a munka – és emiatt nem tudunk leállni, az idegrendszerünk pedig nem tud töltődni eléggé éjszaka.

Nem működik az, hogy majd kipihenem a hétvégén

A digitális eszközök mesterséges fénye és az állandó elérhetőség folyamatosan megzavarja az alvás-ébrenlét ciklusunkat, ez a jelenség a jet laghez hasonló, ezért nevezik szociális (társadalmi) jet lagnek. Ez akkor alakul ki, amikor a belső biológiai óránk és a társadalmi elvárások – például a munkaidő vagy a hétköznapi és hétvégi alvásritmus – nincsenek összhangban. Tipikus példa, amikor hétvégén próbáljuk bepótolni a hét közben elvesztett alvást. A jelenség különösen erősen érinti azokat, akik a természetes nappali ritmustól eltérő munkarendben dolgoznak.

Az alvás szempontjából ezért kiemelt kockázatban vannak a váltott műszakban dolgozók.

Az éjszakai munkavégzés felborítja a szervezet természetes cirkadián ritmusát, ami alvászavarokhoz, krónikus fáradtsághoz és koncentrációs problémákhoz vezethet.

Kutatások – például a Semmelweis Egyetem vizsgálatai – szerint a szociális jet lag rontja az alvásminőséget, és kedvezőtlenül hat a szívfrekvencia-variabilitásra (HRV), vagyis a szervezet stressz-szabályozására. A tartós biológiai ritmuszavar növelheti többek között a 2-es típusú cukorbetegség, a depresszió, az elhízás, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A háttérben az áll, hogy ha a szervezet biológiai órái tartósan eltérnek a természetes cirkadián ritmustól, az fokozott stresszt és hormonális egyensúlyzavart okozhat.

Mit tehetnek a vezetők?

Az egyik legfontosabb: törődjünk magunkkal – vezetőként is. Ahogy az oxigénmaszkot is magunkra kell tenni egy vészhelyzet esetén a repülőgépen, itt is igaz: vezetőként mi is próbáljunk minél jobban meghúzni a határainkat, és érdemes előre priorizálni az alvást, a feltöltő regenerációt. A vezetői példa nem csak ragadós, de közvetlen hasznot is hoz, a Fusion Vital mérései szerint ha egy vezető jó egészségszokásokat vesz fel, a beosztottai 75%-a követi a példáját.

A vezetői minták a kommunikációban is megjelennek. Ha rendszeresen hétvégén vagy késő este küldünk e-maileket, azzal akaratlanul is azt az üzenetet közvetítjük, hogy a pihenés kevésbé fontos, egyben ezzel automatikusan másokat is erre a magatartásra ösztönözzük.

A folyamatos munkaterhelést meg lehet előzni ütemezett e-mailek kiküldésével, vagy például azzal, hogy a meetingek szervezésénél figyelembe vesszük egymás bioritmusát. A legtöbb meeting 9-11 és 13-15 óra között van – pont akkor, amikor az emberek biológiailag a legproduktívabbak.

Tartsunk szünetet: a szünet ugyanis a teljesítményünk része, nem a hiánya. Szükségünk van egy pár perces fókuszváltásra, idegrendszeri resetelésre, mert ha folyamatosan nyomás alatt tartjuk magunkat, akkor még az enyhe fokú stresszterhelés is egymásra rakódik, és krónikus nyomást okoz, ami utána megjelenik az éjszakánkban is, rontva a regenerációnk hatékonyságát. 

Emellett egyre több vállalat indít alvás- és regenerációs programokat, amelyek segítik a munkavállalókat a stressz kezelésében, az egészségesebb munkaritmus kialakításában, alváshigiénia fejlesztésében.  

A regeneráció a jövő egyik versenytényezője – már most is

Bár a munkavállalók végső soron nem a főnökük mellett alszanak, a szervezeti kultúra jelentősen befolyásolja, mennyire tudnak regenerálódni. Egy kipihent munkavállaló nappal hatékonyabban dolgozik. Egy kipihent szervezet pedig nemcsak egészségesebb, hanem produktívabb és versenyképesebb is.

Az alvás támogatása ezért nemcsak egyéni döntés – hanem egyre inkább vezetői és vállalati stratégiai kérdés.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images