A Transparency International Magyarország a jelentésében azt javasolja a kormánynak, hogy fokozza az erőfeszítéseit a korrupció elleni küzdelemben, javítsa a jogállamisági rendszereket, és erősítse az ellenőrzési mechanizmusokat. A civil szervezet kiemeli az átláthatóság és a számadás követelményét a kormányzati intézkedések terén, és hangsúlyozza a társadalmi párbeszéd és az együttműködés fontosságát a fenntartható fejlődés érdekében. A korrupció ráadásul a gazdasági adatok alapján súlyosan visszaveti a magyar felzárkózást: hiába a magas GDP-növekedés, valamint a beruházási ráta, a lakossági fogyasztás, a bővülési mutatók és a termelékenység javulás is jelentősen elmaradt a potenciálistól – ismertette Martin József Péter, a Transparency International (TI) magyarországi ügyvezetője, aki szerint globálisan így az ország beleragadt a közepes jövedelem csapdájába.
2024 a négynapos munkahét éve lehet a brit kis- és középvállalkozások körében – állítja egy napokban megjelent felmérés. Az utóbbi időszakban világszerte egyre jobban terjedő munkarend koncepciójának lényege, hogy azzal a cégek egyszerre tudják javítani a munkavállalók életminőségét, illetve a termelékenységüket. A rövidített munkarend hívei szerint a heti három nap egybefüggő szabadnapot kapó dolgozó elégedettebb, boldogabb, a munkája iránt elkötelezettebb munkavállalóvá válik, amivel jelentősen csökken a fluktuáció mértéke. Egy globális felmérés szerint viszont a munkavállalói elégedettség fokozásának nem feltétlen a négynapos munkahét bevezetése a legjobb módja. A munkaórák, munkanapok száma helyett ugyanis fontosabb szereppel bír a munkával kapcsolatos élmények minősége, amit úgy is lehet értelmezni, hogy az emberek többsége azonos fizetés mellett inkább dolgozik egy számára kielégítő, jó munkahelyen öt napot, mint egy rossz állásban négyet.
Hamarosan bevezetheti Szlovákia a négynapos munkahetet – jelentette ki a davosi Világgazdasági Fórumon Robert Fico. A szlovák kormányfő kiemelte, hogy egyelőre csak kísérleti jelleggel lépne életbe a változás. A szakszervezetek támogatják az elképzelést, de a szlovák munkaadók felháborodtak - írja az Infostart.
Mindenkivel előfordult már, hogy a munkaidő lejárta után is még órákat kellett dolgoznia, hogy befejezzen egy határidős munkát. Egy friss felmérés szerint azokat a munkavállalókat, akik valamilyen külső kényszer (például a főnökük elvárásának való megfelelés) miatt a hivatalos munkaidőn túl is dolgoznak, 20%-kal alacsonyabb termelékenység jellemzi azokkal szemben, akik a munkaidő leteltekor abbahagyják a munkát. Azok is produktívabbak, akik rendszeresen tartanak szünetet a munkájuk közben szemben azokkal, akik pihenőidő nélkül dolgozzák végig a napot. A hat országban felvett felmérés szerint a legproduktívabban dolgozók olyan időbeosztási (time management) stratégiákat használnak, amelynél az egyes munkafeladatok elvégzéséhez meghatározott idősávot rendelnek a napi rutinjukban.
A Magyar Nemzeti Bank a legfrissebb előrejelzésében visszafogta a jövő évre vonatkozó növekedési várakozásait. Értékelésében azt is jelezte, hogy várakozása szerint a lakossági fogyasztás az idei visszaesés után lassabban áll helyre. A jegybank az inflációs jelentésében külön részben magyarázza meg, hogy miért várja a háztartások költekezési szándékának visszafogott ütemű élénkülését.
A harmadik negyedévben már nőtt a hazai GDP az előző negyedévhez képest, a negyedik negyedévben pedig már év/év alapon is enyhe bővülés lehet, vagyis véget érhet a recesszió időszaka. A jövőbeli növekedés belső és külső hajtóerői közül a belföldi keresletet illetően azonban csak fokozatos javulásra számíthatunk a következő egy-két évben, míg a külgazdasági feltételek terén jelentős a bizonytalanság. Várhatóan fog érkezni valamennyi pénz az EU-ból, de távolról sem annyi, mint a 2010-es évek második felében, amikor az uniós támogatások a növekedés számottevő forrását jelentették. A munkapiaci tartalékok beszűkülésével a potenciális növekedés egyre inkább egyedüli forrása pedig a termelékenységjavulás lesz, amihez viszont jól allokált beruházásokra lesz szükség.
"Ha a hatékonyság növelését nézzük, az AI akkora értéket tud teremteni a világnak, amely a brit gazdaság teljesítményének felel meg" - mondta Eric Hazan, a McKinsey marketing és értékesítési részleg társvezetője a Portfolio-nak adott interjújában a McKinsey Media Day nevű eseményén Frankfurtban. A szakember arról is beszélt, hogyan használjuk az AI-t, hogy az a "szupererőnk legyen", és miben kell fejlődnie Európának, hogy felvegye a versenyt Ázsiával vagy az Egyesült Államokkal.
Egy indiai szoftvermilliárdos szerint az ország fiataljainak heti 70 órát kellene dolgozniuk annak érdekében, hogy a világ legnagyobb népességű országának gazdasága utolérhesse Kínát. A nagy vihart kavart kijelentését Narayana Murthy részben azzal indokolta, hogy igen alacsony az indiai termelékenység mértéke. Eközben a felvetés bírálói arra mutatnak rá, hogy a hosszabb munkaidővel valójában csökken a dolgozók termelékenysége, amit inkább az oktatás-képzés fejlesztésével lehetne növelni. Továbbá az ILO adatai szerint az átlagos heti munkaidő alapján India már most is a világ top10 országa közé tartozik. Emellett egy felmérés szerint a világon Indiában a legmagasabb a munkahelyi kimerültségre, illetve kiégésre panaszkodók aránya.
Magyarországon évtizedek óta központi téma a bérszínvonal nyugat-európai szintre történő felemelése, míg az utóbbi egy-két évben a magas inflációból adódó reálbér-csökkenés hívta fel a figyelmet az alacsony hazai bérekre és a megélhetés problémáira. Az év vége közeledtével sokat hallhatunk arról, hogy megkezdődtek a tárgyalások a vállalatok és a munkavállalók között a minimálbér emeléséről. A kérdés az, hogy mi határozza meg a gazdaságban tapasztalható bérszínvonalat és hogyan növelhető ez a szint. A cikk ennek a kérdéskörnek jár utána amellett érvelve, hogy elsősorban a gazdaságban elvégzett termelési folyamatok jellege határozza meg a bérszínvonalat. (1. rész)
Többek között a forgalomalapú ágazati különadók csökkentését, valamint a telefonhívásokra, illetve az sms-ekre kivetett távközlési adó fokozatos kivezetését javasolja a magyar döntéshozók számára a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Going for Growth című jelentésének idei kiadása, amely a fenntartható növekedés biztosítását célzó szakpolitikai intézkedésekre tett javaslatokat a tagállamok számára. Az OECD emellett a helyi vasúthálózatokba történő beruházások növelését is szükségesnek tartaná azon javaslatai keretében, amelyeket négy témakör – termék- és munkaerőpiacok, digitális és zöld átállás, valamint szociális védelem – kapcsán fogalmazott meg a jelentés a Magyarországnak címzett országspecifikus ajánlásaiban. Az szervezet szerint a hazai termelékenység jelentős lemaradást mutat.
Az Állami Számvevőszék elnöke, Windisch László, a Közgazdász-vándorgyűlésen tartott beszédében érintette a gazdaság aktuális kérdéseit, különös tekintettel az inflációra és az Állami Számvevőszék szerepére a jövőbeni gazdasági fejleményekben. Az elnök szerint a magas nyomású gazdaság helyett más irányba kellene lépéseket tenni, javítani kellene a termelékenységet és a GNI-hoz hasonló mutatókat is figyelni kell a GDP-fókusz helyett. A jegybanki veszteségtérítés ügyében szerinte még hosszú szakmai vitákra lesz szükség.
Túl sokat fektettek már Kínába, miközben az ország gazdasága továbbra is döcög - ezzel szemben Indiában van tere a befektetéseknek, mondta a Morgan Stanley egyik vezetője.
Az euroszkepticizmus térnyerése a kulturális és gazdasági tényezők kölcsönhatásának tulajdonítható, a regionális fejlődés csapdájának koncepciója pedig rávilágít arra, hogy a tartós gazdasági hanyatlás az egyes régiókban, hogyan fokozza az EU-val szembeni elégedetlenséget - derül ki egy az Európai Bizottságnak készült friss tanulmányból. Magyarországon is erősödnek az unióval szembeni ellenérzések, viszont egészen sajátságos a hazai helyzet.
A magyar gazdaság növekedési modellje a vége felé közeleg, át kell állni az innovációvezérelt fejlődésre - hangzott el az MNB Növekedési jelentésének mai bemutatóján. A jegybanki kutatás 1100 "rejtett magyar bajnokot", vagyis innovációvezérelt vállalkozást azonosított, sikerükhöz azonban többek között a sajátos finanszírozási igényeikre is megoldást kell találni.
A digitalizáció tartja szinten a hazai vállalatok innovációs tevékenységét. Új termékek szolgáltatások bevezetésével kivárnak a vállalatok, inkább saját háttérfolyamataikat igyekeznek hatékonyabbá tenné. Ez mutatja a K&H innovációs indexe, amely ezúttal, a 2023 első félévében az előző időszakkal megegyező szinten marad.
Bár a gázellátás bizonytalanságát alapvetően téli problémának tartjuk, az aszályos nyár is okozhat problémákat - hívja fel a figyelmet Patrice Geoffron, a párizsi Geopolitikai és Energia-, illetve Nyersanyaggazdálkodási Központ igazgatója.
Jerome Powell szerint nem történt előrelépés az infláció terén.
Cikkünk folyamatosan frissül.
450 kilogrammot nyomott.
A dollár farvizén rángatták ismét a hazai fizetőeszközt.
Híreink az ukrajnai orosz invázióról percről percre.
Nagy reményeket fűz a svájci eseményhez.
Egyre gyakoribb a megműveletlen szőlő a legjobb magyar borvidékeken.
Erről Csicsmann László egyetemi tanár beszélt a Portfolio Checklistben.
Mi kell az építőipar fellendüléséhez?
