Komoly arculcsapás érheti Moszkvát: kútba eshet a hatalmas Szu-57-es vadászgépüzlet

Az ukrán Defense Express szakportál elemzése szerint Oroszország továbbra is igyekszik rávenni Indiát a Szu–57-esek megvásárlására. Ennek érdekében különféle "bónuszokat" ígérnek, például egy új hajtóművet, valamint a gép egy még szabadalmaztatás előtt álló változatát. India állítólag komolyan mérlegeli az ajánlatot. Ez azért is meglepő, mert

hét éve éppen azért léptek ki a közös projektből, mert a vadászgép nem felelt meg az elvárásaiknak.

Újdelhi ezzel párhuzamosan több irányban is tájékozódik. Egyrészt saját ötödik generációs vadászgépét, az AMCA-t (Advanced Medium Combat Aircraft) fejleszti, amelynek sorozatgyártása 2035 körül indulhat el. Másrészt felmerült annak a lehetősége is, hogy csatlakoznak egy hatodik generációs repülőgépprogramhoz. Két esélyes projekt jöhet szóba: a brit–olasz–japán Tempest, vagy a francia–német–spanyol FCAS (Future Combat Air System). Ez utóbbiak összköltségét több mint 50 milliárd euróra becsülik. India egy esetleges negyedik partnerként nagyjából 12,5 milliárd eurót fizetne. Ha viszont Németországot váltaná az FCAS-programban, a pénzügyi hozzájárulása meghaladná a 16,5 milliárd eurót.

Az indiai légierő jelenlegi flottája meglehetősen vegyes képet mutat. A légiflotta gerincét mintegy 260 darab orosz gyártmányú Szu–30MKI adja. Ezek száma azonban a balesetek miatt folyamatosan csökken: idén márciusig 14 gépet veszítettek el, ami a teljes állomány közel öt százalékát jelenti. India emellett francia Rafale vadászgépeket is rendszeresített, és további 114 darab beszerzését tervezi. Ezzel a típus összlétszáma mintegy 150-re nőne, amelybe beletartozik 26 haditengerészeti változat is. A nyugdíjazott MiG–21-esek pótlására szánt hazai fejlesztésű Tejas program ugyanakkor lassan halad. Ennek során

az elmúlt két évben már három repülőgépet is elveszítettek.

A tervek szerint 2040-re az indiai légierő flottája modernizált Szu–30-asokból, Rafale-okból, Tejas gépekből, valamint az AMCA és a hatodik generációs vadászgépekből áll majd. Ebben a felvázolt forgatókönyvben az orosz Szu–57-esek szerepe egyre kérdésesebbé válik.

A Defense Express mindemellett megjegyzi, hogy Újdelhi korábban is hozott már látszólag logikátlan döntéseket. Ilyen volt például az orosz Sz–400-as légvédelmi rakétarendszerek további beszerzése, annak ellenére, hogy Moszkva egy nyolcéves szerződéses vállalását sem tudta teljesíteni. Maga a Szu–57-es típus is számos problémával küzd. A sorozatgyártás folyamatosan késik, a második generációs hajtóművek fejlesztése akadozik, ráadásul az orosz-ukrán háborúban is csak korlátozottan vetik be a gépeket. A bevethető vadászgépek alacsony száma miatt az orosz légierő jellemzően az ukrán légvédelem hatótávolságán kívülről, nagy távolságból indított rakétákkal alkalmazza azokat.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images