Ki menti meg a pusztuló budai épületet?

Portfolio

2017. február 06. 13:37

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elutasította a HB Reavis előterjesztési keresetét, ami a Bem téri Radetzky-laktanya felújítására és funkcionális átalakítására vonatkozott - közölte nemrég az MTI. A döntés az épület jövőjével kapcsolatban számos kérdést felvet, ezért Radnóty Zoltánt, a HB Reavis csoport magyarországi vezetőjét kérdeztük meg az egykori laktanya várható sorsáról, a döntés cégre gyakorolt hatásáról és az esetleges alternatív fejlesztési lehetőségekről.

A Fővárosi Törvényszék múlt keddi közleményében azt írta, hogy a bíróság meghozott ítéletével elutasította a HB Reavis Buda Project Kft. elsőrendű és az Európa Ingatlanbefektetési Alap másodrendű felpereseknek a Budapest Főváros Kormányhivatala ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetét. Az elutasítás oka, hogy egy 2011-es rendelettel az épületet műemléki védelem alá helyezték.

Hogy érinti a HB Reavis magyarországi részlegét a bíróság döntése?

A Bem Palace építési engedélyéről döntő közigazgatási perben felperesként - a HB Reavis mellett - az Unicredit csoporthoz tartozó Euróra Ingatlanbefektetési Alap is részt vesz, így a két társaság közös jogi álláspontot képvisel a bíróság előtt. A közigazgatási bíróság a felperesek keresetét rendre olyan tényekre hivatkozva utasította el, amelyek társaságunk tulajodonszerzését megelőző időszakra vonatkoznak. Mindezeket figyelembe véve a felperes társunkkal egyeztetünk és az ő iránymutatása alapján kívánunk továbblépni az ügyben.

Egy másik tervvel megkaphatja az engedélyt a Bem téri fejlesztés?

A korábban kaszárnyának tervezett, több kiszolgáló épületet is magába foglaló épületegyüttest - a Duna parti homlokzatot leszámítva - visszafogott építészet és átlagos, kevés természetes fényt biztosító belső terek jellemzik. Látható, hogy a hosszú évek óta üresen álló épület mára elvesztette funkcióját, nem szolgálja ki a mai kor igényeit, ezért mindenképpen egy jelentősen átalakított - ugyanakkor a műemléki értékeket tiszteletben tartó - épületre van szükség. Ez lehet akár a korábban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által jóváhagyott építési engedélyben szereplő irodaház, de természetesen vannak más vonzó alternatívát jelentő megoldások is.

Van esély arra, hogy alternatív megoldásként másik budapesti helyszínen kezdjen fejlesztésbe a cég?

Cégünk számára fontos, hogy Budapestnek nemzetközi szinten is igényes épületeket adjunk. Ebben a folyamatban a Bem Palace egy állomás, amelyet reményeink szerint izgalmas további projektek követnek majd. Nem titok, hogy jelenleg is tárgyalunk újabb fejlesztési területek megvásárlásáról.

Ha nem sikerül a Bem téri fejlesztés, mi lehet az épület jövője?

Biztos vagyok abban, hogy az érintett felek előbb-utóbb találnak megoldást ennek az értékes helyszínnek a hasznosítására, amely mind a közösség, mind pedig az üzleti élet számára megfelelő.

A Bem József tér Margit körúthoz való közelsége miatt kedvező közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, így a beruházó és a leendő bérlők számára is vonzó lehet egy iroda kialakítása a területen. A műemléki védelem alá vonás azonban - amellett, hogy segít megőrizni az épület eredeti formáját - nem feltétlenül jelenti azt, hogy az épületet a mai kor igényeinek figyelembevételével gazdaságosan fel lehet újítani és üzemeltetni. Ennek ellenére láttunk már példát arra, hogy bizonyos szereplők műemlékké nyilvánított épületeket a piaci alapot figyelmen kívül hagyva újítsanak fel, így a kérdés az, hogy végül ki és milyen feltételek mellett oldhatja meg az egyre romló budai épület felújítását.

A budapesti irodapiacról röviden

Az irodapiaci mutatók javulása 2016 negyedik negyedévében is folytatódott Magyarországon. Tovább csökkent Budapesten az irodapiaci üresedés, ami jelenleg 9,5 százalékon áll, ez 5,7 százalékponttal alacsonyabb a 2015 azonos időszakában regisztráltnál és egyben új rekordot jelent. A kereslet nem csak a negyedéves értékek 5 éves átlagánál magasabb, hanem az előző negyedéves értéket is több mint 70 százalékkal haladta meg, elérve összesen a 163 603 négyzetmétert. Az irodapiaci mutatók alapján tehát van igény a budapesti irodaállomány bővítésére.