A magyar építőipari valóság: török vendégmunkások és a "zsigulis brigádok"

2019. április 23. 10:15    
nyomtatás
 
Az egyik leghangsúlyosabb része a magyar építőipari helyzetnek, hogy hogyan lehetne megoldani a munkaerőhiányt. Sokak szerint a külföldről becsábított vendégmunkások jelenthetik a megoldást, vannak azonban olyanok is, akik éppen ellenkezőleg vélekednek, és veszélyt látnak például a török szakmunkások idehívásában. A helyzeten az sem segít, hogy az a kevés kétkezi munkás, aki kitanulta a szakmát, ahogy teheti, külföldre veszi az irányt. Érthető, hiszen a hazainál jóval magasabb, akár 3-4 ezer eurós fizetést is megkereshetik. A hatékonyságról és a fehéredésről pedig még nem is esett szó, amelynek az egyik útja lehet a néhány fős "zsigulis brigádok" egy nagyobb cégbe való integrálása. A magyar építőipari valóságról és mindezekről Derczó Istvánnal, a Weinberg 93 Építő Kft. tulajdonosával beszélgettünk.


A magyar építőipari valóság: török vendégmunkások és a "zsigulis brigádok"Mindenki panaszkodik arra, hogy nem lehet megfelelő szakmunkásokat találni az építőiparban. Önöknél mi a helyzet?

A gyökereknél kellene kezdeni az egészet, általános iskolában irányt kell mutatni. Sok esetben már ott eldőlnek a prioritási szempontok, hogy ki milyen irányba mozdul. A szülők tanácstalanságát kell feloldani, megmutatni a példát, hogy egy jó szakmunkás vagy technikusi végzettséggel a mérnöki fizetést megközelítő bérezést, megbecsülést, elismerést el lehet érni. Mi nagyon sokat dolgozunk ezen a környezetünkben, a zempléni térségben az általános iskolákat odavisszük a céghez, megmutatjuk nekik ezeket a szakmákat. 2003 óta gyakorlati oktatóhelyként működünk, évente 30-40 tanulót képezünk, illetve duális képzés keretében a Miskolci Egyetemmel és a BME-vel más típusú együttműködésünk van. Illetve támogatunk különböző diákeseményeket. Igazából házhoz kell vinni az ismertetőt, a negatív leplet kell lehúzni magunkról. Az építőipari vezetőknek ez a fő feladatuk, hogy kifehérítsék a beszennyezett képet.

"Az Év Építőipari Személyisége" díj jelöltje: Derczó István
A Market Építő Zrt. és a Portfolio által közösen alapított díjat, a szakmai zsűri döntése alapján az Építőipar 2019 Konferencián megrendezésre kerülő ünnepélyes állófogadáson adjuk át.


Mennyire jellemző probléma, hogy egy cég energiát fektet a képzésbe, majd ha a diák elvégezte, megkapja a külföldi toborzócégtől a meghívót, egy 2000-3000 eurós ottani fizetés melletti munkára? A végzősök hány százaléka marad?

20-30 százalék marad. A többiek egy része külföldre megy, de nem csak a szakmában, hanem pl. pizzafutárnak. Az egyik finn partnercégünk már évekkel ezelőtt vette magának a bátorságot, hogy a fizikai állományunkból elcsalogasson 3-4-szeres fizetésért jó minőségű hegesztő, lakatos kollégákat.

Lehet, hogy az lenne a megoldás, ha ott alapítanának céget, ahová egyébként is menni akar a magyar munkavállaló, és ott foglalkoztatnák őket. Ha jól tudom egzotikus helyeken is voltak munkáik, például Mauritiuson.

Igen, ott gyors indítású erőműveket építettünk, egy dán céggel közösen szerkezetépítési és a készülékbeemelési, illetve komplett magasépítési feladatokat végeztünk el 12-15 fővel, 6-8 hónapon keresztül. Vannak ott is szakemberek, de jellemzően magyar származású útépítő mérnökökkel találkoztunk. A sziget adta lehetőségekhez kellett alkalmazkodnunk, úgy kellett összecsomagolni a felszerelésünket, hogy ne legyünk kiszolgáltatott helyzetben. Hat hetet kellett várnunk arra, hogy Szaúd-Arábiából odaszállítsanak egy trélert, amivel a turbinát a kikötőből beszállították az erőműbe. A kollégák, akik ott dolgoztak, most a legsikeresebb projektjeinket csinálják, úgymint a Continental, a Festo, vagy az Enmech péceli beruházása.

Az automatizáció és a digitalizáció mennyire terjed az ilyen üzemekben?

Teljesen automatizált módon kezeli a termék-előállítás folyamatát a Continental vagy a Festo is. Az Ipar 4.0-s mintacégek előbb-utóbb tendálnak az Ipar 5.0 felé, ami már a teljes automatizáltságot fogja jelenteni. Tavaly nyáron voltam Japánban egy partnercégünknél, a legújabb üzemükben csupán pár ember felügyeli a gyártási folyamatokat, kb. 40 programozó ül az üvegfal mögött, előttük robottargoncák és robotok dolgoznak. Európának és Magyarországnak itt van erős lemaradása, ezt komolyan kell vennünk. Maximálisan egyetértek az építőipari gépesítéssel is, amit a kormány elindított, mert ott is jócskán lemaradásban vagyunk. Illetve az üzemi körülmények között lehetséges előgyártási szempontokat maximálisan ki kell használnunk, a helyszíni élőmunkaerőt csökkenteni kell, olyan megoldásokat, műszaki tervi szempontokat kell szem előtt tartanunk, hogy legószerűen tudjunk építkezni.

Derczó István a sárospataki Weinberg 93 Építő Kft. tulajdonosa, a cég mintegy 500 főt alkalmazva leginkább generálkivitelezéssel és magasépítéssel foglalkozik, jellemzően csarnok jellegű épületeket fejlesztenek, az ahhoz szükséges kiegészítő irodák, illetve út, közmű, villamosság kialakításával együtt. Másodlagos tevékenységként acélszerkezet-gyártással foglalkoznak, az alapító és ügyvezető idén március 15-én kapta meg a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést, a hazai acélipar fejlesztésében betöltött jelentős szerepe elismeréseként.



Derczó István

ügyvezető igazgató

Weinberg 93 Építő Kft.

 Tovább »



Mennyire jellemzőek a külföldi munkavállalók az építőiparban?

Ez egy lehetőség és egyben valós veszély, mert az állami és versenypiaci igények, a felfokozott lendület lassulni látszik. Kicsit önmérsékletet kellene gyakorolniuk ezeknek a cégeknek, jobban körülnézni, ha a belföldi piacon megoldható kapacitási és árszempontból, akkor nem hiszem, hogy egy török vendégmunkás kevesebbe fog kerülni az itt állomásoztatásával, a teljes ellátásával, mint egy magyar. Az a tapasztalatom, hogy ez már a hazai kivitelezői lehetőségeket veszélyezteti. Első lépésben a több ezer török vendégmunkás idetelepítésével van gond, de sokkal nagyobb probléma, hogy irányt mutatunk a külföldi cégeknek és nyitott pályára tesszük a magyar piacot.

Mindig van valami probléma: a válságban az volt, hogy nem volt munka, most meg túl sok, nincs elég munkaerő. Mintha nem lenne nyugodt időszak. Ez valóban így van?

Valóban így van, de ez a pozitív oldal. Sokkal nagyobb igénnyel kell szembesülni, ezért is most sokkal könnyebb a helyzet, de ezt jól, higgadtan átértékelve kell kezelni a főszereplők által. Ha behozzák a több ezer török vendégmunkást, azzal irányt mutatunk számukra, hogy Magyarországon van lehetőség, és ebből fakadóan nagyon sok török cég lesz. Látjuk a török gazdaságban, hogy keresik a helyüket, felkészültek és nagyobbak is, ez pedig nemcsak az építőipari kivitelezőket fogja érinteni, hanem az építőipari alapanyaggyártóktól kezdve mindenkire továbbgyűrűzik. Komoly versenytárssal állunk szemben. Már látszanak az első fecskék, jön a szigetelőanyag-gyártó, a másik, a harmadik, ráadásul van pénzük, amit nem tudnak dolgoztatni, a tőke meg keresi a helyét.

A magyar építőipari valóság: török vendégmunkások és a "zsigulis brigádok"

További információkért kattints ide!

A magyar munkavállalók meg tudnák oldani?

Szerintem meg. Az utóbbi hetekben sok nagy projekt már befejezés előtti szintre került, megélénkült az alvállalkozói érdeklődés, jelezték, hogy szabad kapacitások vannak. A paksi beruházás nyilván erősen megmozgathatja a munkaerőigényt, jelenleg sok előkészített és folyamatban lévő projekt van, pl. a Liget projekt, ami nagy mértékű, illetve a BMW és a Mercedes fejlesztése, ami kérdés, hogy mikor indul el, de ezeket számításba véve úgy gondolom, hogy kezelhető lenne a helyzet magyar munkavállalókkal.

Van már olyan vonzó a hazai környezet, hogy emiatt hazajönnek külföldről a magyar munkavállalók?

Még nem értük el azt a szintet, de közelítjük. Egy jó szakmunkás ha 1000-1200 eurót tud keresni itthon, 400-600 eurós különbségért már nem fog kimenni, ennél fontosabb a család közelsége. Most meg kellene állni, számvetést készíteni, körültekinteni, a piaci szereplőkkel egy kicsit kommunikálni, és akkor kiderülne, hogy szükségünk van-e erre a több ezer külföldire, illetve az osztrák, szlovák horvát, román gyártó és kivitelezői szereplőkre.

Az egyik nagy probléma a magyar építőiparban, hogy a sok kis cég nem tud hatékonyan működni. Kellene azon a helyzeten változtatni, hogy 4-5 fős cégekkel van tele az ország?

A zsigulis brigádokat kellene integrálni, felszerelni a kor igényei szerint modern technológiával, megoldásokkal, és hozzá képezni őket. Most nem elég egy szakági felelős, hanem kell 2-3, mert meg kell fogni a kezüket naponta ötször, nap közben is rájuk kell nézni többször, hogy így csináld, nem jó stb. Akik hajlandók megtanulni az új dolgokat, azokban van potenciál. Most olvastam, hogy 50 magyar multicéget szeretnének kinevelni az országban, hogy az országhatáron kívül is helyt tudjanak állni, így a multik által Magyarországon megtermelt és kivitt tőkét a "magyar multik" a határainkon kívülről vissza tudják hozni. Nyilván ez egy szép vízió, ehhez sokat kell dolgozni, meg kell erősíteni a cégeket.

A magyar építőipari valóság: török vendégmunkások és a "zsigulis brigádok"

További információkért kattints ide!

Az építőiparban van magyar multicég?

Multisodó van. Nekünk is vannak 600-800 milliárdos forgalmat bonyolító partnercégeink, nekik dolgozunk, szállítunk vagy szerelünk acélszerkezetet, de egy külföldi generálvállalástól még messze állunk. Természetesen vannak olyan szereplők Magyarországon, akik külföldi bázissal rendelkeznek a környező országokban, ők egy lépéssel előrébb járnak, ismerik az ottani viszonyokat, de alapvetően ahhoz, hogy ez az 50 magyar multicég megerősödjön, még sok tennivaló van. A fedezetkezelői rendszer szintén nagyon fontos, ezáltal a befektetőnek előre fel kell töltenie a bankszámláját, a soron következő feladatok fedezetét be kell tennie a bankba, és csak akkor indítható a munka. Nagyságrendileg 1,5 milliárd forint feletti értéknél használni kell, ez egy törvényi határozat, és vannak fedezetkezelő cégek, amelyek a bankok mellett működnek. Ez is nagyon sokat segített azon, hogy a körbetartozás megszűnjön. Számunkra az a biztonság, hogy ott van a számlán az összeg, és ha teljesítettünk mindent, kifizettük az alvállalkozókat, akkor megkaphatjuk a pénzünket.

A digitalizáció még további tisztulást eredményezhet?

A feketefoglalkoztatás ellen küzdeni kell, mert különben nem egységes a versenyhelyzet. A zsigulis cégeket kellene integrálni egy nagyobb, hatékonyabb szervezetbe, cégbe vagy a generálkivitelezők holdudvarába. A vezető, aki most 5-20 embert foglalkoztat, résztulajdonos marad, a dolgozóinak a száma felmehet 80-100-ra, kap egy olyan tőkeinjekciót és lehetőséget, hogy sokkal professzionálisabb szinten tudja művelni a feladatát, emellett tiszta, átlátható rendszerbe illeszkedik.

Az elmúlt 2-3 évben brutálisan megugrottak a fizetések az építőiparban. Ezt sokan az állami megrendelésekhez kötik. Ez ideiglenes hatás, vagy beállt egy új rendszer, és mostantól már ez lesz?

2006 és 2007-ben hasonló szituáció állt elő, kevesebb munkaerő volt, mint amennyi igény lett volna, és a bruttó 700-800 ezer forintos fizetések 2009-ben leestek 300-500 ezerre. Alapvetően ide vezethető vissza, hogy a presztízs állami beruházásoknál sokkal magasabb díjazási lehetőséget tudnak teremteni a mai viszonyokhoz képest. Természetesen ezzel a szakemberek jó része oda orientálódott, de az is csak addig tartható fenn, ameddig van rá forrás. Ha visszakerülnek a versenypiaci területre, nem biztos, hogy fenn tudják tartani a havi 1 millió forintos díjazást, mert a piac be fogja árazni. A szakmunkásokat pedig 1000-1200 euró körül kell tartani, mert sokszor szélsőséges környezetben végzik a munkájukat. Alapvetően túl nagy a szakadék a mérnök és a szakmunkás között, egy jó építésvezető vagy projektfelelős a sokszorosát keresheti egy jó szakmunkásnak vagy technikusnak. Skandináviában jellemzően csupán 20-30 százalék ez a különbség.

Mik azok a teendők, amiket a közeljövőben az építőiparnak közösen meg kellene tennie?

Innováció, hatékonyságnövelés, minél nagyobb előregyártási irányba terelni a szakmát, hogy csökkentse a humán munkaerő-szükségletet. Nagyon fontos a gépesítés és az olyan típusú anyaghasználat, ami egyszerűsíti vagy gyorsítja a haladást. Időben el kell kezdeni helyretenni a szakma presztízsét, képzéseket indítani. Az egyenletesebb homogénebb munkaellátottság irányába kellene a piaci folyamatokat tervezni, irányítani, ebbe a folyamatba jól illeszthető lehet az uniós és állami beruházások időbeni összehangolása, melyekkel a piaci csúcsokat és mélypontokat kiegyenlíteni, kompenzálni lehet, hasonlóan a skandináv és német modellhez. Ezzel hosszú távra több évre előre tervezhetőbbé válna a az építőipari vállalkozási környezet, a hazai kapacitások egyenletes elosztását tehetné lehetővé. A sok általános képzés helyett, egy területspecifikus magas szintű szakmai képzést kell elérni a technikusi és szakmunkásképzésben, mert igaz a régi mondás, hogy a "szakmunkához szakember kell". Fenti problémák megoldása mellett legfontosabb feladat a szakmai szereplők részéről, hogy az ágazat presztízse régi, méltó helyére visszakerüljön.

Az Év Építőipari Személyisége" díj más jelöltjeivel, Puskás Andrással és Barócsi Róberttel készített interjút itt olvashatják:

2019.04.26 11:00 Nem divat a kétkezi munka: márpedig utánpótlás kell, különben baj lesz
2019.04.30 15:05 Ez az igazi minőségi javulás - Nincs több emberi hiba az építkezéseken?

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 


hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő-újságíró
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium