Hatalmas a felhajtás az elmúlt évek egyik legnagyobb sztorija, a bitcoin körül, szinte nem múlik el úgy nap, hogy valamelyik wall street-i nagyágyú ne formáljon véleményt a szuperpénzzel kapcsolatban. A vélemények azonban igencsak megoszlanak a témában, így most a MarketWatch összeszedte, hogy mit is gondolnak a befektetési guruk a bitcoinról.
Miközben a JP Morgan vezetője, Jamie Dimon nemrégiben még azzal fenyegetőzött, hogy kirúgja bármelyik alkalmazottját, akit bitcoin kereskedésen kapna, egy másik nagy befektetési bank, a Goldman Sachs már azon gondolkozik, hogy egy új kereskedési részleget hozna létre, amely kizárólag a kriptodevizákkal foglalkozna.
A manapság érvényes szabályozások szerint a hagyományos pénzügyi rendszerben az országok központi bankjainak a kizárólagos monopóliuma, hogy a pénzmennyiség alakítása érdekében papírpénzt nyomtassanak, vagy épp vonjanak ki a forgalomból. A bitcoint, és más kriptodevizákat azonban nem nyomtathatjuk kényünk kedvünk szerint, ezeket a pénzeket "felfedezik", világszerte számítógépek ezrei versenyezve egymással bányásszák a mára már közel 1000 fajta digitális valutát. Az alábbiakban a bányászatot fogjuk bemutatni mind elméleti, mind gyakorlati szemmel nézve.
A Bitcoin és más kriptopénzek hatalmas üzletet jelentenek, amelyek összesített globális piaci kapitalizációja nemrég meghaladta a 170 milliárd dollárt a Coin Market Cap adatai szerint. Ebből egyedül a Bitcoin 70 milliárd dolláros értéket ért el, a nyolc évvel ezelőtti nulláról indulva. A bitcoinbányászat tehát rendkívül nyereséges üzleti modell lehet, azonban jelentős problémát okozhat, hogy bányászatához jókora mennyiségű villamos energia szükséges - ez pedig akár az egész koncepció sikerét alááshatja, amennyiben nem sikerül megnyugtató megoldást találni. Ilyen jó megoldást kínálhat a napenergia, de éppen a megújuló energiaforrások terjedésének köszönhetően például az Egyesült Államokban egyre gyakrabban negatív áron is beszerezhető a bányászáshoz szükséges hálózati áram.
Egy kanadai befektetési alap létrehozza a világ első "jövő autója" tőzsdén kereskedett alapot, vagyis azok, akik a jövő autóiparába kívánnak befektetni, hamarosan úgy tehetik ezt meg, hogy nem kell közelebbi ismeretekkel rendelkezniük az iparágról. Az "Evolve Funds Automobile Innovation Index ETF" számos, az elektromos jármű szektorba tartozó, illetve az önvezető és egyéb intelligens technológiák fejlesztésében érdekelt különféle céget, de akkumulátorokat, energiatároló rendszereket, illetve félvezetőket gyártó vállalatokat is magába foglal.
Kezdi kipihenni a bitcoin a kínai hírek utáni mélyrepülést, a szuperpénz árfolyama ma újra 4100 dollár fölé emelkedett. A mai közel 5 százalékos emlekdés több dolgonak is köszönhető: egyrészt az önjelölt bitcoinkirály, a Fortress Investment Group portfóliómenedzsere, Mike Novogratz arról beszélt, hogy szerinte Japán már a 2020-as olimpia játékok előtt átállhat a kriptodevizákra, míg tegnap Mario Draghi beismerte, hogy az EKB tehetetlen a kriptodevizák betiltásával, vagy szabályozásával kapcsolatban.
A történelem egyik legnagyobb lufijának tartja a bitcoint, ehhez képest egy 500 millió dolláros hedge funddal tervez belépni a piacra az önjelölt bitocinkirály, Mike Novogratz. A portfóliómenedzser úgy véli, a lufi kidurranása előtt rengeteget lehet még a kriptopénzzel keresni.
Míg a legtöbb ország csak a homlokát ráncolja, addig Észtország már három éve bevezette az e-residency programját, és az első olyan ország lehet a Földön, amely lehetővé teszi külföldiek számára is, hogy digitális lakosok legyenek. Nem, hogy hátráltatnák, de minden lehetőséget megragadnak, hogy az innovatív ötletek átültessék a való életbe, ezzel téve könyebbé mindennapjaikat. Az internet alapvető emberi jognak számít, 2007-ben ők voltak az elsők, akik bevezették az online szavazást, a kormány ülésein már 2000 óta nincs papír, lényegében az egész parlament sem használ papírt a működéséhez. Az 1,3 millió lakos mindegyike a mobilján intézi a parkolását, az egészségügyi adataikat felhőben tárolják, sőt 95 százalékuk az adóügyeit is online intézi kevesebb, mint három perc leforgása alatt, az országból pedig 2022-re teljesen eltűnhet a készpénz a forgalomból. Legújabban pedig azon dolgoznak, közösségi finanszírozás útján létrehozzanak egy állami alapot, amely egyrészt Észtország számára lehetővé tenné, hogy új technológiákba és innovációkba fektessen az állami szektorban, másrészt az e-lakosok számára lehetővé tennék, hogy közvetlenül profitáljanak az ország fejlődéséből. A következőkben nézzük meg, hogy mi járulhatott hozzá ahhoz, hogy Észtország követendő példaként szolgáljon Magyarország, és minden más állam számára a jelenlegi digitális korban.
Az elmúlt hetek bitcoinnal kapcsolatos eseményei ellenére a központi bankok továbbra is pozitívan állnak a szuperpénz mögött álló technológiához, a blockchainhez, legalábbis erre enged következtetni a Cambridge Centre for Alternative Finance tanulmánya, ugyanis az általuk megkérdezett 25 központi bank közül 5 már a következő két évben, míg 40 százalékuk a következő évtized során adaptálná valamilyen formában a technológiát.
Úgy tűnik, bedőlt egy magát zöldenergiával foglalkozó német cégként hirdető ukrán piramisjáték, amely állítólag Magyarországon is üzemeltetett irodát. A tanulságos eset iskolapéldája a piramisjátékozásnak: egy rendkívül jól csengő, mégis homályos háttérsztorira építettek fel egy indokolatlan magas hozammal működő "befektetési" sémát, amelyhez egy MLM-hálózatos értékesítési rendszer is társult.
Egy nappal azután, hogy Ray Dalio a világ legnagyobb hedge fundjának alapítója kifakadt a bitcoinra, mondván biztosan egy buborék, részben azért, mert szinte lehetetlen fizetni vele, a CoinTelegraph beszámolt a világ első bitcoin-ingatlantranzakciójáról.
Az utóbbi hetekben zajlik az élet a kriptopénzek világában, Kína az ICO-k betiltása után az összes bitcoin tőzsdét is bezáratta, majd több szakember is páros lábbal szállt bele a szuperpénzbe. Most a HowMuch.net csapata kicsit más megvilágításba helyezve járta körbe a bitcoin témát, arra kerestek választ, hogy hány embernek van bitcoinja, illetve azok milyen arányban oszlanak el az egyes bitcoin tárcák között.
Ray Dalio, a világ legnagyobb hedge fundjának, a Bridgewater Associatesnek alapítója is beleszállt a Bitcoinba, rövidesen azután, hogy Jamie Dimon, a JP Morgan vezérigazgatója a holland tulipánoknál is nagyobb lufinak nevezte a kriptopénzt.
Míg azzal semmi baj nincs, hogy a torrent oldalak már évek óta a Bitcoint használják, mint a hozzájárulás egy formáját, addig egy kriptobányász programot hozzáadni az oldalhoz, mely a felhasználók számítógép kapacitását használja fel az már teljesen más tészta.
Miközben a 2007-ben indult válság 10 éves évfordulójához érkeztünk, sokan már a következő pénzügyi válság időpontját találgatják. A Bloomberg cikke szerint valószínű, hogy az nem a Wall Streetről, sokkal inkább a Szilícium-völgyből indul majd.
A világ központi bankjai nem ignorálhatják a kriptodevizák terjedését, mert az veszélyeztetné a pénzügyi rendszerek működését, állítja a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) - írja a Bloomberg.
Múlt hét kedden a JP Morgan vezérigazgatója, Jamie Dimon durván kifakadt a bitcoinra, szerinte az egész sztori az 1600-as évek tulipánmániájához hasonlít, a lufi bármikor kipukkadhat, annak pedig nagyon nem lesz jó vége. Ehhez képest a napokban napvilágot látott egy statisztika, ami alapján a JP Morgan hatalmas tételben kezdett el bitcoint vásárolni, rejtélyes módon pont amikor mélypontot ütött az árfolyam.
Múlt héten rendesen elbántak a kriptopénzekkel, miután több olyan bejelentés, és negatív hangvételű vélemény is napvilágot látott, amely hatására megremegett a befektetők keze, a nagyobb kapitalizációjú kriptopénzek árfolyama 40-50 százalékot esett pár nap leforgása alatt. Azóta azonban megnyugodtak a kedélyek, a bitcoin ára például újra 4000 dollár közelében áll, ami a múlt heti mélypontról 35 százalékos emelkedést jelent.