Jósgömbje senkinek sincs, mégis valamelyest lehet következtetni a következő negyedévekben várható lakásárváltozásra az előző évek tapasztalatai, adatai, a lakáspiaci trendek és ciklikusság alapján, valamint a piaci szereplők racionális viselkedését alapul véve. Ezt teszi az MNB is az előrejelzések elkészítése során, de természetesen számos külső tényező van - mint ahogy a járványt sem láthatta senki előre - ami egy pillantás alatt átrendezheti a "jóslatokat". Az MNB legfrissebb lakáspiaci jelentésében az idei év közepére vonatkozó előrejelezés is szerepel, ez alapján a lakásárak éves növekedési üteme körülbelül 5 százalékig fog lelassulni. Figyelem, a növekedés lassulása nem egyenlő az éves szintű árcsökkenéssel!
Ugyan egyre több feltételt teljesít Magyarország, de az euró esetleges bevezetése előtt további lényeges gazdasági reformokat kellene végrehajtania – derül ki az Európai Központi Bank (EKB) szerdán megjelent konvergenciajelentéséből. Más kérdés, hogy egyelőre politikai akarat sincs arra, hogy lecseréljük a forintot euróra.
Jelentős különbség van aközött, hogy hogyan fektetik be a pénzüket a profik és a kisbefektetől, mutatjuk, hogy melyek a legnépszerűbb részvények az intézményi befektetők körében, és mibe teszik a pénzüket a lakossági befektetők.
2020 első negyedévében a koronavírus-járvány a hazai lakáspiacot már lassuló állapotában érte el, és jelentős mértékben felforgatta a piaci kondíciókat. 2019 végén több jel is azt mutatta, hogy véget ért a hazai lakáspiac 2014 eleje óta tartó felívelő szakasza. Negyedéves alapon országos átlagban már stagnáltak a lakásárak az MNB lakásárindex értékei szerint 2019 utolsó negyedévében, míg Budapesten 2 százalékos csökkenés volt mérhető, amire évek óta nem volt példa - olvasható az MNB legújabb Lakáspiaci Jelentésében.
Májusban 2,4%-kal nőhettek a fogyasztói árak Magyarországon a Portfolio által megkérdezett elemzők várakozása szerint, azonban a maginfláció 3% felett alakulhatott. A szakértők szerint az élelmiszerárak emelkedése felfelé, míg több termék és szolgáltatás árváltozása lefelé húzhatta az indexet. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a korlátozó intézkedések miatt akadályokba ütközött az árak összegyűjtése a hónapban, ami fokozza a bizonytalanságot.
Magyarország a gázpedált nyomta az elmúlt években, hogy visszaépítse a világgazdasági válság során elveszített növekedéséi képességet. Sejthető volt, hogy ez egy kockázatos út, a koronavírus-válságban pedig már az is kezd látszani, hogy mennyire az volt. Milyen helyzetben várta az MNB, a költségvetés, és a vállalatok a válságot? Mi a legjobb útja a kárenyhítésnek?
A héten a makronaptár alapján nem fogunk unatkozni, bár elsősorban a „szokásos” jegybanki tenderek jönnek majd. Az EKB szerdán teszi közzé kétévente aktuális konvergencia jelentését, melyben a magyar euróbevezetés esélyeit is elemzik a többi eurózónán kívüli tagállam mellett.
A magyar gazdaságpolitika elmúlt években szerzett tapasztalatairól, az állami intézkedések irányairól, valamint a jövőbeli szükséges lépésekről írnak az Ösztönző állam – hatékonyabb vállalatok című tanulmánykötet szerzői, amelyek fogódzót nyújtanak ahhoz, hogy Magyarország miként kerülhet Európa 5 legélhetőbb országa közé. A kötetből kirajzolódik, hogy a „munkaalapú társadalom” sikeréhez a „munka és a tanulás” modelljére kell helyezni a hangsúlyt. A gyártásról át kell térnünk a magasabb hozzáadott érték teremtésére, így óriási felelőssége van az ország oktatáspolitikájának abban, hogy a jövő versenyképes munkaerejét kiképezzék.
Áprilisban havi alapon 30,5%-kal esett vissza az ipari termelés Magyarországon, az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig 36,6%-os volt a visszaesés. Ilyen jelentős zuhanásra még a 2008-2009-es világgazdasági válság időszakában sem volt példa.
A 2008-as válság kezelése során alkalmazott nemkonvencionális monetáris politikai lépések világszerte a jegybanki mérlegek jelentős növekedésével jártak. Magyarországon a válság kezdeti fázisában felduzzadó jegybanki mérleg azonban 2015-től úgy szűkült, hogy közben a jegybank elsődleges mandátuma veszélyeztetése nélkül, célzott programokkal járult hozzá a külső sérülékenység csökkenéséhez, a gazdasági aktivitás és a hitelezés élénküléséhez. További kedvező tényező, hogy az utóbbi években a jegybanki eszköztár átalakításával párhuzamosan a mérleg szerkezete is megváltozott: a kamatozó források csökkenésével a forrásoldali tételek kamatérzékenysége is mérséklődött. Az elmúlt évek kedvező folyamatainak köszönhetően a koronavírus által okozott gazdasági kihívás a jegybankot egy olyan időszakban érte, amikor a szűk és kedvező szerkezetű jegybankmérleg miatt jelentős mozgástérrel rendelkezik a negatív gazdasági hatások tompítására. A mérlegfőösszeg emelkedése nem jelenti automatikusan a kamatkiadás emelkedését: az eredményhatás az eszköz és a finanszírozásához szükséges forrás kamatának különbözetéből adódik, és programonként eltérő. Az új jegybanki programok elindításából eredően kismértékben növekszik az MNB kamatkockázata, ugyanakkor – a kamatozó források alacsony arányának köszönhetően – továbbra is mérsékelt maradhat, amelyre fedezetet jelent az utóbbi évek eredményéből felhalmozott eredménytartalék. Az MNB jelentős mértékű tartalékai fedezetet jelentenek a monetáris politika vitelével kapcsolatosan felmerülő kockázatokra. Az alábbiakban az MNB munkatársainak írását közöljük.
Jelentősen rontotta gazdasági előrejelzéseit az Európai Központi Bank (EKB) stábja a koronavírus-járvány hatására. Így az idén 8,7 százalékos visszaeséssel számol a jegybank.
Számos országban lassul a koronavírus terjedése, a gazdaságok újranyitnak, a tőzsdék pedig emelkednek. A magyar befektetési alapokat kezelő profi befektetők a jó hangulat ellenére óvatosságra intenek: számos kockázat lebeg még a levegőben, ilyen a koronavírus második hulláma, a kínai-amerikai kereskedelmi háború vagy a gyenge vállalati és makrogazdasági adatok, melyek elbátortalaníthatják a befektetőket. Jó hír viszont, hogy alapvetően a portfóliómenedzserek is inkább optimisták, de arról megoszlanak a vélemények, hogy tartós lesz-e a most tapasztalható tőzsdei emelkedés.
A héten jöhetnek az első „borzasztó” adatok a magyar gazdaságból, hiszen az áprilisra még rányomta a bélyegét a koronavírus-járvány. Ugyanakkor az is kiderülhet, mikor láthatjuk meg a fényt az alagút végén. A piacok elsősorban az EKB kamatdöntő ülésére figyelhetnek, kérdés, hogy a jegybank szükségesnek tart-e további lépéseket a válság kezelésére.
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) éves World Energy Investment beszámolójából kiderült, hogy a globális szén-dioxid-kibocsátás várhatóan 8 százalékkal a tíz évvel ezelőtti szintekre csökkenhet a koronavírus, és a járvánnyal kapcsolatos korlátozások és leállások következtében. Egy ilyen szintű csökkenés minden eddiginél nagyobb lenne az IEA szerint (év/év alapon), azonban az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy a korábbi válságok után a kibocsátás növekedése nagyobb volt, mint a kezdeti csökkenés. Az IEA beszámolója emellett energiaberuházási aktivitás 2020 első felében látott precedens nélküli visszaesésére is felhívta a figyelmet.
A jelenlegi súlyos gazdasági, társadalmi és szociális válsághelyzet kezelésével, valamint a gazdasági károk mérséklésével kapcsolatosan számos konstruktív javaslat látott napvilágot a közelmúltban. A javaslatok közül e cikk kizárólag az úgynevezett friedmani helikopterpénz (ingyen pénz) ötletével és hozzá kapcsolódóan az államadósság néhány makrogazdasági kérdésével foglalkozik. Teszi ezt részben azért, mert ezt a Portfolio hasábjain többen is felvetették, másrészt pedig azért, mert a gazdasági mentőcsomagnak a fiskális politikát érintő méretére, annak finanszírozási formájára (különadók kivetése, önkormányzatok bevételeinek részbeni elvonása) alapvetően rányomja bélyegét a deficitről és az államadósságról alkotott gondolkodás.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően nem módosított a kamatkondíciókon kedden az MNB Monetáris Tanácsa. A délután megjelent közlemény szerint a jegybank sikeresnek ítéli az eddig meghozott válságkezelő intézkedéseket, megfelelőnek tartja a jelenlegi kondíciókat.
