Hernádi Zsolt az elmúlt években már több alkalommal kritizálta a Molt is érintő kormányzati beavatkozásokat, az üzemanyagokra vonatkozó ársapkával szemben többször is kikelt, most a Mandineren megjelent véleménycikkében az extraprofit adókról mondta el igencsak sarkosan a véleményét.
A Mol Nyrt. új választottbírósági eljárást kezdeményezett a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) a horvát állam ellen, mert a zágrábi kormány szerinte törvénytelenül kényszerítette az INA horvát olajipari vállalatot, hogy az országban kitermelt gázt a kizárólag állami tulajdonban lévő Horvát Elektromos Műveknek (HEP) kell eladnia nyomott áron - írta a 24sata című horvát napilap internetes kiadásában szombaton.
Átlépte a 9000 milliárd forintot a száz leggazdagabb magyar összesített vagyona a ma megjelent „A 100 leggazdagabb magyar 2024” kiadvány szerint. Negyedik éve már, hogy Mészáros Lőrinc vezeti a listát, vagyonát az előző évi másfélszeresére, 990 milliárd forintra becsülték. A második helyen az OTP-vezér Csányi Sándor áll 700 milliárddal, a harmadikon az MPF Holding többségi tulajdonosa, Felcsuti Zsolt 486 milliárddal. A leggazdagabb száz közé idén 17,2 milliárd forintos vagyonnal lehetett bekerülni.
Átadták a Mol 1,3 milliárd euróból megvalósított tiszaújvárosi poliol komplexumát, amely évente mintegy 200 000 tonna poliolt állít majd elő. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója és Ilse Henne, a thyssenkrupp igazgatótanácsának tagja ünnepélyes keretek közt avatta fel a létesítményt. A projekt átadását megelőzően részt vettünk egy háttérbeszélgetésen, ahol a Mol vezetői fontos részleteket árultak el a gigaberuházással kapcsolatban.
Ma hajnalban közzétette idei első negyedéves gyorsjelentését a Mol. Ahogy arra számítani lehetett, a legfrissebb számok messze vannak azoktól az eredményektől, amiket az energiaválság okozta magas olajár-környezetben tudott hozni a társaság, ráadásul az elmúlt hónapokban több tekintetben is kedvezőtlenül alakultak a fundamentumok a Mol körül: negatívan hatott a beeső gázár-környezet és az árbevétel-arányos különadó befizetése, viszont a stabilan alakuló Brent-Ural árkülönbözet és a rendkívül magasan alakuló finomítói feláraknak köszönhetően összességében erős számokat hozott a társaság.
Ma hajnalban tette közzé legfrissebb, első negyedéves gyorsjelentését a Mol. Ellentétes erők hatottak a társaság eredményére, a beeső gázárak mellett ugyanis kifejezetten magasan alakultak a finomítói marzsok, összességében az mondható el, hogy az elemzői várakozásokat némileg alulteljesítve a hosszú távú átlaghoz képest erős negyedévet zárt a Mol.
Átadta a MOHU az első, esztergomi új hulladéklerakóját, ahol több, mint 40 frakcióban várják a lakossági hulladékokat, amelyeket a lakcímkártyával (az ország bármely településére vonatkozóan) rendelkező lakosság ingyen elhelyezhet a telephelyen. A bontási hulladékokat leszámítva a többi hulladéktípusra nincs súlykorlát, így a gumiabroncstól kezdve, a hungarocellen át, egészen az elektronikai, vagy éppen a lomnak számító hulladékokig, bútorokig mindent átvesz a lerakó.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerdán délután 3 órakor doorstep sajtótájékoztatót tart a hazai üzemanyagárakat érintő kormányzati döntésekről. A miniszter az Indexnek nyilatkozva leszögezte: szerinte a kormány beavatkozása megtette hatását, ám szerdán a kormány még megtárgyalja a kérdést. A miniszter elárulta: megfogadták az érdekképviseletek javaslatát – és ahogy azt a miniszterelnök bejelentette – a régiós átlag helyett a szomszédos országok átlagát vizsgálják.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a Mandineren közölt véleménycikkében többek között a hazai üzemanyagárakról, az EU klímacéljairól és az ipartámogatás fontosságáról beszélt.
Újabb részletek derültek ki arról, hogy hogyan tervezi megvásárolni a Ganz-MaVag Europe Zrt. a stratégiai jelentőségű Talgo spanyol vonatgyártót - számolt be a 24.hu
Ma tartja közgyűlését a Mol, az eseményt Hernádi Zsolt, a vállalat elnök-vezérigazgatója nyitotta meg. A Mol-vezér a fokozódó geopolitikai konfliktusokról és Európa kilátásairól beszélt, de szóba került Magyarország és a régió versenyképessége és a zöld átmenet is. A közgyűlésen a részvényesek többek között az osztalék-kifizetésről is szavaztak.
Hasonló témákkal is foglalkozunk a május 16-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes. Regisztráció itt.
2023 rendkívül sok bizonytalanságot hozott a magyar vállalatoknak az elhúzódó háború, a magasan alakuló infláció, a hektikusan teljesítő forint és a masszív kormányzati elvonások miatt. Ennek ellenére energiaipari vállalatként, a magasan alakuló olaj-és gázár környezetben kimondottan sikeres évet tudhat maga mögött a Mol - a jó teljesítmény pedig a felsővezetők javadalmazásában is nyomon követhető.
A Mol célja, hogy okos átmenettel érje el 2050-re a karbonsemleges működést - derült ki a Mol frissített, hosszú távú stratégiájából. A vállalat 150 millió dolláros hatékonyságnöveléssel erősíti tovább finomítóit, és folytatja a kőolajfeldolgozás rugalmasságához szükséges beruházásait. A kutatás-termelés az ellátásbiztonság mellett zöld projektekre összpontosít. A fogyasztói szolgáltatások 2030-ra évi 1 milliárd dolláros EBITDA-t fog elérni, folytatja a töltőállomások átalakítását és tovább bővíti e-töltőállomás hálózatát. A hulladékgazdálkodási üzletág 2030-tól évente 1,5 millió tonnányi alapanyagot biztosíthat a regionális olaj-, energia- és vegyipari szektorok számára. A vállalatcsoport 2030-ig 4 milliárd dollárt fordít zöld beruházásokra, és megújuló energiával teszi versenyképesebbé a régiót.
Hétfő reggel Parragh László MKIK-elnök előadásával kezdetét vette a kamara Gazdasági évnyitó című rendezvénye, amelyet hagyományosan minden évben megrendeznek, Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásával. Varga Mihály prezentációjában bejelentette hivatalosan is: idén nem 2,9% lesz a költségvetési hiánycél, hanem 4,5% és 2026-ban lehet 3% alatt a deficit. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előrevetítette: új versenyképességi csomagot dolgoznak ki, ami hamarosan nyilvános lesz. A helyszínről élőben tudósítottunk.
Nemrég a Portfolio is beszámolt róla, hogy a Mol után Slovnaft is éles hangnemben kritizálta a szerintük méltánytalanul magas horvát tranzitdíjakat. Hernádi Zsolt nemrég úgy fogalmazott, hogy a Janaf egyszerűen visszaél a kiszolgáltatott helyzetükkel. A Janaf kedden tette közzé negyedik negyedéves és egyben a 2023-as pénzügyi évre vonatkozó jelentését, a cég nyeresége pedig igencsak megugrott az időszak során, jócskán felülmúlva ezzel az előzetes várakozásokat.
Lesz mivel fűteni a fagyos téli hónapokban? Csődbe mennek a gazdaságok a megugró rezsiárak miatt? Belerokkanunk abba, hogy Putyin elzárja a gázcsapokat nyugat felé? - Másfél éve ezek a kérdések foglalkoztatták az európai gazdasági szakembereket és a döntéshozókat, miközben a földgáz ára olyan magasra lőtt ki az orosz szállítások körüli fennakadások miatt, amilyenre a legsötétebb rémálmukban sem gondoltak volna a piaci szereplők. A lidércnyomás azonban nem tartott sokáig, a pánik gyorsan alábbhagyott, és bő másfél év elteltével, több mint 90 százalékos zuhanást követően olyan szintre ért el a földgáz ára, amit utoljára az orosz-ukrán háború kitörése előtt láthattunk. De mégis mi kellett ahhoz, hogy ilyen gyorsan normalizálódjon a helyzet, mi volt ennek az egésznek az ára? Most már hátra lehet dőlni, „elég alacsonyan" van a gázár? Egyáltalán, mire tanított minket az energiaválság?
Átadták a Budapesti Corvinus Egyetem Gellért Campusát csütörtökön. A közösségi tervezés alapján készült, 680 hallgató befogadására alkalmas budai campus kooperációra ösztönző oktatási terekkel, négyemeletes kollégiummal, valamint sportközponttal és parkkal várja az egyetemi közösséget.