Miközben a világsajtó a PSA csoport jövőjével kapcsolatos nagyszabású bejelentésekkel van elfoglalva, a franciák által nemrég felvásárolt Opelnél már javában zajlanak azok a fájdalmas megszorító, költségcsökkentő intézkedések, amelyek kivétel nélkül egyetlen célt szolgálnak, hogy mihamarabb profitot termeljen az 1999 óta masszívan veszteséges márka.
Johannes Hahn európai uniós bővítési biztos valószínűnek tartja, hogy legközelebb Szerbia és Montenegró csatlakozhat az Európai Unióhoz, és ez legkésőbb 2025-re bekövetkezik.
Ahogy várható volt, sorra jelentkeznek az autógyártók nagyszabású terveikkel a járműipar jövőjét meghatározó megatrendek területén. Most a PSA csoport vezére, Carlos Tavares vett egy nagy levegőt és tett ígéretet arra, hogy minden modelljük elérhető lesz elektromos változatban is 2025 végére.
Az Európai Parlament politikai csoportjai megállapodtak egy feszes, ugyanakkor rugalmas ütemtervről az EU 2030-as megújuló energia célszámainak teljesítését illetően. Azt követően, hogy a Parlament korábban már támogatta a megújulók végső fogyasztáson belüli arányára vonatkozó (2014-ben meghatározott) célszám 27 százalékról 35 százalékra történő emelését, amit 2030-ig kell megvalósítaniuk az uniós országoknak, most arról döntött, hogy az EU-tagoknak három mérföldkövet kell elérniük a 2030-as végső célkitűzés eléréséig.
Évindító sajtótájékoztatót tartott ma a BMW, ahol többek között kiderült, hogy a magyar vevők imádják a terepjárókat, a nálunk eladott BMW-k több mint harmada X-modell, és az összekerekes autókra is van igény, a BMW-k közel 60 százalékát így rendelik, a BMW-sek pedig rákaptak az izomautókra (M és M Performance), ezeknek az eladása 81 százalékkal ugrott meg tavaly. Novemberig 13-at eladtak a 40 millió forintnál is drágább i8-asból, Magyarország ebben is jobban teljesít. A prezentációba egy kis fricska is bekerült, az elektromosautó eladásokkal kapcsolatban finoman megjegyezték, hogy a BMW Csoport profitábilis, nem nehéz ezt úgy érteni, hogy a BMW büszke arra, hogy elektromos autókat is gyártanak és még nyereséget is termelnek, miközben például a Tesla masszívan és tartósan veszteséges.
A német gazdaság látszólag megállíthatatlanul száguld, a felszín alatt azonban egyre több az arra utaló jel, hogy szép lassan elveszíti egyik legféltettebb kincsét, méltán híres versenyképességét - hívják fel a figyelmet írásukban a Commerzbank szakértői. Ez nem azt jelenti, hogy néhány éven belül Németország összerogyására kell felkészülni, a lassan rohadó fundamentumok miatt viszont a következő gazdasági visszaesésből való kilábalás sokkal nehezebb lehet, mint ahogy a 2008-as krízisből, illetve az eurózónás adósságválságból sikerült kimászniuk.
Megállapodtak a 2020-as üvegházgáz-kibocsátási cél csökkentésében, illetve későbbre halasztásában a koalciós tárgyalásokat folytató pártok képviselői Németországban. A szakértői alku - , amelyet még a politikai vezetőknek is jóvá kell hagyniuk - mérsékelné a villamos energia adóját, jelentős extra megújuló energia kapacitás telepítését tendereztetné, valamint a szén kivezetési menetrendjét kidolgozó bizottságot hozna létre. Ezzel együtt a 2020-as cél távolabbra tolása egyértelmű politikai kudarcnak minősül Angela Merkel kancellár számára, aki korábban nemzetközi porondon is a klímavédelmi politika ügyvédjeként pozicionálta magát.
Az ingatlanpiacon sokszor méltatlanul kevés szerep jut az ipari és logisztikai ingatlanoknak, jóllehet a raktározás és a logisztika emberek tízezreinek ad munkát, és a kereskedelem egyik alappillérét jelenti. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a szektorban 2017-ben is egymás után dőltek meg a rekordok. Az üresen álló csarnokok aránya már az első negyedévben 6 százalék alá ment, majd a másodikban 5,5-re csökkent, és a harmadikban sem tudott növekedni. Mindez a rohamosan bővülő online kereskedelemnek is köszönhető, amelynek hatására egyre nő az igény a logisztikai területek iránt.
Egyetlen ország vagy országcsoport sem tekinthető optimális valutaövezetnek. Vagy túl kicsik, ezért a valutaövezet költségei túl magasak számukra, vagy túl nagyok, ezért régióspecifikus sokkok alakulhatnak ki. Az EU közös devizája az euró, és Magyarország választói a 2003. április 12-i népszavazáskor az euró bevezetését is támogatták. Megerősíti ezt a döntést, hogy az EU és az euró megítélése pozitív maradt még a válság legnehezebb pillanataiban is. Magyarország ma már teljesíti az eurócsatlakozás előtti reálgazdasági, és formális feltételek (maastrichti-kritériumok) többségét. Mind a javuló EU gazdasági helyzet, mind a hazai gazdasági kilábalás időszerűvé teszik a felkészülés megkezdését, ahogy ezt a Portfolio euró-fórumán elhangzott legtöbb észrevétel is javasolja. Az euró a világ vezető devizája, értékállósága fölött az Európai Központi Bank és az euró milliárdnyi felhasználója őrködik. Az euró által nyújtott direkt előnyök (stabilitás, értékálló nemzetközi fizetési eszköz, forint árfolyamkockázat megszűnése, hitelességi többlet) és az euróövezeti válságkezelési mechanizmusok (EKB műveletei, Bankunió, Európai Stabilitási Mechanizmus) olyan szolgáltatásokat biztosítanak, amelyeket a lakosság, állami szféra és a vállalatok nehezen kapnának meg egyébként Magyarországon. Ezeket az árfolyampolitika által ígért átmeneti fájdalomcsillapító hatásért nem érdemes feladni az európai integráció formálódó új szakaszában.
A tagállamok bizonyos feltételek mellett a jövőben is fenntarthatnák a villamos energia árszabályozását a háztartási és az ipari fogyasztók esetében, és még a hatósági árak kivezetésére sem kötelezné őket az a politikai megállapodás, amiről hétfő éjszaka egyeztek meg az energiaügyi miniszterek. A Tanács az ún. tiszta energiacsomag négy lényeges eleméről is elfogadta a közös álláspontot, megfigyelők szerint a villamos energiapiac szabályozásánál eléggé felvizezve az eredeti bizottsági javaslatot - írja a Bruxinfo.
A Toyota, amelynek jelenleg egyetlen akkumulátoros elektromos autója sincs a kínálatában, bejelentette, hogy 10 elektromos autót is piacra dob 2020 elejéig.
Bár annak idején Angela Merkel jó eséllyel pályázott arra, hogy mint "klímakancellár" is bevonuljon Németország történelmébe, a nevével fémjelzett ambiciózus energiapolitikának eddig gyakorlatilag egyetlen fontos célját sem sikerült teljesítenie. Hét évvel az Energiewende-nek, magyarul energiafordulatnak elnevezett politika indulása után az ország továbbra is jóval több üvegházgázt bocsát ki a tervezettnél, ráadásul a villamos energia drága, az átállás költségei pedig tovább emelkedhetnek.
Még zajlik a német kormányalakítás körüli huzavona, azonban a szociáldemokraták vezére több lényeges kijelentést is tett, ami a későbbiekben akár hazánkat is érintheti.
Ahhoz, hogy a BMW a jövőben is megfeleljen a károsanyag-kibocsátási szabályoknak, még több modern dízelhajtású autót kell eladnia, de a széndioxid-kibocsátás csökkentésében fontos szerepe van a részben vagy teljesen elektromos modelleknek, amelyek száma a mostani 9-ről 25-re emelkedik 2025-ig. A hibrideknél a BMW a benzinmotorokra épít, a dízelmotorok azonban még sokáig meghatározók lehetnek, emiatt sem aggódik a dízelhajtás elmúlt hónapokban látható európai térvesztése miatt a BMW Group Magyarország ügyvezető igazgatója, Massimiliano Di Silvestre, akivel a BMW csoport idei eladási rekordja kapcsán beszélgettünk.
A Gazdasági és Monetáris Unió elmélyítésére tett ma átfogó javaslatokat az Európai Bizottság és ezek minden eleme afelé mutat, hogy lehetőleg Magyarország is lépjen be az eurózónába, amelyhez ösztönzőket is kap. Fontos, hogy ezek az ösztönzők csak lehetőséget jelentenek, azaz nem kényszerítik az országot a pénzcserére. Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi biztos a brüsszeli sajtótájékoztatón ki is mondta, hogy a mai ajánlatot nem úgy kell kezelni, mint a Keresztapa című filmbeli "visszautasíthatatlan" ajánlatot, sokkal inkább lehetőségként. Moscovici a Portfolio kérdésére is válaszolt, igaz homályban hagyta a magyar szempontból egyik legfontosabb kérdést a 2020 utáni EU-támogatásokkal kapcsolatban.
Izgalmas vita bontakozott ki az utóbbi hetekben e sokak által kedvelt elektronikus hasábon: mikor lesz/lehet magyar euro? Az euróval vagy nélküle? Ha igen, akkor pedig gyorsabban vagy lassabban avval a fránya csatlakozással? Ezek voltak az alapkérdések. Az alábbiakban én az eddigi tapasztalatokat tárgyaló technikai érvelést kínálok. Honnan vegyük a "helyes", leginkább követendő mintát a külső pénzügyi és versenyképességi alkalmazkodási úthoz? Szerintem érdemes a méretben közel azonos, de fejlettebb, kis nyitott gazdaságokat figyelni, és persze azt, hogy akik már évek óta bent vannak a klubban, mégis hogyan muzsikáltak. Okozott-e növekedési hátrányt a közös európai pénz az immáron évek óta euróval fizető Szlovákiában és Észtországban? Ugyanakkor mit csináltak, hogyan teljesítenek pl. a nem eurózóna tag dánok és csehek?