Keresett kifejezés: bubor | Találatok száma: 2837 Új keresés

Hitelből vettél részvényt? - Megőrültél?

Korábban többször is beszámoltunk arról, hogy Amerikában az elmúlt években látott tőzsdei emelkedéssel párhuzamosan csúcsra futott a kereskedési számlákhoz tartozó adósságállomány, aminek a legfőbb veszélye, hogy a részvénypiacot kockázatosabbá teszi, ilyenkor ugyanis a korrekciók jóval erőteljesebbek. Azok a befektetők, akik a múltbeli csendes környezetben masszív tőkeáttételes vételi pozíciókat építettek ki, most izgulhatnak, ezek ugyanis nemcsak a hozamokat, hanem a veszteségeket is felnagyítják (az utóbbit ráadásul a fix hitelköltségek miatt nagyobb mértékben).

Kisétált az ajtón és milliárdok követték - Aggódni kellene?

A kötvénykirály szeptember végi távozása megrázta a Pimcót, a hónap során 23,5 milliárd dollárt vettek ki a befektetők az alapjából. A szakma azt találgatja, mekkora tőkekivonás vár még rájuk, fogódzót adhat a tavaly októberben megtörtént eset, amikor az egyik leghíresebb angol portfólió-menedzser döntött a kilépésről. Azóta egy év telt el, a tőkekiáramlás azóta töretlen, a kezelt vagyon 22%-kal esett vissza, ami még kontrollálható arány. Szakértők szerint a nagy alapkezelők képesek a sztárjuk nélkül is folytatni, bár tagadhatatlan, hogy Bill Grosshoz fogható személyiség pótlásáról még senkinek sem kellett gondoskodnia - írja a Financial Times.

Itt a nyakunkon a következő összeomlás?

Folytatódott a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése a világban, egy friss jelentés szerint 2014-ben a társadalom leggazdagabb 1%-a a vagyon 48%-át tudhatta magáénak, míg a legszegényebb fele mindössze a vagyon 1%-ából részesedett. Érdekesség, hogy a legnagyobb fejlett országok közül 2000-et követően csak az Egyesült Királyságban nőttek a különbségek. A Credit Suisse elemzői szerint aggasztó jelenség, hogy Amerikában a vagyon jövedelemhez viszonyított aránya abnormális szintre emelkedett, amelyet az utóbbi egy évszázadban jellemzően recesszió követett -írja a The Guardian.

258 ezer forint ütötte egy átlagos devizahiteles markát

Egyelőre nem tudni, a devizahitelek jövő évi forintosítása során miként alakul át az árfolyamgát rendszere, amelyet az MNB friss adatai szerint a jogosultak mindössze 36%-a vett igénybe. Augusztusban már csak 417-en léptek be a programba, pedig eddig jelentős könnyítést hozott a résztvevőknek: egy átlagos ügyfél 146 ezer forint megfizetésétől átmenetileg, 258 ezer forinttól viszont végleg mentesült. Igaz, a devizahitelek elszámolása során ez utóbbi felét le kell vonni az árfolyamgátasoknak visszajáró összegből.

Ez már a vihar előszele?

A közelmúltban láthatóan lejtőre kerültek a részvények Amerikában, a hét elején pedig igen látványos volt már az esés mértéke, így sokakban felmerülhet a kérdés, hogy vajon most már a régóta várt nagy korrekció kezdetét látjuk, vagy ez is csak átmeneti megingás, amit ugyanúgy meg kell venni, mint a korábbiakat. Az alábbiakban összegyűjtöttük, melyek azok a figyelmeztető jelek, amik a befektetőket már óvatosságra inthetik, ugyanis a kockázatos eszközöktől elvárt prémiumok várható emelkedését jelezhetik. Ez utóbbi pedig azért baj, mert jellemzően nem szépen, fokozatosan megy vége, hanem hirtelen, nagy ugrásokkal, ami komoly piaci turbulenciákat okozhat.

Így nyesi le az MNB a bankrendszer vadhajtásait

2013 végén a hazai felügyeleti rendszer gyökeresen átalakult, a PSZÁF a jegybankba integrálódott. Ezen eseménnyel párhuzamosan ugyanakkor történt egy hasonlóan lényeges, de kisebb figyelmet kapó esemény is: az MNB európai viszonylatban is erős jogosítványokat kapott ahhoz, hogy a devizahitelezés elterjedéséhez hasonló rendszerszintű kockázatok ellen időben és hatásosan fellépjen. Ez az ún. makroprudenciális jogkör, ami lehetőséget ad rá, hogy a jövőben az alapvetően a felügyeleti eszköztárban eddig is meglevő eszközöket, többlet-tőke és likviditási követelményeket olyan helyzetekben aktivizálja az MNB, amikor a bankok szintjén felépülő speciális kockázatok egyedi szinten ugyan nem, de a nemzetgazdaság egésze szintjén egyoldalú és káros kitettségeket eredményeznek. A makroprudenciális eszközök ezen kívül alkalmasak lehetnek arra, hogy a pénzügyi rendszer gazdaságfinanszírozó képességét kiegyensúlyozzák, vagyis recessziós időszakban többlet-hitelezésre, boom esetén pedig óvatosabb hitelezési döntésekre késztessék a bankrendszert.

Lottóötössel ér fel ez az ember

A kötvénykirályként emlegetett Bill Gross egy hete határozta el kényszerűségből, hogy a 177 milliárd dolláros vagyont kezelő Janus Capitalhoz megy át. A Janus az 1990-es években igazi sikertörténet volt, a technológiai buborék és az agresszív részvénystratégia 2000-re Amerika hatodik legnagyobb alapkezelőjévé tette a céget. A buborék kipukkanása a társaságot is magával rántotta, és mivel az utóbbi egy évtizedben nem tudtak megújulni, lemaradtak a versenyben. A kötvényguru érkezése viszont teljesen megváltoztathatja a képet, szakértők szerint nagyobb tőkebeáramlás indulhat el, ami a cég árfolyamát is évek óta nem látott magasságba emelheti.

Elkészült a mesterterv: így forintosíthatják a devizahiteleket

Ami eddig devizahitel volt, az jogilag mostantól forinthitelnek számít - sokan egyszerűen így képzelték el a lakossági devizahitelek jövő évi forintosítását. Várhatóan nem így lesz: a Portfolio értesülései szerint a bankrendszer átrendezésére használná fel a gazdaságpolitika a forintosítást, vagyis kötelesek lesznek a bankok hitelkiváltási célú forinthiteleket kínálni nemcsak saját devizahiteleseiknek, hanem más bankokénak is. Fél év alatt mintegy 470 ezer darab, 2700 milliárd forintnyi hitelt kellene erővel átpasszírozni így a bankrendszeren. A hitelképes ügyfelek és az alacsony kamatozású hitelt nyújtó bankok járhatnak ezzel jól, nagy kétségeink vannak azonban afelől, célra vezeti-e a kormányt a kitalált modell - például a törlesztőrészletek jelentős csökkentése ügyében.

Devizahitelek forintosítása: friss terveket árult el az MNB

Éles versenyben kínált forinthitelekkel cserélhetik le a bankok a devizahiteleket a jövő évi forintosítás során - nyilatkozta Nagy Márton, az MNB igazgatója a Reutersnek. Szerinte ez felgyorsíthatja a felvásárlásokat, összeolvadásokat a bankrendszerben.

Devizahitelesek: már csak ez az óriási pofon maradt hátra?

Nagy csalódás érheti jövőre a devizahiteleseket: nem a kamatemelést, mint olyat, hanem csak a tisztességtelennek nyilvánított változatát felejthetik el örökre. A hitelek kamatszintje ugyanis az elszámolás révén csak átmenetileg csökkenthető az eredeti szintre, hosszabb távon a bankok ezzel nem tudnak együtt élni. A kormány által január 1-jére ígért "fair bankrendszerről" szóló törvény tehát "átlátható és tisztességes" formában, de szinte borítékolhatóan a kamatok és így a törlesztőrészletek újbóli emelkedését fogja a rendszerbe programozni. Hogy miként, talán az lesz a legérdekesebb.

Magyarország az élbolyban!

A közép-kelet-európai régió ingatlanpiacait a kontinens többi részéhez hasonlóan a polarizáltság jellemzi. Egyes országok kifelé tartanak a gödörből, míg mások még csak közelítenek az aljához. Magyarország a régiós összehasonlításban jól áll, a piac kezd éledezni, míg ez nem mondható el például Horvátországról.

Most akkor tényleg lufit fújnak a befektetők?

Bár a múlt héten már hosszú idő után az első mínuszos hetet sikerült zárnia Amerikának, továbbra is rekordmagasságban vannak a részvényárfolyamok, a piaci szereplők igencsak optimisták, a tőzsdék értékeltsége pedig egyre feljebb kúszik. Úgy gondoltuk ismét elérkezett az idő, hogy megnézzük, vajon kijelenthetjük-e, hogy lufi van a piacon. Az általunk figyelembe vett tényezők között több is alátámasztja, hogy a Wall Streeten buborékra utaló jelek mutatkoznak, ugyanakkor egy igen nyomós érv szól mégis amellett, hogy a rali megalapozott: ez a vállalati profitok töretlen emelkedése. Vagyis hiába az évek óta tartó örömmámor, mégis azt mondhatjuk, az emelkedés nem megalapozatlan. Ezek alapján pedig akár további tér is lehet még felfelé.

Hova özönlenek majd a befektetők a jövőben? - Nem is gondolnád!

Nagyon változatos képet mutat a befektetési szempontból legvonzóbb lakáspiaccal rendelkező városok listája. Miami és Melbourne mellett Chennai, Jakarta vagy Lagosz is szerepel a Candy & Candy, a Savills World Research és a Deutsche Asset & Wealth Management által készített listán.

Most dől el a devizahitelesek sorsa - Csapda a tervekben?

A devizahitelesek és a bankok számára sorsdöntő frakcióülést tart mától a Fidesz Tapolcán. Pénteken be is nyújtják információnk szerint azt a törvényjavaslatot, amely a kölcsönök újraszámításáról és a devizahitelesek kompenzációjáról szól. Eldől tehát, mennyit kapnak vissza a devizahitelesek és milyen formában, az azonban nyitott kérdés maradhat, miként zajlik majd a devizahitelek forintosítása, és mi jön utána. Könnyen előfordulhat például, hogy a törlesztőrészlet hirtelen csökkenését fokozatos emelkedés követi majd. 9 kérdés és 9 válasz formájában összefoglaljuk, amit most tudunk. Nagyjából ennyi lényeges kérdést meg kellene válaszolniuk a politikusoknak is, úgy látszik azonban, hogy a tervek szétcsúsztak, és nem lesz egyszerre mindegyik problémára megoldás.

Felcsuti: három év alatt tovább "zombisodott" a bankrendszerünk

2011-ben úgy láttam, a bankrendszerünk kezd zombivá válni. Azóta csak romlott a helyzet - fogalmazott előadásában Felcsuti Péter az MKT Közgazdász-vándorgyűlésén. Szerinte a devizahitelezés egy buborék volt, ma pedig egy több szereplős probléma. Kezdetben tetszett neki az MNB növekedési hitelprogramja, de mára előjöttek a hibái.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Amerika megtámadta Iránt - Így reagál az olaj, a tőzsdék és a forint
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.