A magyar kormány talált egy kiskaput, Brüsszel azonban becsapta az ajtót a pénzek előtt

Az elmúlt hónapokban ismét középpontba került a magyar kohéziós források ügye, miután tavasszal kiderült:

a kormány a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatához kapcsolódva olyan javaslatot készített, amely forrásokat mozgatna ki a jelenleg befagyasztott tételek közül.

Az Euractiv májusi értesülései szerint Budapest az új szabályok által biztosított rugalmassági lehetőségeket próbálta kihasználni, hogy az uniós kifizetéseket felgyorsítsa, és bizonyos projekteket a feltételességi mechanizmus által blokkolt kereteken kívül finanszírozzon. Ez az elképzelés komoly aggodalmakat váltott ki Brüsszelben és az Európai Parlamentben is, ahol attól tartottak, hogy a jogállamisági problémák miatt felfüggesztett források közvetve mégis elérhetővé válhatnak a magyar kormány számára.

A Portfolio az Európai Bizottsághoz fordul, hogy tisztázzuk, pontosan mekkora összegeket és milyen uniós alapokból szabadítana fel a magyar kormány. A testület válasza szerint Magyarország tavasszal nyújtotta be az első javaslatát a félidős felülvizsgálat és a programmódosítások keretében, amelyekre a Bizottság május végén hivatalos észrevételekkel reagált.

A kormánynak augusztus végéig volt ideje a végleges dokumentum benyújtására, ezt követően pedig Brüsszelnek két hónapja lesz a döntésre: vagy elfogadja a módosításokat, vagy újabb megjegyzéseket küld Budapestre.

A Bizottság hangsúlyozta, hogy jelenleg nem tud konkrét összegeket nyilvánosságra hozni, mert a tárgyalások során a számok még változhatnak, és csak a végleges megállapodás után derülhet ki pontosan, mekkora átcsoportosításokra kerül sor.

A keddi brüsszeli sajtótájékoztatón Ujvári Balázs, az Európai Bizottság szóvivője világossá tette: bár a kohéziós politikában valóban léteznek rugalmassági lehetőségek, amelyek engedhetik a források átcsoportosítását,

a feltételességi mechanizmus alapján befagyasztott pénzekhez semmilyen formában nem lehet hozzányúlni.

Úgy fogalmazott, hogy ezek a blokkolt összegek érintetlenek maradnak, és a programok közötti mozgások nem érinthetik őket.

A Bizottság ezzel egyértelmű üzenetet küldött: a magyar kormány nem számíthat arra, hogy közvetve is hozzáférhet a jogállamisági viták miatt befagyasztott támogatásokhoz.

Viszont egy kiskapu így is maradt.

Hogy ez érthető legyen, hogy pontosan milyen jogcímeken vannak befagyasztva a magyar források: a jogállamisági kondicionalitási rendelet alapján a Tanács mintegy 6,3 milliárd euró kohéziós pénzt függesztett fel három programnál. A mostani válasz alapján tehát ezekhez a keretekhez sem közvetlenül, sem átcímkézéssel nem lehet hozzányúlni a felfüggesztés feloldásáig.

Ettől függetlenül a Charta-alapú horizontális feltételek – a szexuális kisebbségek jogai, az akadémiai szabadság és a menekültügyi szabályok uniós megfelelése – miatt az érintett kohéziós prioritásoknál, valamint a belügyi alapok meghatározott céljainál (ideértve az AMIF/ISF érintett részeit) sincs kifizetés.

Csakhogy itt az uniós forrásaink szerint a kormány élhet a kiskapus lehetőséggel, de nem a teljes forráskeretekig.

Vagyis a CPR szerinti félidős újratervezés keretében a kormány a nem felfüggesztett és Charta-kompatibilis részek között – bizottsági jóváhagyással és a tematikus, állami támogatási, teljesítmény- és egyéb szabályok betartásával – átcsoportosíthat forrásokat. Ez a rugalmasság azonban nem oldja fel sem a 6,3 milliárdos tanácsi felfüggesztést, sem azokat a prioritásokat, ahol a Charta-feltételek nem teljesülnek.

Összesen tehát 5,4 milliárd eurónyi tétel nagyjából 10-15 százalékánál élhet a kormány az átcsoportosítás lehetőségével.

A 2021–2027-es teljes, kohéziós és kapcsolódó keret nagyságrendileg 21,9 milliárd euró; ebből a bizottsági döntések nyomán körülbelül 12,2 milliárd vált ismét elvben hozzáférhetővé, míg mintegy 9,7 milliárd maradt befagyasztva. Azonban ebből már elveszett 1,01 milliárd euró az n+2 szabály miatt, mivel a kormány két éven át nem tudta kiszabadítani a forrásokat – ahogy arról korábban részletesen írtunk.

Továbbá kamatokkal együtt összesen nagyjából 780 millió eurót az Európai Unió Bíróságának a magyar menekültügyi eljárás hiányosságai miatt kirótt büntetése vontak már el a magyar EU-pénzekből.

A következő hónapokban így az lesz a fő kérdés, hogy Brüsszel milyen mértékben engedélyez programátalakításokat a szabadon elérhető forrásokon belül, miközben a befagyasztott tételek sorsa változatlan marad.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.