Ha szegény településen élsz, rövidebb életre számíthatsz

krtk blog Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

A nemrégiben megjelent  Munkaerőpiaci Tükör 2019 című kötet több fejezete is ezekkel a kérdésekkel foglalkozik új adatok alapján. Bíró Anikóval, Elek Péterrel, Hajdu Tamással és Kertesi Gáborral közös tanulmányunkban, amely egy korábbi közös munkánkra épít, a halálozás és várható élettartam jövedelem szerinti különbségeit vizsgáltuk, illetve megnéztük, hogy ezek a jövedelmi különbségek milyen összefüggésben állnak az egészségügyi ellátórendszer igénybevételében, az egészség-magatartásban és az ellátórendszerhez való hozzáférés egyenlőtlenségeivel.

Első megállapításunk, hogy Magyarországon jelentős az eltérés a szegényebb és a gazdagabb településeken élők várható élettartama között. A településeket jövedelmi huszadokra osztottuk: minden csoportban nagyjából a teljes lakosság 5%-a lakik. Összefoglaló számként a 45 éves korban várható élettartamot vizsgáltuk. A nők között a legalsó és legfelső jövedelmi csoport közötti különbség 4,6 év (37,4 év versus 32,8 év), ami relatív értelemben 14 százalékos különbséget jelent. A férfiak között a különbség 6,9 év (32,7 év versus 25,8 év), vagy relatív értelemben számítva 27 százalék.

Második megállapításunk, hogy ezeknek az egyenlőtlenségeknek egy jelentős részét elkerülhető (megelőzhető, illetve kezelhető betegségekkel összefüggő) halálokok magyarázzák. Ha a legalsó és legfelső jövedelmi csoportok között az elkerülhető halálozások tekintetében fennálló különbségeket eltüntetjük, akkor az eltérés a nők esetében 4,6 évről 2,4 évre, a férfiak esetében pedig 6,9 évről 2,9 évre csökken. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert jelzi, hogy az egészségpolitikának, illetve a tágabban értelmezett társadalompolitikának jelentős szerepe lehet az egyenlőtlenségek csökkentésében.

Harmadik megállapításunk, hogy a várható élettartamban mért jövedelmi egyenlőtlenségek mellett jelentősek az egészség-magatartással és a hozzáféréssel, illetve az egészségügyi ellátások igénybevételével kapcsolatos egyenlőtlenségek is. Itt nem oksági kapcsolatokat vizsgálunk: nem állítjuk, hogy azért alacsonyabb a várható élettartam a szegényebb településeken, mert rosszabb a hozzáférés az egészségügyi rendszerhez, csak leíró jelleggel vizsgáljuk, milyen okok állhatnak az egyenlőtlenségek mögött.

Az egészség-magatartással kapcsolatos indikátorok közül a szilárd tüzelőanyaggal történő fűtés és a sportra fordított idő esetében látjuk a legnagyobb mértékű eltéréseket. Előbbi azt mutatja, hogy a szegényebb településeken élők számára jelent komoly problémát a fűtésből eredő légszennyezés. Utóbbi indikátor szerint a leggazdagabb településeken élők sokszor több időt fordítanak sportra a legszegényebb településeken élőkhöz képest. Minden további indikátor azt jelzi, hogy a legalsó jövedelmi huszadban jellemzőbbek az egészséggel negatív kapcsolatban álló fogyasztási és viselkedési szokások (például dohányzás, cukrozott üdítőitalok fogyasztása), és kevésbé jellemzők az egészséggel pozitívan korreláló fogyasztási szokások (például hal- vagy zöldségfogyasztás).

Az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférést jelző indikátorok szintén jelentős különbségeket mutatnak a szegény és gazdag településeken élők között. A legalsó jövedelmi huszadban lévők településein magasabb a betöltetlen háziorvosi praxisok aránya, távolabb van a gyógyszertár és a szakrendelő, illetve lassabban éri el a mentő ezeket a településeket.

Összességében csaknem az összes indikátor a szegényebb településeken élők egészségügyi ellátórendszerhez való nehezebb hozzáférését jelzi.

A szűrővizsgálatokon való részvételt három indikátorral vizsgáltuk. Mindhárom indikátor esetében elmondható, hogy a legfelső jövedelmi huszadban jellemzőbb a szűrővizsgálatok igénybevétele. Ezen indikátorok értékeit természetesen az egyéni viselkedés és az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférési lehetőségek együttesen határozzák meg.

Munkánkhoz elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal halálozási regiszterét vettük igénybe, ami egyéni szinten tartalmazza minden magyar elhunyt életkorát és halálának okát. Az adatokból számított halálozási rátákat és várható élettartamokat összekötöttük az adminisztratív adatok alapján számított településszintű átlagjövedelmekkel, és megvizsgáltuk, hogy a különböző átlagjövedelmű településen lakók körében mennyire tér el a halálozás és a várható élettartam.

Összességében elmondható, hogy Magyarországon erős az összefüggés a települési jövedelem és a várható élettartam között.

Mivel ezeket az egyenlőtlenségeket jelentős részben elkerülhető halálozási okok magyarázzák és erős összefüggést mutatnak az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáféréssel, a rendszer igénybevételével és az egészség-magatartással, úgy gondoljuk, hogy az egészségpolitikának és a szélesebb értelemben vett társadalompolitikának jelentős szerepe lehet az egyenlőtlenségek csökkentésében.

Címlapkép: Getty Images