Koronavírus: mutatjuk, melyik intézkedést szegik meg legtöbben és melyiket tartják be Európában
KRTK blog

Koronavírus: mutatjuk, melyik intézkedést szegik meg legtöbben és melyiket tartják be Európában

Bíró Anikó, KRTK
|
Branyiczki Réka, TÁRKI és Közép-európai Egyetem
|
Elek Péter, KRTK és Budapesti Corvinus Egyetem
Közel egy éve központi szerepet játszik életünkben a koronavírus elleni védekezés. Az utcára kilépve maszkot hordunk, ismerőseinktől távolságot tartunk, kézfertőtlenítővel mossuk a kezünket. De vajon ezeket az óvintézkedéseket ugyanolyan arányban vagyunk hajlandóak megtenni? Mindannyian hasonlóan óvatosak vagyunk? Vagy az egészségesebbek kevésbé óvatosak? És változik-e idővel óvatosságunk? Arról is keveset tudunk, hogy milyen arányban vagyunk hajlandóak megtenni a különböző óvintézkedéseket. A KRTK Egészség és Társadalom Lendület csoportjában végzett kutatásunkban ezekre a kérdésekre kerestük a választ egy friss európai kérdőíves felmérés alapján, amelynek további részletei a KRTK műhelytanulmány-sorozatában olvashatóak.
krtk blog A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Adatok

Vizsgálatunkhoz a SHARE (Survey of Health, Ageing and Retirement in Europe) felmérés COVID19 kérdőívének adatait használjuk. Az 50 évnél idősebb lakosságot lefedő adatfelvétel a járvány első hullámának enyhülő szakaszában, 2020 nyarán zajlott telefonos megkereséssel. Eredményeink 27 európai ország 46 ezer lakosának válaszain alapulnak.

Kutatásunk fókuszában nyolc, önbevalláson alapuló óvatossági indikátor áll (1. ábra). A válaszok alapján azt látjuk, hogy az alacsony költséggel járó higiéniai óvintézkedéseket, mint a kézmosás és kézfertőtlenítés, vagy a távolságtartás, az 50 év felettiek döntő többsége megteszi, míg a személyes – főként a családtagokkal való – találkozásokról való lemondás, illetve a napi rutin alapvető megváltoztatása olyan áldozatok, amelyeket jóval kisebb arányban hoznak meg az idősek.

Az egyes óvintézkedések hasznai és költségei egyénenként is eltérőek. Például jól ismert az idősebbek, a férfiak és egyes krónikus betegségekben szenvedők magasabb koronavírus-halálozása, így számukra nagyobb haszna lehet a védekezésnek, ugyanakkor például az egyedülállók számára nagyobb költséget jelenthet az intézkedések betartása, mint a nem egyedül élők esetében. Ezen tényezők közül kiemelten vizsgáljuk a krónikus betegségek (magas vérnyomás, magas koleszterinszint, szívbetegségek, cukorbetegség, krónikus tüdőbetegség) jelenlétének hatását, amit a kérdőívben a rendszeres gyógyszerszedés alapján definiálnak. A mintánk mintegy kétharmada esik a krónikus beteg kategóriába.

Eredmények

A következő ábrák a nyolc óvatossági indikátor átlagos értékét mutatják 2020. június 8. és 2020. augusztus 2. között heti bontásban (8 hétre), külön a krónikus betegséggel diagnosztizált illetve nem diagnosztizált egyénekre. Az ország-hatásokat kiszűrjük, mivel országonként jelentősen eltérnek a viselkedési mintázatok: a vizsgált időszakban Dél- és Kelet-Európában jellemzően óvatosabbak voltak az emberek, mint Nyugat- és Észak-Európában.

Második ábránkon annak a gyakoriságát mutatjuk, hogy valaki nem járt el sétákra vagy vásárolni a járvány kitörése óta. Azt látjuk, hogy a krónikus betegséggel élők mintegy 10 százalékponttal nagyobb valószínűséggel mondanak le a sétákról és a bevásárlásról, és ez a különbség 2020 nyarán végig megmaradt.

A találkozásokra vonatkozó indikátorok (3. ábra) esetén viszont tisztán látszik, hogy eltért a viselkedések időbeli trendje 2020 nyarán az egészségesek és a betegek között. Míg az egészségesek körében 10 százalékpont körüli mértékben csökkent a találkozásokat elkerülők aránya a vizsgált nyolc hét alatt, addig a krónikus betegséggel élők körében a csökkenés mértéke körülbelül fele ekkora. Ezek az eredmények megmaradnak akkor is, ha kiszűrjük további egyéni jellemzők (nem, életkor, iskolai végzettség, munkapiaci státusz, háztartásnagyság stb.) hatását is.

A negyedik ábránk azt mutatja, hogy a távolságtartásban kicsik az eltérések egészségi állapot szerint és mindkét csoportban 4-8 százalékponttal csökkent a távolságtartási hajlandóság. Ezzel egyidejűleg 3-4 százalékponttal nőtt azok aránya, akik mindig hordtak maszkot, és a betegek körében valamelyest (átlagosan kb. 3 százalékponttal) magasabb a maszkviselési arány.

Végezetül az 5. ábra szerint az, hogy a válaszadók döntő többsége gyakrabban mos kezet vagy használ kézfertőtlenítőt a járvány kitörése óta, nem függ az egészségi állapottól, és nem is változott érdemben 2020 nyarán.  

Az ábráinkon bemutatott eredményeken túl regressziós becslésekkel azt találjuk, hogy  – a kézmosásra vonatkozó indikátorok kivételével –

a nők és az idősebbek átlagosan óvatosabbak, míg a dolgozók és az egyedül élők kevésbé óvatosak.

Az iskolai végzettség hatása eltér a különböző indikátorok tekintetében – a magasabb végzettségűek inkább elmennek otthonról és találkoznak ismerősökkel, ugyanakkor nagyobb arányban hordanak maszkot és tartanak távolságot közterületeken. 

Következtetések

Eredményeink azt mutatják, hogy a járvány elemzett, enyhülő időszakában az 50 év felettiek átlagosan egyre kevésbé lettek elővigyázatosak, de ez a tendencia kevésbé volt jellemző a magas kockázatú, krónikus betegséggel élő személyekre. Arra következtetünk, hogy az emberek a COVID-19 általánosan ismert egészségügyi kockázataival összhangban hoznak meg egyéni egészségügyi óvintézkedéseket. Ugyanakkor eredményeink arra is felhívják a figyelmet, hogy az idősek a különböző típusú elővigyázatos magatartásformákat eltérő mértékben hajlandók követni. A szociális interakciókról mondunk le a legnehezebben, ez olyan áldozat, amit tartósan nem hozunk meg, míg bizonyos higiéniai szokásokat könnyedén beépítünk a mindennapjainkba.

A szerzők a KRTK, a TÁRKI, a Közép-európai Egyetem, és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatói.

Címlapkép: Getty Images

KonyhaKontrolling

Megéri még a nyelvvizsga?

Sokaknak nagy célja, hogy nyelvvizsgát szerezzen, ezzel bizonyítsa tudását, illetve remélhetőleg jobb esélyekkel induljon a munkaerőpiacon. Ebben a bejegyzésben a nyelvtanulás és a nyelvvizsga

Kasza Elliott-tal

Eladások

Augusztus közepén pénzre lesz szükségem, és ehhez el kell adnom pár részvényt. Egy éve is volt egy hasonló dilemám, akkor veszteséggel szálltam ki több papírból, de idén más a tervem.Van

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Váratlanul blokkolták az ukránok Magyarország olajimportjának nagy részét!
Díjmentes előadás

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez

Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.

Díjmentes online előadás

Devizakereskedés alapjai, avagy mi lesz veled forint?

Miben különbözik a devizakereskedés a részvények adásvételétől? Mely devizapárokat érdemes egyáltalán figyelni? Hogyan zajlik le egy tranzakció a forex piacon? Hogyan lehet rövid vagy hosszabb távra spekulálni ezen a piacon?

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Követeléskezelési trendek 2024
2024. szeptember 18.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Budapest Economic Forum 2024
2024. október 17.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
online vásárlás