
A 2020-as általános felvételi eljárás során, ami a szeptemberben induló képzéseket takarja, jelentősen, 18,4 százalékkal csökkent a magyar felsőoktatásba jelentkezők száma a 2019-es adatokhoz képest. A visszaesés viszonylag nagy figyelmet keltett, mivel nem illeszkedett az azt megelőző néhány év tendenciáinak sorába. Ugyanis a 2015-től 2019-ig terjedő időszakra nézve a felsőoktatásba jelentkezők száma, ha enyhén is, de nőtt és ezt követte a jelentős, 2020-as visszaesés (1. ábra). A 2021-es jelentkezési adatok arra utalnak, hogy bár 2020-hoz képest többen jelentkeztek a felsőoktatásba, ez messze nem volt elegendő a 2019-es számokhoz való „visszarendeződéshez”. A frissen megjelent 2022-es jelentkezési adatok is abba az irányba mutatnak, hogy az alacsonyabb jelentkezőszám tartós maradhat.

Mindez azért is releváns, mert bár a hazai közéleti diskurzusban gyakran megjelenik a diplomások „túltermelésének” képe, nemzetközi összevetésben ez aligha tekinthető valódi veszélynek. Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkező népesség aránya a 25 és 34 év közötti felnőttek körében 30,7 százalék, ami továbbra is jócskán elmarad az EU27 (40,5 százalék) és az OECD országok átlagától (45,5 százalék). Mindeközben a felsőfokú végzettségű fiatalok foglalkoztatottsági előnye az alacsonyabb végzettségűekhez képest felülmúlja az EU27 átlagát. És hasonlóan, az OECD felnőttek kompetenciáit vizsgáló felméréséből is az látható, hogy
Magyarországon az alapvető kompetenciák terén az OECD-átlagot jócskán meghaladó különbség mutatkozik az alacsonyabb és magasabb végzettségű felnőttek között.
De mi magyarázhatja a 2020-as drasztikus jelentkezőszám-csökkentést? Sem az alapvető demográfiai folyamatok, úgymint az érettségiző korosztály lassan, de folyamatosan apadó létszáma, sem a koronavírus járvány nem okolható érte. Bár a koronavírus járvány vitathatatlanul hatással volt az oktatási intézmények működésére, a felsőoktatási és érettségi jelentkezések határideje 2020-ban még a járványhelyzet magyarországi megjelenése előtt, februárban volt, ezáltal pedig a jelentkezéseket sem befolyásolhatta.
Ugyanakkor a felsőoktatási jelentkezések 2019 és 2020 között megfigyelhető csökkenése egybeesett a felsőoktatási felvételi szabályokat módosító rendelet hatályba lépésével. Ez a rendelet a 2020-as általános felvételi eljárástól kezdve kötelező emelt szintű érettségihez, valamint 280 pontos minimum ponthatárhoz köti a felsőoktatási alap- és osztatlan képzésre való felvételt. A cikk alapjául szolgáló tanulmányban amellett érvelünk, hogy makroszintű adatok alapján összefüggés feltételezhető az emelt szintű érettségi követelménye és a jelentkezőszámok visszaesése között. Ugyanis a csökkenés főként a felsőoktatás azon szegmenseit érintette, melyekre fokozottan hatással lehetett az emelt szintű érettségi követelménye és a minimum ponthatár megemelése.
Érettségizők és a (potenciális) felvételizők
Az emelt szintű érettségi követelményének életbe lépésével valamelyest emelkedett a sikeres emelt szintű érettségik száma, azonban a növekedés mérsékelt volt az érettségizők számához képest. Átlagosan 0,64 sikeres emelt szintű érettségi jutott egy érettségizőre a 2020-as tavaszi érettségi időszak után. Ez a szám 2019-ben még csak 0,36 volt. Ezek az arányok azonban nem jelentik automatikusan, hogy az érettségizők 64 (illetve 36) százaléka tett emelt szintű vizsgát, mivel vannak, akik több tárgyból is emelt szinten vizsgáztak. Vagyis, az arány növekedése a jelentkezők számának ismert csökkenése mellett arra utalhat, hogy az új szabályozásnak volt motiváló hatása, azonban sokakat el is tántoríthatott a jelentkezéstől.
Ami pedig a felsőoktatásba jelentkezők életkorát illeti, úgy tűnik, hogy az emelt szintű érettségi követelménye nem is az éppen érettségiző korosztály, hanem az idősebb, a felsőoktatásba a középiskola után néhány évvel később belépni kívánó diákok körében bírt a legerőteljesebb elrettentő hatással. A teljes jelentkezőszám visszaesése legnagyobb arányban a 27 év feletti, valamint a 20-21 éves korosztályt érintette. Feltehetően nekik nehezebb volt alkalmazkodni az új követelményekhez.
Magyarországon egyébként a felsőoktatásban való részvételt az utóbbi évtizedekben egyre erősödő társadalmi egyenlőtlenségek jellemzik, és mindez tovább erősödhet az emelt szintű érettségi követelményének bevezetésével. Ugyanis nem minden középiskolás diák fér hozzá egyenlő esélyekkel az emelt szintű érettségire való felkészüléshez szükséges erőforrásokhoz. Például a szakgimnáziumok tanulói jellemzően kevésbé előnyös családi háttérrel rendelkeznek, mint a gimnáziumokban tanuló diákok, továbbá a szakmai tárgyak mellett nekik jellemzően kevesebb szabadon felhasználható órakeretük marad a felkészülésre (például fakultációkra).
A 2019 és 2020 közötti visszaesés sokkal nagyobb mértékben érintette a leghátrányosabb helyzetű, mint a legfejlettebb kistérségeket, ezáltal a korábbi (gyenge) konvergencia megtorpant köztük. Sőt, a 2020 és 2021 közötti igen mérsékelt emelkedés arra enged következtetni, hogy a hátrányos helyzetű kistérségek esetén tartós maradhat a jelentkezőszámok visszaesése. Ezek az aggregált adatok – bár egyéni motivációkra nem lehet egy az egyben következtetni belőlük – arra utalnak, hogy a hátrányosabb helyzetű térségekből származókat érzékenyebben érintették a szigorúbb követelmények és ezeken a területeken nagyobb mértékben lépett életbe előzetes önszelekció, vagyis eleve kevesebben próbálkoztak meg a felvételivel.
Ez pedig tovább erősíti a területi-társadalmi egyenlőtlenségeket.
Az érintett képzések
A jelentkezések visszaesése különösen markáns volt a felsőoktatás belépő szintjein, leginkább pedig az alapképzéseken (2. ábra), melyek esetén az új szabályozás jelentőséggel bír. Ezen belül pedig súlyosabban érintette az általában kisebb belépési küszöbbel rendelkező képzéseket, azaz azokat, ahova korábban alacsonyabb pontszámmal is be lehetett kerülni. A képzési területek közül a jelentkezőszám visszaesése a pedagógusképzés, a műszaki és informatika területét érintette legdrasztikusabban. A pedagógusképzés esetén ez a pálya elöregedése, a nagyarányú pályaelhagyás és az ennek következtében fellépő pedagógushiány miatt különösen égető kérdés. A műszaki és informatikai területekre korábban magas lemorzsolódási arányok voltak jellemzőek, ezek alapján pedig felmerülhet, hogy összességében ezeken a területeken nem feltétlenül lesz alacsonyabb az oklevéllel rendelkezők száma. Feltéve, ha a magasabb belépési küszöb mellett most bekerült hallgatók elkötelezettebbek a képzésük befejezése iránt, vagy könnyebben veszik az akadályokat, így kisebb arányban morzsolódnak le.

A belépő szintű képzéstípusokat tekintve a felsőoktatási szakképzések jogilag kiskaput jelenthetnek az emelt szintű érettségi követelménye alól. Mégis az látható, hogy ennek kihasználására bár mutatnak jelek, nem volt tömeges. A felsőoktatási szakképzésekre első helyen jelentkezők száma stabil maradt (0,8 százalékkal nőtt) 2019 és 2020 között. Hagyományosan ezek a képzések nem tartoznak a diákok elsődleges preferenciái közé,
így ez a kismértékű növekedés is figyelemreméltónak tekinthető, azonban nem olyan mértékű, ami az alapképzésekre aspirálók jelentős átcsatornázására utalna.
Ezek a képzések ugyanis a felsőoktatás diplomát adó képzései felé csupán korlátozott mértékben biztosítanak átjárást, mivel a képzési palettájuk nem olyan széles, mint az alap- vagy osztatlan képzéseké, ezen felül időbefektetést és állami félévek felhasználását is igénylik.
Konklúzió
A fentiek alapján érdemes lenne egyéni szinten is felmérni, hogy a felsőoktatás potenciális célcsoportjaiban befolyásolják-e és ha igen, milyen módon az új jogszabályok a felsőoktatási aspirációkat, jelentkezési stratégiákat. Mindazonáltal a makroszintű adatok összességében arra utalnak, hogy az emelt szintű érettségi követelménye és a minimumponthatár emelkedése hatással lehetett a felsőoktatási jelentkezőszámok 2020-as visszaesésére, mivel a visszaesés legerőteljesebben a közvetlenül az érettségit követő szegmenseket, különösképp az alapképzéseket érintette, miközben nem mutat összefüggést az érettségizők számának változásával. A 2021-es és 2022-es általános felvételi eljárás enyhe növekedést mutató adatai pedig azt sejtetik, hogy
a jövőben a 2019-es jelentkezőszámokhoz képest tartósan elmaradhat a felsőoktatásba felvételizők száma.
Ez a változás nem csak országon belül mélyítheti a területi-társadalmi egyenlőtlenségeket, hanem fokozhatja lemaradásunkat az EU27 és az OECD országaihoz képest a diplomások arányának tekintetében. Végső soron mindezek a hosszú távú gazdasági növekedésre is kedvezőtlenül hathatnak.
Vit Eszter a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola és az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa,
Holb Éva Marianna a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdasági és Gazdaságinformatikai Doktori Iskola és az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa
A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
Címlapkép: Getty Images
Jelentős költségvetési megszorítást tervez Trump, de nagyot emelne a védelmi és biztonsági kiadásokon
Bejelentette a Fehér Ház az új büdzsével kapcsolatos elképzeléseit.
Súlyos adok-kapok után Trumphoz látogat a győztes kanadai miniszterelnök
Nem lesz Kanada az 51. tagállam, ezt a brit uralkodó döntése is jól jelzi.
Példátlan autópálya-baleset történt, dörzsölhetik a tenyerüket a gumisok Ausztráliában
Rengeteg éles fémdarabka hullott szét, mágneses szedőkkel kell felporszívózni az úttestet.
Menekítik az embereket a szökőárriasztás miatt, veszélyben Chile déli városai
Nagyon erős földrengés történt a tengeri átjáró alatt.
Óriási akkumulátorral bocsátották vízre a világ legnagyobb elektromos hajóját
Ez komoly bizonyíték a hajózási hátterű károsanyag-kibocsátás levágására.
Rali indult a tőzsdéken egy kínai jelzés és a kedvező amerikai adatok nyomán
Csak Magyarországon nem volt pénteken kereskedés.
Autót vennél vagy felújítanád a lakásod? - Bemutatjuk, mivel csábítanak most a bankok
Nem vagy jogosult a babaváró hitelre vagy a munkáshitelre? Van remény!
A természet mérnökei, akik segítenek a klímaharcban
A hódokat gyakran emlegetik a természet mérnökeiként - nem véletlenül. A Magyarországon is őshonosnak számító faj leginkább gátépítő tevékenységéről ismert, ám
Új ERP rendszer bevezetése: adózási és számviteli buktatók, amikre figyelni kell
Egy új ERP rendszer bevezetése nemcsak informatikai projekt, hanem a vállalat szinte minden működési területét érintő, komplex átalakulás. Különösen igaz ez akkor, ha az ERP rendszer külfö
Az ünnep, ami tragédiából született
Leáll ma az ország, a nemzet egyként ünnepli a zsinórban harmadik csonka hetet. Május 1. a Munka ünnepe, amit legtöbben a virsli-sör-majális szentháromsággal azonosítanak, pedig...
The post Az
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének deregulációs intézkedései
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége, illetve annak új vezetője jelentős irányváltást hozna a hivatal eddigi működésébe.
SPB: Jól teljesített az első negyedévben a kínai GDP
Lendületesen indította az idei évet Kína gazdasága, az amerikai vámrendeletek azonban várhatóan jelentősen visszafogják majd a teljesítményt. Az ország vezetése célzottan igyekszik ösztön
Repülőrajt helyett földbe állás
A tragikus 2023-as és 2024-es év után a Főnök bejelentette év elején, hogy repülőrajttal fog Magyarország gazdasága az égig emelkedni, az éves növekedési ütem 3-6% lesz. Az inflációnak, a
Greenhushing: új trend a vállalatok világában
A greenwashing mellett az utóbbi időben egy új vállalati zöld kommunikációs trendet is megfigyelhetünk.
Turbórészvény vagy az új arany? Szemtől szemben az alapkezelő és a kriptobefektető
Pár éve még elképzelhetetlen lett volna: leült egymással vitatkozni a HOLD vezérigazgatója és az egyik legnagyobb hazai kriptós cég, a Cryptofalka alapítója. Távolról sem értenek...
The pos


- Aszódi Attila: mi vezetett a történelmi áramszünethez az Ibériai-félszigeten?
- Borzasztó rossz GDP-adat érkezett! Ismét visszaesett a magyar gazdaság
- Rejtélyes az újabb száj- és körömfájás kitörés - Nehéz hetek jönnek Magyarországon
- Elképesztő fordulat az autóiparban, az EU a saját fegyverével lő vissza Kínára
- Milliókat kaszálhatsz a kormány kamatmentes hitelével: mutatjuk a szinte nulla kockázatú trükköt
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
Sikeres befektető online tanfolyam
Megtanulhatod, hogyan találj rá a legjobb befektetési lehetőségekre, és azonnal alkalmazható, gyakorlati stratégiákat sajátíthatsz el – mindezt egy interaktív, élő online eseményen.
Dermesztő GDP adat érkezett - merre tovább, Magyarország?
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagyon fáj az árrésstop a boltoknak, de nekünk is fog
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Oszkó: jobb idők jöhetnek az európai tőzsdéken, csökken az USA elszívó hatása
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
Kiadó modern irodaházak
Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.