A hazai pálya előnye: mítosz vagy valóság?
KRTK blog

A hazai pálya előnye: mítosz vagy valóság?

Csurilla Gergely, KRTK
|
Fertő Imre, KRTK
Az olimpiai játékok megrendezése mellett gyakran hangoztatott érv a hazai pálya előnye és ennek köszönhetően a hazai sportolók által nyert kiugróan magas éremszám. A hazai pálya jelentette előny számos forrásból fakadhat. A rendező ország részvételi költségei minimálisra csökkennek, sportolóik az igényeikhez igazított létesítményekben versenyeznek és készülhetnek fel, ők a hazai közönség előtt motiváltabbak, és a bírók hajlamosabbak a hazai sportoló vagy csapat javára dönteni. Korábbi tanulmányok szerint, részben a hazai olimpiák előtt a sportra fordított kormányzati források növekedése miatt, a házigazda ország jellemzően 1,8 százalékkal több érmet nyer korábbi teljesítményéhez képest. Mostani kutatásunkban arra keressük a választ, hogy ez a hatás valóban általánosan létezik, vagy csak egy-egy, kiemelkedően sikeres olimpiai rendező országnak köszönhető ez a magyarázat?
krtk blog A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Ebben az írásban a témában íródott korábbi tanulmányokhoz képest eltérő aspektusból vizsgáljuk az olimpiai rendezéssel járó kiugró éremszerzést. A házigazda országnak van némi befolyása arra, hogy milyen sportok és milyen versenyszámok kerüljenek be az adott olimpia versenyprogramjába. A házigazda országok közti gazdasági különbségek is fontos szerepet játszhatnak az eltérő mértékű kimagasló sportteljesítményekben. A kérdés az, hogy mi történik akkor, ha ezeket a különbségeket figyelembe vesszük és így vizsgáljuk meg a házigazda effektust?

Amit a házigazda hatásról érdemes még tudni

A szakirodalom szerint a házigazda-hatás jelenléte nem minden sportágban mutatható ki. Főként az objektív, egyértelműen mérhető sportágak esetében nem jelent előnyt a hazai szurkolók előtti szereplés. Továbbá, a kiemelkedő hatás csak rövid ideig kimutatható, a rendezést követően szinte azonnal eltűnik. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy a hazai pálya előnye csak a szubjektív, bírói döntéseken múló sportokban látható, amely előny így a következő olimpián már nem lesz érvényes.

Ráadásul, ahogy a verseny egyre jobban erősödik a nemzetek között, úgy az olimpiai rendezéssel járó éremtöbblet mértéke is folyamatosan csökken.

Ha csak az elmúlt hét nyári olimpia házigazdájának éremszerzését ábrázoljuk egy hőtérképen, már akkor sem látható egyértelműen, ki melyik olimpiát rendezte – pedig itt még figyelembe se vettük azokat a tényezőket, amelyek az éremszám alapú összehasonlítást torzítani tudja.

Éremtöbblet a rendezett olimpián

Sportági szintű olimpiai eredményességi adatokat használtunk, hogy a sportágakon belüli változásokat is figyelembe tudjuk venni. A sportági hatások mellett olimpiai hatást is használtunk, amellyel ki tudtuk szűrni az egyes olimpiák közti különbséget – pl. az érmek, sportágak vagy résztvevő országok számát. Az olimpiai sikerek két legfontosabb tényezője az ország gazdasági ereje és a népességének száma, ezért ezeket is használtunk kontrollváltozóként, hogy a házigazda hatások közti eltéréseket ne az ezekben lévő különbségek okozzák.

Nemcsak az összes, hanem a nemek szerint szerzett érmek esetében is megvizsgáltuk a házigazda hatást. Ennek oka az, hogy egyes országokban a nők még mindig nem rendelkeznek a férfiakkal azonos jogokkal, és ez a különbség az olimpiai eredményekben is tükröződik. Ráadásul számos sportágban még mindig nem azonos a két nemben elnyerhető érmek száma.

Ha nem vesszük figyelembe az országok szociogazdasági helyzete közti különbségeket, az Egyesült Államok (1996), Ausztrália (2000), Kína (2008), Nagy-Britannia (2012) és Japán (2021) egyértelműen profitált az olimpiai rendezésből a nyert érmek alapján. Az Egyesült Államok (1996), Nagy-Britannia (2012), Brazília (2016) és Japán (2021) a férfi, Ausztrália (2000), Kína (2008) és Nagy-Britannia (2012) pedig a női versenyszámokban szereztek jelentősen több érmet a hazai rendezésű olimpián. Görögország (2004) volt az egyetlen, aki nem tudta kihasználni a hazai pálya adta előnyöket.

Ha viszont figyelembe vesszük a kontrollváltozókat, csak a sydneyi és londoni olimpiák tekinthetőek egyértelműen sikeresnek a házigazda hatás szempontjából.

Mettől meddig tart a házigazda hatás?

A leendő rendező országok jellemzően már a megelőző olimpián is mutatnak bizonyos növekedést az érmek számában, köszönhetően a már több olimpiai ciklussal korábban kezdődő kiemelkedő sporttámogatásoknak. Az évek során megszerzett versenyelőny akár hosszabb távon, a saját rendezésű olimpia után is ki tud tartani. Ennek bizonyítása érdekében megnéztük, hogy miként alakultak a rendező ország megelőző és utó házigazda hatásai is.

Egyik ország sem mutatott jelentős növekedést a rendezés előtti olimpiai játékokon, ha az összes szerzett érmeket nézzük.

Brazília volt az egyetlen a férfi, Ausztrália és Nagy-Britannia pedig a női versenyszámokban, akik valamelyest sikeresebbek voltak a megszokotthoz képest a rendezés előtt. Meglepő eredmény volt Kína, aki 2004-ben a férfi versenyszámokban lényegesen kevesebb érmet nyert. Ezek alapján a rendezés előtti hatás alig bizonyítható.

Az eredmények valamivel jobbak az utóhatások esetében. A mintában szereplő hét rendező ország közül négy képes volt megtartani vagy tovább növelni kiemelkedő teljesítményét a hazai olimpia után is. Spanyolország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Brazília összességében jelentősen több érmet nyert a hazai rendezést követően is. Görögország teljesítménye azonban jelentősen visszaesett 2008-ra. Míg Nagy-Britannia és Brazília a férfiaknál és a nőknél is meg tudta tartani a kiemelkedő éremszerzését, addig Spanyolország csak a férfi, Kína pedig csak a női versenyszámokban tudott élni a megszerzett versenyelőnnyel.

Mit jelent ez az olimpiai rendezésre pályázni tervező országok számára?

Tanulmányunk alapján a legfontosabb üzenetünk, hogy a rendezés melletti érvként óvatosan használják a kiemelkedő nemzeti siker lehetőségét. Ahogy bemutattuk: kevés ország tudott egyértelműen profitálni az olimpiai rendezésből, ha az érmek számát vesszük figyelembe. Ha mégis elnyerné egy ország az olimpiai rendezést, akkor pedig azokra a sportágakra érdemes koncentrálni, ahol a hazai pályának valóban van előnye.

Eredményeink a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) számára is hordoznak fontos következtetéseket. Mi csak az éremszerzéssel foglalkoztunk ebben a kutatásban, de korábbi tanulmányok már bizonyították, hogy az olimpia rendezése nem jár gazdasági előnnyel. Így felmerül a kérdés, hogy ha se gazdasági, se sportszakmai sikerek nem várhatóak egy ilyen mega sportesemény megrendezésétől, akkor a jövőben miért lenne mégis érdemes pályázniuk az országoknak az olimpiai játékok megrendezésére?

A bejegyzés alapjául szolgáló kutatás a következő cikkben jelent meg:

Csurilla, G., & Fertő, I. (2023). The less obvious effect of hosting the Olympics on sporting performance. Scientific Reports, 13(1), 819. https://doi.org/10.1038/s41598-022-27259-8

Csurilla Gergely az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézetének (KTI) kutatója, illetve a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem oktatója

Fertő Imre a KRTK KTI kutatója, illetve a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem oktatója

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép: Getty Images

Holdblog

A Föld legnagyobb részvénytársasága

Kevés olyan közvetlen biológiai jellemzőt találunk, ami kiemelne minket a többi faj közül, leginkább fejlett kommunikációs képességeink tesznek minket azzá, amik vagyunk. Lehet minket, embere

Kiszámoló

Kiszámoló bankszámla......helyett

Most, hogy a Raiffeisen valami okból elkezdte elüldözni a prémium ügyfeleket (pedig nemrég még 50 ezer forintot is fizetett ugyanezen embereknek, hogy nála nyissanak számlát), arra gondoltam, hog

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Órákon belül olyan ítélet születik Magyarországról, ami a forint sorsát is eldöntheti

Könyvelő

Könyvelő
Díjmentes előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni? Melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai? Bemutatjuk melyik platformunk a legoptimálisabb külföldi részvények vásárlásához.

Díjmentes online előadás

Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?

Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
2024. június 12.
Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Future of Finance 2024
2024. szeptember 17.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
használt ruha, turi