A hazai pálya előnye: mítosz vagy valóság?

krtk blog Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Ebben az írásban a témában íródott korábbi tanulmányokhoz képest eltérő aspektusból vizsgáljuk az olimpiai rendezéssel járó kiugró éremszerzést. A házigazda országnak van némi befolyása arra, hogy milyen sportok és milyen versenyszámok kerüljenek be az adott olimpia versenyprogramjába. A házigazda országok közti gazdasági különbségek is fontos szerepet játszhatnak az eltérő mértékű kimagasló sportteljesítményekben. A kérdés az, hogy mi történik akkor, ha ezeket a különbségeket figyelembe vesszük és így vizsgáljuk meg a házigazda effektust?

Amit a házigazda hatásról érdemes még tudni

A szakirodalom szerint a házigazda-hatás jelenléte nem minden sportágban mutatható ki. Főként az objektív, egyértelműen mérhető sportágak esetében nem jelent előnyt a hazai szurkolók előtti szereplés. Továbbá, a kiemelkedő hatás csak rövid ideig kimutatható, a rendezést követően szinte azonnal eltűnik. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy a hazai pálya előnye csak a szubjektív, bírói döntéseken múló sportokban látható, amely előny így a következő olimpián már nem lesz érvényes.

Ráadásul, ahogy a verseny egyre jobban erősödik a nemzetek között, úgy az olimpiai rendezéssel járó éremtöbblet mértéke is folyamatosan csökken.

Ha csak az elmúlt hét nyári olimpia házigazdájának éremszerzését ábrázoljuk egy hőtérképen, már akkor sem látható egyértelműen, ki melyik olimpiát rendezte – pedig itt még figyelembe se vettük azokat a tényezőket, amelyek az éremszám alapú összehasonlítást torzítani tudja.

Éremtöbblet a rendezett olimpián

Sportági szintű olimpiai eredményességi adatokat használtunk, hogy a sportágakon belüli változásokat is figyelembe tudjuk venni. A sportági hatások mellett olimpiai hatást is használtunk, amellyel ki tudtuk szűrni az egyes olimpiák közti különbséget – pl. az érmek, sportágak vagy résztvevő országok számát. Az olimpiai sikerek két legfontosabb tényezője az ország gazdasági ereje és a népességének száma, ezért ezeket is használtunk kontrollváltozóként, hogy a házigazda hatások közti eltéréseket ne az ezekben lévő különbségek okozzák.

Nemcsak az összes, hanem a nemek szerint szerzett érmek esetében is megvizsgáltuk a házigazda hatást. Ennek oka az, hogy egyes országokban a nők még mindig nem rendelkeznek a férfiakkal azonos jogokkal, és ez a különbség az olimpiai eredményekben is tükröződik. Ráadásul számos sportágban még mindig nem azonos a két nemben elnyerhető érmek száma.

Ha nem vesszük figyelembe az országok szociogazdasági helyzete közti különbségeket, az Egyesült Államok (1996), Ausztrália (2000), Kína (2008), Nagy-Britannia (2012) és Japán (2021) egyértelműen profitált az olimpiai rendezésből a nyert érmek alapján. Az Egyesült Államok (1996), Nagy-Britannia (2012), Brazília (2016) és Japán (2021) a férfi, Ausztrália (2000), Kína (2008) és Nagy-Britannia (2012) pedig a női versenyszámokban szereztek jelentősen több érmet a hazai rendezésű olimpián. Görögország (2004) volt az egyetlen, aki nem tudta kihasználni a hazai pálya adta előnyöket.

Ha viszont figyelembe vesszük a kontrollváltozókat, csak a sydneyi és londoni olimpiák tekinthetőek egyértelműen sikeresnek a házigazda hatás szempontjából.

Mettől meddig tart a házigazda hatás?

A leendő rendező országok jellemzően már a megelőző olimpián is mutatnak bizonyos növekedést az érmek számában, köszönhetően a már több olimpiai ciklussal korábban kezdődő kiemelkedő sporttámogatásoknak. Az évek során megszerzett versenyelőny akár hosszabb távon, a saját rendezésű olimpia után is ki tud tartani. Ennek bizonyítása érdekében megnéztük, hogy miként alakultak a rendező ország megelőző és utó házigazda hatásai is.

Egyik ország sem mutatott jelentős növekedést a rendezés előtti olimpiai játékokon, ha az összes szerzett érmeket nézzük.

Brazília volt az egyetlen a férfi, Ausztrália és Nagy-Britannia pedig a női versenyszámokban, akik valamelyest sikeresebbek voltak a megszokotthoz képest a rendezés előtt. Meglepő eredmény volt Kína, aki 2004-ben a férfi versenyszámokban lényegesen kevesebb érmet nyert. Ezek alapján a rendezés előtti hatás alig bizonyítható.

Az eredmények valamivel jobbak az utóhatások esetében. A mintában szereplő hét rendező ország közül négy képes volt megtartani vagy tovább növelni kiemelkedő teljesítményét a hazai olimpia után is. Spanyolország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Brazília összességében jelentősen több érmet nyert a hazai rendezést követően is. Görögország teljesítménye azonban jelentősen visszaesett 2008-ra. Míg Nagy-Britannia és Brazília a férfiaknál és a nőknél is meg tudta tartani a kiemelkedő éremszerzését, addig Spanyolország csak a férfi, Kína pedig csak a női versenyszámokban tudott élni a megszerzett versenyelőnnyel.

Mit jelent ez az olimpiai rendezésre pályázni tervező országok számára?

Tanulmányunk alapján a legfontosabb üzenetünk, hogy a rendezés melletti érvként óvatosan használják a kiemelkedő nemzeti siker lehetőségét. Ahogy bemutattuk: kevés ország tudott egyértelműen profitálni az olimpiai rendezésből, ha az érmek számát vesszük figyelembe. Ha mégis elnyerné egy ország az olimpiai rendezést, akkor pedig azokra a sportágakra érdemes koncentrálni, ahol a hazai pályának valóban van előnye.

Eredményeink a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) számára is hordoznak fontos következtetéseket. Mi csak az éremszerzéssel foglalkoztunk ebben a kutatásban, de korábbi tanulmányok már bizonyították, hogy az olimpia rendezése nem jár gazdasági előnnyel. Így felmerül a kérdés, hogy ha se gazdasági, se sportszakmai sikerek nem várhatóak egy ilyen mega sportesemény megrendezésétől, akkor a jövőben miért lenne mégis érdemes pályázniuk az országoknak az olimpiai játékok megrendezésére?

A bejegyzés alapjául szolgáló kutatás a következő cikkben jelent meg:

Csurilla, G., & Fertő, I. (2023). The less obvious effect of hosting the Olympics on sporting performance. Scientific Reports, 13(1), 819. https://doi.org/10.1038/s41598-022-27259-8

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép: Getty Images