sportdiagnosztika
KRTK blog

Tényleg a pénzen múlik? Miért lesz az egyik ország sikeresebb a sportban, mint a többi?

Csurilla Gergely, KRTK
|
Fertő Imre, KRTK
Minden olimpiai játék előtt megy a találgatás, hogy a korábban már érmet szerző olimpikonjaink vajon képesek lesznek-e megismételni korábbi eredményüket. A legtöbb sportágban az olimpia a legfontosabb verseny, a résztvevő sportolók minden megtesznek a győzelem érdekében. Viszont minden erőfeszítés és lemondás ellenére a legtöbb olimpikon életében az éremszerzés egyszeri, megismételhetetlen esemény; a sportolók csak egy kis százaléka tud két vagy annál több olimpián érmet nyerni. Az egymást követő olimpiákon a győzelem nemzeti szinten gyakoribb. Vannak sportágak, ahol bizonyos nemzetek sportolói rendszeresen a legjobbak között végeznek. Ezek az országok egyfajta „élsportoló termelő rendszer” megközelítésben gondolkodnak, hogy egy váratlan esemény – pl. sérülés – ellenére is az éremszerzés biztosítva legyen. Jelen kutatásunkban arra keressük a választ, hogy az országok hány olimpiai cikluson keresztül képesek érmet nyerni, valamint mi befolyásolja az éremszerzés sikerességét?

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) folyamatosan változtatja a sportágak összetételét és lebonyolítási struktúráját az olimpiákon. Egy-egy ilyen átalakítás jelentősen befolyásolja, hogy kik és hány olimpiai cikluson keresztül tudnak nyerni. Mivel az érmek iránti kereslet folyamatosan növekszik, az országok szempontjából nem mindegy, hogyan tudják a győzelmeket minél tovább fenntartani.

Az olimpiai sikerek tényezői

Egy korábbi kutatásunkban már bemutattuk, hogy milyen tényezők befolyásolják az országok sikereit a nyári olimpiai játékokon.

A gazdasági helyzet elengedhetetlen az első érem megszerzéséhez, viszont a minél nagyobb számú érem elnyeréséhez már inkább a nagyobb népesség szükséges.

Korábbi kutatások a volt szovjet vagy szovjet befolyás alatt álló országok a rendelkezésükre álló erőforrások túlteljesítésére is bizonyítékot találtak. A hatás viszont az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökken. A házigazda országok egyértelműen több érmet nyernek a korábbi teljesítményükhöz és szociogazdasági helyeztükhöz viszonyítva. A három nagy szuperhatalom (Egyesült Államok, Kína, Oroszország) erőfölénye is bizonyított, szintén jelentősen több érmet szereznek ahhoz képest, mint ami a gazdasági és társadalmi hátterük magyaráz.

A siker hossza

A kérdés az, hogy ezek a tényezők a sikereken kívül a sikerek hosszát is befolyásolják-e. Ezt korábban még nem kutatták az olimpiai érmek kapcsán. A siker hosszának becsléséhez az orvostudományban gyakran használt túlélési függvényt használtunk. Túlélés elemzést korábban már használták a sport szakirodalomban az olimpiai rekordok időtartamának, az olimpiai érmesek élettartamának és a sportszponzorációk kapcsán. A túlélés elemzés előnye, hogy nemcsak az olimpiai sikerek időtartamáról ad információt, hanem az olimpiai játékokon az éremszerzést meghatározó tényezőkről is.

Az érmek típusától függetlenül egy ország átlagos győzelmi ideje egy sportágban 2,1 olimpia. Az országok körülbelül 75 százaléka legalább egyszer nyert egy sportágban, és körülbelül 25 százalékának van két győzelmi ciklusa. Néhány ritka esetben egy ország négyszer is győzött egymást követően egy sportágban. Az éremszerzések több mint 50 százaléka egyetlen olimpiáig tart, és csak az esetek körülbelül 5 százalékában maradnak fenn hét olimpiai cikluson keresztül. Az egymás követő olimpiákon hosszabb ideig érmeket nyerni képes országok általában a legsikeresebb nemzetek (valószínűleg a szuperhatalmak), vagy azok, amelyek hatékony „élsportoló termelő rendszerrel” rendelkeznek.

Ezen múlik a siker hossza

Kutatásunk eredményei alapján a GDP alapvető szerepet játszik az olimpiai győzelmi ciklus valószínűségének fenntartásában. A szakirodalom eddig az ország gazdasági teljesítményét csak az olimpiai sikerek kapcsán mutatta ki, de ezen túlmenően a GDP a győzelem időtartamának is fontos meghatározója.

A népesség kapcsán meglepő eredményt mutatnak számításaink. Ezek alapján egy ország népességének nagysága negatív irányban befolyásolja az olimpiai érmes helyezések folyamatosságát. Ennek egy lehetséges magyarázat az, hogy a szovjet múlttal vagy szuperhatalmi státusszal rendelkező országokon kívül vannak más népes országok is, amelyek csak alkalmanként nyernek érmeket az olimpiai játékokon. Ilyen például India, Pakisztán vagy Nigéria.

Az olimpiai játékok rendezése és a volt szovjet múlt egyaránt megnöveli egy sportágban az éremszerzés túlélését. A három nagyhatalom (Egyesült Államok, Kína és Oroszország) esetében viszont csak a bronzérmek esetében találtunk hatást. A gyenge hatás mögött feltehetőleg a volt szovjet országok és a nagyhatalmak közti átfedés áll, mivel mindkettőben egyaránt szerepel Kína és Oroszország.

Kutatásunk egyik legfontosabb eredménye, hogy pozitív kapcsolatot találtunk a sportágban nyerhető érmek száma és az olimpiai sikerek időtartama között.

Azokban a sportágakban, ahol több érmet lehet szerezni, az országok nagyobb valószínűséggel tartják fenn olimpiai sikereiket.

Tanulmányunk eredményei alapján ezt javasoljuk

Azok az országok, akik több cikluson keresztül érmeket szeretnének nyerni egy sportágban, elsődlegesen a sportolói személyzetbe és a létesítményekbe kell befektetniük, hogy biztosítani tudják a megfelelő feltételeket a sporttehetségek számára. A tehetséggondozás hatékonysága meghatározóbb szerepet játszik a folyamatos olimpiai sikerek időtartamában, mint a népesség mérete.

Az olimpiai játékok megrendezése is döntő tényező lehet az éremszerzés folytonossága szempontjából. A rendezésre való pályázás és a rendezés is jelentős kiadásokat igényel, amelyek nem minden ország számára állnak rendelkezésre. Viszont az olimpiai érmek iránti kereslet nem csökken, így a rendezés további – bár költséges – eszköznek tekinthető a további érmek megszerzéséhez.

Az országoknak a sorozatos olimpiai sikerek érdekében olyan sportágakat kellene megcélozniuk, ahol az elnyerhető érmek száma magasabb. Ha van második esély a győzelemre, a győzelmi sorozatot könnyebb fenntartani.

Csurilla Gergely az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézete, illetve a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem munkatársa

Fertő Imre a KRTK Közgazdaságtudományi Intézete, illetve a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem munkatársa

A bejegyzés alapjául szolgáló kutatás a következő cikkben jelent meg:

Csurilla, G., & Fertő, I. (2022). How long does a medal win last? Survival analysis of the duration of Olympic success. Applied Economics, 1–15. https://doi.org/10.1080/00036846.2022.2039370

A cikk a szerzők véleményét tükröz, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép: Getty Images

otp
joe biden nato csucs
elemző
forinteuroarolyambankjegy
szennyvízkoronavírus
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
Meddig esik az OTP? Mi lesz az amerikai kamatemeléssel, mekkora galibát okozhat a részvénypiacnak?
Díjmentes online előadás
Mire érdemes figyelni?
covid