Az integrált szolgáltatások felé tart az építőipar

Ditróy Gergely

2021. március 16. 10:00

Ha valaki közelről figyeli a hazai ingatlanfejlesztő, üzemeltető, tanácsadó, kivitelező és tervező piacot, akkor egyre inkább az a kép bontakozhat ki a számára, hogy elképesztő harc (a munkáért és a munkaerőért) és látványos átalakulások zajlanak. A korábban jellemzően csak kivitelezéssel foglalkozó cégek elkezdtek direktben ingatlant fejleszteni, a tanácsadók üzemeltetni, az üzemeltetők kicsiben kivitelezni (fit-out), a fejlesztők pedig házon belüli tervező és kivitelező kapacitást kiépíteni. Vagyis a régen nagy divatként végigsöpört kiszervezés helyett, most az üzletágak szélesítése, a teljes folyamat lefedéses a cél. Sok egyéb mellett két fontos oka biztosan van ennek, az egyik a biztonság és diverzifikálás, a másik pedig a bevétel növelése. Erről és a tervező-kivitelező piacon lévő folyamatokról és átalakulásokról is részletesen beszélgettünk legújabb podcast adásunkban Massányi Tiborral, a DVM group Kft. ügyvezető partnerével.

Marketingfogás vagy értéknövelő elem: hogyan lehet pénzt csinálni ingatlanfejlesztőként a 3D-s tervezésből?
Mennyire könnyű az átjárás egy tervező és kivitelező cég számára a piacon, ha irodaházak után holnaptól ipari ingatlanokat kell tervezni?
Milyen előnyökkel szolgál, ha integrált szolgáltatást tud valaki nyújtani a megrendelők felé?
Milyen nehézségekkel kell megküzdeni a tervezői piacon? Mekkora kihívás a szakértő munkaerő megtalálása?
Milyen projekteken dolgozik most a DVM group?
És talán az egyik legfontosabb téma, amire mindannyian kíváncsiak vagyunk, mit gondol az, aki irodaházakat és irodatereket tervez és kivitelez: hogyan alakul át az irodapiac a jövőben, hogyan használjuk majd az épületeket és a tereket?

Massányi Tibor

DVM group Kft., ügyvezető partner

Massányi Tibor építőmérnöki diplomáját 2000-ben szerezte a Szent István Egyetem Ybl Karán. 2000 és 2004 között az Arkon Rt. tervezői részlegének vezetőjeként és projektmenedzsereként olyan megrendelők

Tovább

Massányi Tiborral, a DVM group ügyvezető partnerévél beszélgetettünk. A beszélgetés elején pedig megemlékeztünk Kovács Attiláról is, aki 2021 február elején hunyt el, hátrahagyva partnereinek örökségül egy minden tekintetben profin felépített hazai tervező és kivitelező mérnökcéget, ami az elmúlt évek piaci változásaira és igényeire reagálva 2021-ben komoly átalakuláson, bővülésen megy keresztül.

Építőipar 2021

Massányi Tiborral és a DVM group-pal találkozhat a májusi Építőipar konferenciánkon! Jelentkezzen most!

Információ és jelentkezés

Ez kifejezetten nehéz időszak az életünkben, az ingatlanpiac egy nagyon markáns szereplőjét veszítette el a DVM alapítójával. Az elmúlt öt évben Attila tudatos döntése volt, hogy elsősorban az ingatlanfejlesztésekkel szeretett volna foglalkozni, láthatjuk a csodálatos épületeket, amik megvalósultak. Közösen hoztuk meg a döntéseket és raktuk le azokat a célkitűzéseket, amik a DVM alakítását, fejlődését próbálták előremutatóan megtervezni. Az elmúlt másfél évben egy nagyon komoly és tudatos fejlesztést indítottunk el, aminek az egyik első lépcsőfoka január 1. óta nyilvános, hogy a három DVM-es jogi entitást összeolvasztottuk, és január 1. óta DVM Group Kft.-ként működünk. Ez egy 2-3 éves stratégiai átalakítási folyamatnak az első lépcsőfoka volt, és ezt a stratégiát még közösen tudtuk megalkotni.

A törekvés egyértelmű, az a szellemiség, amiben hiszünk, és nagyon régóta gyakoroljuk is a piacon, az az integrált szolgáltatás, amit a DVM kínál, ténylegesen integráltan tudjon megvalósulni. A design and build egy olyan globális trend, ez a piac is globalizálódik, és úgy tud érvényesülni egy ilyen cég, ha felismeri ezeket a trendeket, amik sok évvel ezelőtt kezdődtek, és ezeknek megfelelően alakítja a struktúráját, szolgáltatásait.

A DVM tervezőből lett integrált szolgáltató, aminek nagy a jelentősége, mert az előremutató mentalitás, vízió, a tervezőkben természetszerűleg megvan és ehhez kapcsolódott hozzá a projektmenedzsment és a kivitelezés. Azok a kivitelezők, akik integrált szolgáltatást hoznak létre, és tervezőcsapatot építenek, nekik egy kicsit más a gondolatiságuk, jóval praktikusabb.

Az építőipar az elmúlt 3-4 évben brutális tempóban szárnyal Magyarországon. Ez a nemzetközi partnereink számára is megdöbbentő. Ezért minden szegmensben sajnos szakemberhiány van, ezzel küzdenek a cégek, hogy ezt hogyan tudják pótolni. Ez a tervezésre is igaz. Mindig nehéz jó kollégát felvenni, mi hosszú távon gondolkodunk, ezért nagyon megválogatjuk, hogy kivel szeretnénk együtt dolgozni. A pörgős piac egy további nehezítő tényező. Ennek van egy fizetésfelhajtó ereje is, ezt mindenki tudja, mások a kondíciók, mint 2-3 éve. Ezzel egészen addig nincs is baj, amíg a piac ezt megfizeti a másik oldalon.

Megfizeti? Igen is, meg nem is. Szerencsére nekünk több olyan megbízásunk is van, ahol a Horizon a fejlesztő, ott nem nagyon kell áttörni ezeket a szakmai beégéseket. De sokszor kell megvédeni ezt a fajta gondolkodásmódot, hogy megfizesse. Nincs túlzottan pozitív véleményem azzal kapcsolatban, hogy ma a piac mennyit hajlandó fizetni a tervezésért, projektmenedzsmentért, mérnöki szolgáltatásért és szakértelemért, mert ez nem emelkedik olyan meredeken, mint az elmúlt 3-5 évben tapasztalható kivitelezési árak.

Egyre komplexebbek az épületek, egyre komplexebb rendszereket kell tervezni, egyre több mindennel kell foglalkozni a tervezőcsapatnak. Felgyorsul a kivitelezés üteme. A tervezés során nagyon sok problémát lehet kivédeni vagy előre felismerni. Nem mondom, hogy a piac ezt ne tartaná fontosnak, de ezen még dolgozni kell.

A hullámzások a piaci szegmensek között mindig is megvoltak. Vannak szektorok, amiket ez különösen érint, ilyen a szállodapiac, a retail piac, miközben az ipari-logisztikai szárnyal. Ebből jobbra-balra ugrálni nem könnyű. Hogy a tervező vagy kivitelező csapatomnak, aki profin épít irodákat, és holnaputántól ipari csarnokokat kell építenie, ez nem csak szakmailag nehéz kérdés, hanem pénzügyileg is, és a beszállítói lánc felépítése esetében ez egy komoly váltás. Nem könnyű a váltás.

Mik a kiemelt projektek? Minden várakozás szerint ez lesz a DVM legnagyobb forgalmú éve. Ez a projektek számosságát és nagyságát is jelenti. Tavaly év végén aláírtuk a szerződést az egykori Balettintézet épületében megvalósuló szálloda kivitelezésére, ami egy csodálatos munka. Feléled a Park Side, a volt Buda Gardens projekt, ezt tervezzük most. A Monori úton tervezünk egy 40 ezer négyzetméter körüli lakóprojektet, a Szervita téren pedig épp fejezzük be a bérlői kiépítéseket, illetve a lakások kiépítését.

Két olyan nagyon komoly feladatkör, üzletág indult el az elmúlt hónapokban a DVM-nél, ami a fejlődést jelenti, és amit a piac elvár. Az egyik a service design, ami azokat a trendeket méri fel, és foglalkozik egy egészen más gondolatiság mellett a megrendelővel, aminek a végeredménye az, hogy a megrendelő egy olyan létesítményt kap, ami az ő igényeire van szabva. A másik, ami talán még markánsabban alakult ki az elmúlt 3 évben, az építészeti vizualizáció. Ahogy nőtt a tervezőiroda és az igények változtak az elmúlt években, elkezdtük összeállítani azt a csapatot, amelyik ezt – képeket, videókat, 360 fokos képeket, bejárható irodát – előállítja. A tervezés folyamán egy olyan élményt ad, ami vizuálisan megjeleníti a jövő irodáját a megrendelő számára.

Kényelem vagy érték? Egyrészt rettentő nagy segítség a megrendelő számára, mert vizuálisan tud dönteni, hogy milyen legyen az irodája, hogy nézzen ki az enteriőr. Másrészt van egy marketingszerepe, hiszen ma már ez a piac igénye, hogy vizuálisan is szeretnének látni minden projektet. Ennek egyébként nagyon komoly HR-szerepe is van, hiszen vizuálisan folyamatosan tudsz kommunikálni, bejárni a tereket, azaz fel tudod készíteni a csapatodat arra, hogy hová fog átköltözni. Az elmúlt 3 évben rengeteg külföldi partnerünket teszteltük azzal, hogy az a minőség, amit leteszünk az asztalra, hol van egy nyugat-európai elváráshoz képest. Nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk. Londonban van 3-4 cég, amelyik igazán profi, de ezek ki sem látszanak a munkából, a mi minőségünk pedig ugyanolyan. Kicsit alámegyünk a londoni árazásnak, de ez még mindig sokkal versenyképesebb, mintha itthon szeretnénk ezt a szolgáltatást eladni.

Mi lesz az irodákkal? Vannak globális corporate elvárások és direktívák, amiknek a 99 százaléka nem Magyarországon születik meg. Gigacégekről beszélünk, amelyek akár több 100 ezer négyzetméternyi irodával vannak jelen a piacon. Ami most történik, kicsit olyan nekem, mint a tőzsde, amikor zuhan vagy nagyon emelkedik. Mindenki végigüli ezt a hullámvasutat, de már mindenki azt nézi, hogy 1-2 év múlva mi fog történni. Abból a személyes tapasztalatból kiindulva, hogy az emberek hogy érzik ma magukat, hogy részben-egészben haza vannak kényszerítve, és mennyire fáradtak el ebben, azt gondolom, hogy ha visszaáll a rend, akkor lesz egy átbillenés. Nagyon sokan szeretnének visszamenni az irodába, az emberi kapcsolataikat újra feleleveníteni.

Marad a home office? A home office-szal kapcsolatos félelem áttörte a piacot, mert rá volt kényszerülve. Szerintem be fog állni egy jó és elfogadható arányba a home office és az irodai munkavégzés. A home office nem a pandémia szüleménye, nagy corporate cégek hosszú évek óta tesztelik, hogy mi az a mennyiség és jelenlét, ami kellően motiváló, de nem demotiváló, és megmarad a kollegiális viszony, az iroda szociális szerepe. Szerintem az lesz meghatározó, hogy a cégek a pandémia alatt megtanulták, hogy hogyan lehet home office-ban működni, ezért az fog történni, hogy ki fogják számolni azt, hogy mennyi az a négyzetméter, amennyivel kevesebb irodára van szükségük.

Úgy gondolom, hogy a kihasználatlanság nőhet. Rövid távon mindenképpen. Én nem mondanám, hogy a home office minden munkafolyamat esetében hatékony tud lenni. Magyarországon is szerencsére egyre több minőségi, felhasználó-központú iroda van.

A cikk megjelenését a DVM group támogatta.