Felsőoktatási Rangsor 2005 - Jogi, közgazdász, szálloda-/vendéglátóipari képzést nyújtó felsőoktatási intézmények rangsora (x)

A Heti Válasz, Amerikában és Nyugat-Európában már nagy sikert aratott mintát alapul véve felsőoktatási rangsort jelentet meg. A rangsor elkészítése egy széleskörű, összesen hat forrást felhasználó elemzésen alapul, amely különböző releváns mérőszámok mentén felméri az egyes egyetemek/karok teljesítményét és a számok összegzése segítségével kialakítja ezen intézményék ranglistáját.
A Heti Válasz lapigazgató-főszerkesztőjét kérdeztük a rangsor megjelenésérôl és az ehhez kapcsolódó további tervekrôl.


Miért döntött úgy a Heti Válasz, hogy közli a felsőoktatási rangsort?

Lapunkat olyan emberek olvassák, akik alapos mérlegelés után szeretnek dönteni - akár a saját továbbtanulásukról, akár gyermekeik jövôjérôl van szó. A gyorsan változó felsôoktatási körülmények között elsôsorban nekik szeretnénk biztos támpontot, információt adni a legnépszerűbb szakokról. Úgy látjuk, hogy folyamatosan nô az igény Magyarországon is az egyetemekrôl szóló, gyorsan áttekinthetô, ám alapos felmérésekre. Bár egyre több tájékoztató, brosúra jelenik meg, nincs olyan kiadvány, amely a számok alapján, részrehajlás nélkül hasonlítaná össze az intézményeket. Erre az igényre alapoztunk, amikor elterveztük a melléklet kiadását. Az elképzelések szerint a lista mérőszámai minden évben frissítésre kerülnek, és az aktuális rangsor a HetiVálasz gondozásában kerül publikálásra a jövőben is.

Kiket céloznak meg az összeállítással?

Számításaink szerint kb. 235.000 olyan személy van, akit a rangsor eredménye és információ tartalma közvetlenül érint, ezek közé tartozik kb. 60.000 jövőre vagy két év múlva a rangsorolt szakokra felvételizni tervező középiskolás, kb. 140.000 rangsorolt karral rendelkező intézménybe járó egyetemista, és kb. 30.000 az utóbbi egyetemeken vagy főiskolán tanító tanár. Rajtuk kívül közvetett módon érintettek a fiatalabb középiskolás gyermekkel rendelkező családok, valamint a rangsorolt intézmények volt diákjai.

A kutatási módszertan kidolgozásában, a rangsor és az átfogó elemzés elkészítésében a lap szakmai együttműködő partnere a CEMI - Central European Management Intelligence Tanácsadó Iroda. Az iroda egyik partnerét, Orbán Krisztiánt kérdeztük az egyedülálló elemzés hátteréről, a szakmai metodikáról:

Milyen szempontok alapján értékelték az egyetemeket, főiskolákat?

A nemzetközi legjobb gyakorlatot követve, számos egymástól független szempont alapján értékeltük az intézményeket és az egyes szempontok azonos súllyal esetek latba a végső sorrend összeállításakor. A hat szempont a következő volt:

• túljelentkezési arány,
• nagyvállalatok véleménye,
• fejvadászok véleménye,
• OTDK helyezések,
• diák/tanár arány,
• a tanári kar összetétele.

Bár az egyes mérőszámok egymástól függetlenek, érdekes módon az általuk külön-külön implikált sorrend viszonylag magas korrelációt mutat a hat szempont alapján elkészült összesített sorrenddel. Ez pedig azt jelenti, hogy a viszonylag kevés olyan intézmény van, amelyik néhány mutatószám mentén kiváló, néhány másik mentén pedig gyengébb eredményt ért el.

Vannak-e külföldi minták az elképzelés mögött?

A felsőoktatási rangsor gondolata nem a mi fejünkből pattant ki, hanem egy Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már elterjedt és népszerű ötletet adaptáltunk Magyarországra. Az első hasonló rangsor Amerikában jelent meg 1983-ban. Annak a listának a tavalyi kiadása már 11 millió példányban kelt el és az amerikai Nemzeti Közgadaságkutató Iroda által közzétett felmérés szerint mára a továbbtanulási döntések egyik legfontosabb befolyásoló tényezőjévé vált. Az ottani sikert követően hamarosan megjelentek a nyugat-európai változatok is, Angliában például először a The Times, Németországban pedig először a Die Zeit gondozásában. Az alapgondolat mindenütt ugyanaz: valamifajta átláthatóságot vinni az alapvetően rendkívül nehezen áttekinthető felsőoktatási piacba. A módszertant, a mérőszámok meghatározását azonban mindenütt a helyi viszonyokra adaptálták. Így tettünk mi is. Az OTDK, az Országos Tudományos Diákköri Konferencia, például tipikusan magyar intézmény, amelyhez hasonló elterjedtségű és presztízsű tanulmányi versenyt nem találtunk az általunk vizsgált külföldi országokban. Nálunk az itt elért helyezések a lista egyik mérőszámát adják, máshol ilyesmi meg sem jelenik a rangsorban.

A Heti Válasz

Véleményvezető, közéleti hetilap, amely az olvasói igények tárgyszerű és magas minőségű kielégítésére törekszik. A HetiVálasz 2004. november 25-i arculati és tartalmi megújulása óta a közéleti lapok piacán egyedüliként közel 50%-kal növelte heti átlagos lapértékesítését. A lap vezető a magyar piacon számos olvasói minőségi mutató tekintetében.

(X)